Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-02 / 122. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Csül'ortSW, 1053. Junius 2. Pünkösdi meglepetés! fehér nyári clpttk n legmodernebb formákban. ii 6.00 7.«0 8.90 l Columbia cipőüzlet J L Női szandálcipőit divaíszlnekben. I egységárakon. (a megszokott Columbia minőségben) Kárász u. 13. Telefon 11-30. Nemzeti Takarékosság laqja. lelkével és áldozatkészségével a honvédelem mellé kell állania. A katonai ideál szeretete megsokszorozhatja az erőt. Kérte a tűzharcos törvény végrehajtási utasításának mielőbbi kiadását. Cseh szómba ti László hangoztatta, hogy fl hadsereg megfelelő felszerelése külpolitikai viszonylatban is előnyösen fogja éreztetni ha­tását és a békés revízióra irányuló törekvése­inket is szolgálja. A hadirokkanttörvénvt módosítani kell, hogv rendezhessék a járadé­kokat. Berg Miksa báró elismeréssel szólott a hon­védségről. Nagy magyar hadsereget akarunk. Kérte a hadigondozottak járulékának feleme­lését és a vitézségi érem pótdi jak visszaállítá­sát azok számára, akik rászorulnak. Kérte a minisztert, hogy fejlessze a honvédség kiképzését, de tartsa távol minden külső befo­lyástól, minden politikai befolyás­tól. Nem állítja, hogy van ilyen befolyás, csak kéri, hogy ettől tartsák távol a hadsereget. A honvédelmi miniszter beszéde Ezzel az általános vila véget ért és vitéz liúlz Jenő honvédelmi miniszter xálaszoll a felszólalásokra. Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogv a honvédség alapszabá­lya a függelem és a fegyelem. Nyílt és őszinte beszéd hiánya a honvédségen belül lehetetlen. Őszintén és nyiltan bevall ja, hogy amint egy­felől büszkén és örömmel képviseli a Házban i honvédség ügyeit, másfelől a sors keserii já­tékának tartja, hogy neki kell képviselni ezt a költségvetést amelyet nem ő állított össze és amelyről előző szolgálati beosztásában azt kel­lelt állítania, hogv nem elégíti ki a honvéde­lem érdekeit, de vállalta a költségvetést azért, mert meg van győződve, hogv hivatali előd jé­nek nagv szaktudása és a honvédség iránti szeretete kiaknázott minden lehetőséget. — Olyan honvédelmet és honvédséget aka­runk szervezni — mondotta —. amelv ennek i nagyhírű kalonanernzct mult iának megfelel és amelv cgvuttul záloga a nemzet ujabb ez. íeriéves jövőjének. A programot illetően rész­etekbe nem bocsátkoaom. A honvédség alap­törvénye azt mondja, lioffy a honvédség beMé i törvény és remi őre. kifelé pedig pajzs, má­sodsorban pedig kard. E téren is a honvédség .Vilcsztésével a béke megőrzésére törekszünk. Békére van szüksége ennek a nem­zetnek, dc az 1918—19. évi béké. nck megmaradt rom iáit el kell ta­karítani. — Békére van szükség, hogv a nemzet önál­lósága szociális irányban, a megbékült társa­dalomban és a gazdasági életben meg tud ion erősödni. A nemzet szuverenitásának megfele­lően igazságos békére van szükség, tirni min­denáron való békére és nem megalázó békére. — A honvédelem fejlesztésével kancsolatbnn nz az cl Gondolása, hogv nemzeti fejlődés esak ei ős hadsereg mellett lehetséges. Néhány szó­val jelezni kívánom — folvlatta —. hnev mi­Iveu lesz a lövő háborúia é.s mit követel esv nemzettől. Már a háború vége megmutatta, hogv nem csupán hadseregük kü'detméről van szó, hanem az ceész nemzet m'nden fiának, az egész nemzet töltés idegzetének, télies akara­tának munkáiáról. A mai. technikailag előre­haladott korszakban h hahóm nemcsak a li«rr­loifleii