Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-06 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZAG Péntek, 1958. május 6. Politikai napilap XIV. évfolyam 100. sz. A nagy országút Nem akarjuk magunknak vindikálni a nemzetközi országút Szeged—Budapest kö­zötti szakasza kiharcolásának dicsőségét, de kérjük az olvasót, ajándékozzon meg az ér­demnek egy nagyon kicsi hányadával ben­nünket is, akik az egész magyar sajtóban el­sőnek mutattunk rá a Calaist Isztanbullal összekötő nagy nemzetközi autóut hihetet­lenül nagy közlekedési, idegenforgalmi és gozdasági jelentőségérc s akik nem szűn­tünk meg félreverni a szegcdi vészha­rangot, mikor igen befolyásos bel- ós kül­földi protektorok a Dunántul clőbbrevalósá­gát kezdték hirdetni és azt magyarázták, hogy az ut magyarországi szakaszát Buda­pesttől Mohácson, Pécsen cs Eszéken át kell Belgrádnak vezetni, mert cz a vonalve­zetés olcsóbb is, jobb is, megfelelőbb is. Vannak talán egyesek még olvasóink kö­zött, akik emlékeznek „Szegedi országút, mely elkerüli Szegedet" cimü vezércikkünk­ve, amely kipattantotta azt a botor gondola­tot, hogy a nagy nemzetközi országút a körtöltésen kivül kerülje el Sze­gedet és a Balkán felől érkező autós utas­nak Kistelek legyen a magyar gazdasági és kulturális életet reprezentáló első állomása. Bizonyos, hogy volt némi részünk annak uz egészséges • felháborodásnak felidézésében, orr.ely elsöpörte ezt a képtelen ötletet és az ut kivitelezését és megépítését Szeged ér­dekeinek és kívánságainak megfelelően szabta meg. Mindezeket felidézzük most, mikor már három esztendő óta készen van az ut ma­gyarországi szakasza és a forgalom is kezd kifejlődni rajta. A forgalom távolról sem akkora, mint amekkorát szeretnénk, mert Horgostól délfelé hiányzik még az igazi ér­telemben vett autóutnak a folytatása. Nem is lehet a forgalom akkora, mint amekkorát szeretnénk, mert a személyautón való uta­zás Magyarországon még drága passziónak számit és adóztatási rendszerünk is őrzi an­nak a felfogásnak a csökevényeit, amely a siető embert, aki autójából időt akar megta­karítani, tékozlónak vagy dúsgazdagnak te­kinti, akinek el kell venni a kedvét az ilyen költséges passziózástól. No de ez a felfogás múlóban van cs akárki megállapíthatja, aki autón teszi meg a Szeged ós Budapest kö­zött, hogy különösen a teherautóforgalom milyen örvendetesen fejlődik. Noha pillanat­nyilag alig lehet üzleti konjunktúráról be­szélni, a hqtalmas, szinte emeletes alkotmá­nyok egymást követik a forgalomnak ezen a fontos és jelentőségében egyre növekvő nney ütőerén.. Közhelyet erősítenénk meg érvekkel, ha azt akarnánk bizonyítani, hogy amennyire érdeke volt Szegednek a nemzetközi ut Du­na—Tiszaközi szakaszának megépítése, annyira érdeke egyúttal a karbantart á­s a is. Elvégre Szeged, amely az idén talán kissé tulnagv kockázat vállalásával és a mé­reteknek talán kissé túlságosan optimisztikus kiterjesztésével rendezi meg a szabadtéri játékokat, számit arra, hogy a nemzetközi autóuton fognak Budapest felől robogni azok a motorok, amelyek a közönségnek legtehetősebb rétegeit fogják a Templom­téren rendezendő nézőterére szállítani. Sze­retnénk remélni ennek az elképzelésnek mi­nél teljesebb megvalósulását, hogy a tények és a tömött padsorok cáfoljanak rá a netalán felmerült aggodalmakra. Hisszük, hogy velünk együtt min­denki készséggel válallja a rossz prófécia ódiumát, ha aggodalmai nem igazolódnak s a város és polgársága főkönyvének nyereség oldölán könyvelheti el a szabadtéri játékok erkölcsi és anyagi sikerét. Ezt pedig azért mondjuk el, mert szomo­tru folytonossági hiányok mutatkoznak a nemzetközi országút egyik fontos, közvet­len Szeged közelében levő szakaszán. Tud­juk nagyon jól, hogy a nagy országút az államé és fönntartása az állam felada­ta, adott esetben azonban lehetséges és nin­csen kizárva, hogy a figyelmeztetés a város köteltsségt. Azt is tudjuk, hogy az utat nem építették meg végig ugyanazon anyagokból és ugyanazon elvek szerint, ha­nem különböző anyagokkal és rendszerek­kel is kísérleteztek. De éppen azért kell rá­mutatni, ha valamelyik rendszer nem vált be, hogy idejében lehessen rajta segíteni és viszont másutt az igy szerzett tapasztalatot