Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-06 / 100. szám
DÉLMAGYARORSZAG Péntek, 1958. május 6. Politikai napilap XIV. évfolyam 100. sz. A nagy országút Nem akarjuk magunknak vindikálni a nemzetközi országút Szeged—Budapest közötti szakasza kiharcolásának dicsőségét, de kérjük az olvasót, ajándékozzon meg az érdemnek egy nagyon kicsi hányadával bennünket is, akik az egész magyar sajtóban elsőnek mutattunk rá a Calaist Isztanbullal összekötő nagy nemzetközi autóut hihetetlenül nagy közlekedési, idegenforgalmi és gozdasági jelentőségérc s akik nem szűntünk meg félreverni a szegcdi vészharangot, mikor igen befolyásos bel- ós külföldi protektorok a Dunántul clőbbrevalóságát kezdték hirdetni és azt magyarázták, hogy az ut magyarországi szakaszát Budapesttől Mohácson, Pécsen cs Eszéken át kell Belgrádnak vezetni, mert cz a vonalvezetés olcsóbb is, jobb is, megfelelőbb is. Vannak talán egyesek még olvasóink között, akik emlékeznek „Szegedi országút, mely elkerüli Szegedet" cimü vezércikkünkve, amely kipattantotta azt a botor gondolatot, hogy a nagy nemzetközi országút a körtöltésen kivül kerülje el Szegedet és a Balkán felől érkező autós utasnak Kistelek legyen a magyar gazdasági és kulturális életet reprezentáló első állomása. Bizonyos, hogy volt némi részünk annak uz egészséges • felháborodásnak felidézésében, orr.ely elsöpörte ezt a képtelen ötletet és az ut kivitelezését és megépítését Szeged érdekeinek és kívánságainak megfelelően szabta meg. Mindezeket felidézzük most, mikor már három esztendő óta készen van az ut magyarországi szakasza és a forgalom is kezd kifejlődni rajta. A forgalom távolról sem akkora, mint amekkorát szeretnénk, mert Horgostól délfelé hiányzik még az igazi értelemben vett autóutnak a folytatása. Nem is lehet a forgalom akkora, mint amekkorát szeretnénk, mert a személyautón való utazás Magyarországon még drága passziónak számit és adóztatási rendszerünk is őrzi annak a felfogásnak a csökevényeit, amely a siető embert, aki autójából időt akar megtakarítani, tékozlónak vagy dúsgazdagnak tekinti, akinek el kell venni a kedvét az ilyen költséges passziózástól. No de ez a felfogás múlóban van cs akárki megállapíthatja, aki autón teszi meg a Szeged ós Budapest között, hogy különösen a teherautóforgalom milyen örvendetesen fejlődik. Noha pillanatnyilag alig lehet üzleti konjunktúráról beszélni, a hqtalmas, szinte emeletes alkotmányok egymást követik a forgalomnak ezen a fontos és jelentőségében egyre növekvő nney ütőerén.. Közhelyet erősítenénk meg érvekkel, ha azt akarnánk bizonyítani, hogy amennyire érdeke volt Szegednek a nemzetközi ut Duna—Tiszaközi szakaszának megépítése, annyira érdeke egyúttal a karbantart ás a is. Elvégre Szeged, amely az idén talán kissé tulnagv kockázat vállalásával és a méreteknek talán kissé túlságosan optimisztikus kiterjesztésével rendezi meg a szabadtéri játékokat, számit arra, hogy a nemzetközi autóuton fognak Budapest felől robogni azok a motorok, amelyek a közönségnek legtehetősebb rétegeit fogják a Templomtéren rendezendő nézőterére szállítani. Szeretnénk remélni ennek az elképzelésnek minél teljesebb megvalósulását, hogy a tények és a tömött padsorok cáfoljanak rá a netalán felmerült aggodalmakra. Hisszük, hogy velünk együtt mindenki készséggel válallja a rossz prófécia ódiumát, ha aggodalmai nem igazolódnak s a város és polgársága főkönyvének