érezleli tomboló hatását, hanem n távolibb fekvő tan vakon is megérzik a hábo­rú súlyát. Éppen azért nz a törekvés, hogv ewsé<res, öntu­datos. áldozatkész, szociálison meg­békült közösségben élő. testilp© is erős, nagy nemzetet neveljünk, mert csak ebből tudiuk kisaríasrtnni az erős honvédséget. Nem nvliturizálni akarunk a szónak abban az érteiméhen. ahogv art miránk. V Ilonákra szokták mondani. Nemzetnevelés­íól van szó. amelyet a leefintnlahh rétegen ke»diák el és el akaróik érni hogy háborús ve. szélvrk ideién a nemzet minden egves tagia öntudatosan felkészülten vivia meg ezt a nagv harcot, amelyet a sors reánk szab. — Azért mondhatom nyugodt leiekkel. Hogv az itt előadott program még azokat a nyugta­lankodó katonákat is teljes mértékben meg­nyugtatja, akikről ma annyit beszélnek. A hon­védségnek és elsősorban a tisztikar politizálá­sáról van szó. Egészen bizonyos, hogy a honvédség minden viszonyok kö­zött megteszi a maga kötelességét és vállalom a nemzet előtt azt. hogy a honvédtisztikar minden viszo­nyok között teljesiti kötelességét, amelyet esküvel fogadott. (Nagy taps.) Ez az eskü megszabja, hogy a tisztikar befelé a törvényes rend őre. kifelé pajzs és a szüksé­ges kard. Nem tagadhatom, hogy struccpoüti­kára vallana, ha azt mondanám, hogy nem volt nyugtalanság. Azt sem akarom tagadni, hogv a nyugtalanság meg nem felelő helyen cs módon nyilatkozott Kész vagyok minden vizsgalatra, minden tiszt ellen, akiről a politi­zálás vádját sikerül bebizonyota­ni. (Taps.) Kész vagyok a legmesz­szebbmenő következtetéseket is le­vonni az illetőkkel szemben. — Kérnem kell mindenkit itt a Házban és ezen keresztül az e.gész közvéleményt, hogy tényeket hozzanak és azokért a tényekért vál­lalják a felelősséget. A suttogok olyant mon­danak „Hallottam, de engem hagyjatok ki a a játékból'', — ezekre nem fogok adni semmit és igy egyetlen lisztem ellen sem rendelem cl a vizsgálatot. Nem hagyom a tisztikart felelőt ­len emberektől destruálni, amikor a lisztek­nek nincs meg az elégtétclszcrafs lehetősége. Ismétlem, hogy csak nyilt sisakkal küzdő, egyenlő jogú és kötelrsségu ellenfeleket fogok elismerni ezen a téren. Azt sem fogom eltűrni, hogv kívül­ről igyekezzenek a honvédség tiszti­karát. vagy legénységi állományát behálózni és pártpolitikába bevonni. — Ne féltsék a magyar honvédséget attól, hogy a honvédség valamilyen politikai párt szolgálatába fog szegődni. A honvédség és el­sősorban a tisztikar párton felül áll. a napi po­litikával egyáltalában nem törődik. Az évez­redes magyar történelem a megingathatatlan vitézséget a keresztény világnézet és a világ­háború bajtársi életében megedződött nemzet minden réteget magához ölelő szociális erzós jellemzi. Nem azért meggyőződése ez, mert ez a jelszó, hanem azért, mert önmagán érezte és tudja, hogy nemzeti állam csak ilyen alapokon állhat fenn és csak igv maradhat fenn, ha a nemzet minden fia összeforrottan, megelége­detten áll. — Remélem, hogy ezzel a nvilalkozaloni­mal erre a kérdésre mindörökre pontot tet­tem. A miniszter ezután az egyes felszólalásokra válaszolt. Hangoztatta, hogy a honvédség ke­retein belül kötelességének tartia a hadirok­kantakról és árvákról való gondoskodást. 