megfelelően fel lehessen használni. Ha pe­dig ebből a szemnontból nézzük az ország­útnak Szegedről Budapest felé vezető ré­szét, akkor a következőket tapasztalhatjuk. A rókusi állomástól kezdve a dorozsmai el­ágazásig az ut keramittal van burkolva; ez a rész kitűnő. A dorozsmai elágazástól a szatymazi elágazásig terjedő szakaszának anyaga kiskocka; ez is kitűnő. Innét kezdve van egy szakasz aszfalt Felsőtanyáig, ez csapnivalóan rossz. Azután végig cement és cementbeton; ez ismét kitűnő: Nem vádoljuk a varos hatóságát, hogy a Felsőtanyáig terjedő szakasz kriminális rossz állapota neki még nem tünt fel, mert ezen . a szakaszon csak a közönséges jegyet fizető publikummal tömött autóbuszok közleked­nek; az elegánsabb városi autók többnyim a halászati üzemnél állanak meg, vagy leka­nyarodnak a szatymazi tuskulánumok irá­nyában. Hivatalosan ezért nem szerez­hetett a város még róla tudomást, hogy a három esztendeje forgalomba helyezett út­nak ez a része már olyan állapotban van, hogy sok helyütt, teljesen lekopott róla a kissé . vékonyra méretezett aszfaltsző» n y e g és a makadám kövecskéi ütögetik ki fejecskéiket. Ha most még jön a nyári nagy meleg, ez az útrész teljesen tönkremegy. Mielőtt még ez megtörténnék, mi, akik szi­vünkön viseljük a szabadtéri játékok teljes sikerét és akik bizonyos érzelmi kapcsola­tokkal is viseltetünk a nehezen kiharcolt, de Szeged érdekeit szolgáló ut iránt, kérjük a polgármester urat, bizza meg szakértő közegeit állitásunk ellenőrzésével s ha igaz­nak találták, amit mondtunk, tegyen lépése­ket akár nz államépitészeti hivatalnál, akár a kereskedelemügyi miniszternél, akár más valamely illetékes fórumnál, hogy ezek a folytonossági hiányok minél előbb, de 1 e g­később a szabadtéri játékok előtt megszűnjenek. Miért kell a magyar zsidóságot a vádlottak padiára ültetni ? Rassay Károly kétórás hatalmas beszédével kezdődött meg a zsidójavaslat vitája a képviselőházban . A vita második szónoka Eckhardt Tibor volt Budapest, május 5. A képviselőház csütörtö­kön megkezdte az úgynevezett „zsidó javaslat" tárgyalását. Az ülés eseménye Rassay Ká­roly nagy beszéde volt. Sztranyavszky Sándor elnöki megnyi­tója után vitéz Balogh Gábor ismertette a javaslatot. Szerinte cz a törvényjavaslat a magyar faj defenzív védekezési reakciója* Rassay beszéde Az előadó beszéde után a vita első szónoka Rassay Károly volt, aki általános figyelem mellett mondotta el nagy beszédét. — Példátlan a magyar törvényhozásban — mondotta —, hogy ilyen rendeleti jogkört kapjon a kormány. Ha ezen az uton mara­dunk, akkor a parlament üres formasággá lesz. A kormány rendeleti jogköre lassanként nemcsak a mai törvényhozási jogkörünket uzürpálja, hanem a felsőházéi és az államfő­ét is. Ezután a zsidókérdés rendelkezésére irányu­ló különféle rendelkezések bírálatára tért át, maid foglalkozott a miniszterelnök szegedi be­szédével, amelyet szerinte Darányi Kálmán ugv tüntetett fel, mintha ő már a szegedi be­szédében táiékoztatta volna a közvéleményt azokról az elgondolásokról, amelyek ebben a javaslatban napvilágot láttak. Idézte a minisz­terelnök beszédéből ezeket a részeket: ..Ha a magvar zsidóság nem volna, kétségtelenül ba­jaink volnának akkor is. — Csonkaor^zág let­tünk, agrárállam vacvunk és nincsen elég tő­kénk, nagv és egyenlőtlen elosztású a népsűrű­ségünk, nincsen nyersanyagunk. Előrebocsá­tom ,a zsidókérdést uccai tüntetésekkel cs fej­beverésekkel nem lehet elintézni. A kormány mindent elkövet arra nézve, hogy a rendbon­tókkal szemben a törvénynek teljes szigorát alkalmazza", — ezeket mondotta Darányi sze­gedi beszédében. A továbbiak során megállapította, hogy a javaslat meglepetésként érte a közvéleményt, majd azt kérdezte, történt-e a miniszterelnök részéről a politikai élet tájékoztatása azok szá­mára, akik az egy év alatt a miniszterelnöknek lojálisán felajánlották szolgálataikat az ország érdekében, a legkritikusabb pillanatokban. Megállapította, hogy a Treuga Dei alatt a miniszterel­nök soha célzást nem tett arra, hogv eblten a javaslatban tervezett meglepetéssel akar a nemzet elé jönni. Készséggél elismeri, a miniszterelnök kiváló taktikus volt ebben a kérdésben, de azt is mcg-y

Next

/
Thumbnails
Contents