'A hadirokkanlak legvenek belátással n rendel­kezésre álló lehetőségekkel szemben. A ttizhn'­ros lörvénv véerchailási utasítása a legrövi­debb időn beHil megtetenik. Végül meleg kö­szönetet mondott minden egyes pártnak az egyhangú megértésért, amelyet a honvéd-lem ügvei iránt tanúsítottak. A Ház ezután a honvédelmi tárca költség­vetését elfogadta és áttért a külügyi tártík költségvetésének" tárgyalására. Lakatos Gyula előadó Ismertette a tárca költségvetését. S i g r a v Antal gróf hangsúlyozta, Hogy Magyarorszácnnk mai helvzetében a római egvczménv kell. hogy az alapia legven a Kid­politika tekintetében. A cseh kérdés mellett nein szabad struccpolitikávat elmennünk. Vár­juk a kisebbségek ügyének rendezését. 'A kirá'vkerdésbrn csak az ország érdekeit kell szem előtt tartani. Bizalommal van a kormány iránt és hosszú évek után első alkalommal elfogadja a költ­ségvetést. Buchinger Manó: Külpolitikánk legfen© fosabb feladata függetlenségünk mrgvédé-.e. Olaszország megkapta Abessziniát, Németor­szág Ausztriát, csak Magyarország nem érte el még célját. Gróf Károlyi Viktor: Külpolitikánk egyet­len feladata a revízió. Szükséges, hogy Jugo­szlávia és Magyarország baráti kezet nyújtson egymásnak. A külügyminiszter expozéja Ezután Kánya Kálmán külügyminiszter I élvezte. 'A tengely hatalmas gyarapodásával ' 1 .1 I . r .. 1 11.1 ' 1 T) .. 1©] 4 I — II.'.-- I r, •• —-s- -M,r, j\t t"f Al'll líVít v-oi-aiiv© íúr lu/m^snl: n — válaszolt a felszólalásokra. Beszédét a Ház mipden oldalán nagy érdeklődés kisértc. Azt a viszonylagos nyugalmat — mondot­ta —, amelv 1935-ig uralkodott Európában, erős izgalmi állapot váltotta fel. Főoka ennek az a vállo2ás az európai hatalmi viszonyok­ban, amelv a Német birodalom és Olaszország politikai előrenyomulása következtében beál­lott. A két tekintélvállam jelentékenyen meg­erősítette nemzetközi pozícióját, amely tény­nyel szemben mindazok a faktorok, amelyek a fasizmus és a nemzeti szocializmus legelke­seredettebb ellenségeinek mutatkoztak, mind­jobban háttérbe szorultak. Ha ezidcig tagjai maradiunk a genfi intézménynek, ez elsősor­ban azért történt, mert Genfben láttuk azt a fórumot, ahol az egész világ közvéleménye előtt megismertethettük a békeszerződés foly­tán tőlünk elszakított magyar kisebbségek sa­nyarú sorsát. — Mindazok az államok — folvlatta —, vagv intézmények, amelvek hosszú ideig a há­ború után maidnem kizárólag a francia rnli­tika szoleá'atában állottak, meggyengitttek, vagy politikájuk olvan módosulást szenvedett, amelvnek használ elsősorban a berlin-római tengely természetszerűleg karöltve jár nemcsak a pá© riskörnvéki békeszerződések fokozatos lemor­zsolódása, hanem ama külpolitikai iránynak' térfoglalása is, amelyet a totalitárius hatal­mak képviselnek. — A fegyverkezési láz balalmába ejtette az egész világot, aminek egvik szembeszökő epi­zódja, hogy az Egyesült-Államokban, tehát egy tipikusan demokratikus államban a kon­gresszus nemcsak megszavazta a fegyverkezési hitelt, hanem ezen tulmenőleg fokozta a légi erőkre kért összegeket. Nem lepett meg ben­nünket — folvtalla Kánya —, hogy az európai békéért annyira buzgolkodók Magyarországot is bevonták aggályaik körébe, hiszen ezek min­dig fontos szerepet szántak nekünk a jelenleg igen bensőséges berl in-római viszony folytán szemeikben még akuttabbi vált ugvnevezelt németveszélv elleni küzlelemben. Közöttünk és a németek között — mondotta _ a világhár horu abtt és után olyan érdekszálak fűződ tok", a medvékből szinte természetszerűleg folyik a pémetbarátság őszinte ápolása. 0 Nem kell külön kiemelnem, Hogy / > kapcsolataink normalizálását a kis-

Next

/
Thumbnails
Contents