nyereség oldölán könyvelheti el a szabadtéri játékok erkölcsi és anyagi sikerét. Ezt pedig azért mondjuk el, mert szomotru folytonossági hiányok mutatkoznak a nemzetközi országút egyik fontos, közvetlen Szeged közelében levő szakaszán. Tudjuk nagyon jól, hogy a nagy országút az államé és fönntartása az állam feladata, adott esetben azonban lehetséges és nincsen kizárva, hogy a figyelmeztetés a város köteltsségt. Azt is tudjuk, hogy az utat nem építették meg végig ugyanazon anyagokból és ugyanazon elvek szerint, hanem különböző anyagokkal és rendszerekkel is kísérleteztek. De éppen azért kell rámutatni, ha valamelyik rendszer nem vált be, hogy idejében lehessen rajta segíteni és viszont másutt az igy szerzett tapasztalatot megfelelően fel lehessen használni. Ha pedig ebből a szemnontból nézzük az országútnak Szegedről Budapest felé vezető részét, akkor a következőket tapasztalhatjuk. A rókusi állomástól kezdve a dorozsmai elágazásig az ut keramittal van burkolva; ez a rész kitűnő. A dorozsmai elágazástól a szatymazi elágazásig terjedő szakaszának anyaga kiskocka; ez is kitűnő. Innét kezdve van egy szakasz aszfalt Felsőtanyáig, ez csapnivalóan rossz. Azután végig cement és cementbeton; ez ismét kitűnő: Nem vádoljuk a varos hatóságát, hogy a Felsőtanyáig terjedő szakasz kriminális rossz állapota neki még nem tünt fel, mert ezen . a szakaszon csak a közönséges jegyet fizető publikummal tömött autóbuszok közlekednek; az elegánsabb városi autók többnyim a halászati üzemnél állanak meg, vagy lekanyarodnak a szatymazi tuskulánumok irányában. Hivatalosan ezért nem szerezhetett a város még róla tudomást, hogy a három esztendeje forgalomba helyezett útnak ez a része már olyan állapotban van, hogy sok helyütt, teljesen lekopott róla a kissé . vékonyra méretezett aszfaltsző» n y e g és a makadám kövecskéi ütögetik ki fejecskéiket. Ha most még jön a nyári nagy meleg, ez az útrész teljesen tönkremegy. Mielőtt még ez megtörténnék, mi, akik szivünkön viseljük a szabadtéri játékok teljes sikerét és akik bizonyos érzelmi kapcsolatokkal is viseltetünk a nehezen kiharcolt, de Szeged érdekeit szolgáló ut iránt, kérjük a polgármester urat, bizza meg szakértő közegeit állitásunk ellenőrzésével s ha igaznak találták, amit mondtunk, tegyen lépéseket akár nz államépitészeti hivatalnál, akár a kereskedelemügyi miniszternél, akár más valamely illetékes fórumnál, hogy ezek a folytonossági hiányok minél előbb, de 1 e gkésőbb a szabadtéri játékok előtt megszűnjenek. Miért kell a magyar zsidóságot a vádlottak padiára ültetni ? Rassay Károly kétórás hatalmas beszédével kezdődött meg a zsidójavaslat vitája a képviselőházban . A vita második szónoka Eckhardt Tibor volt Budapest, május 5. A képviselőház csütörtökön megkezdte az úgynevezett „zsidó javaslat" tárgyalását. Az ülés eseménye Rassay Károly nagy beszéde volt. Sztranyavszky Sándor elnöki megnyitója után vitéz Balogh Gábor ismertette a javaslatot. Szerinte cz a törvényjavaslat a magyar faj defenzív védekezési reakciója* Rassay beszéde Az előadó beszéde után a vita első szónoka Rassay Károly volt, aki általános figyelem mellett mondotta el nagy beszédét. — Példátlan a magyar törvényhozásban — mondotta —, hogy ilyen rendeleti jogkört kapjon a kormány. Ha ezen az uton maradunk, akkor a parlament üres formasággá lesz. A kormány rendeleti jogköre lassanként nemcsak a mai törvényhozási jogkörünket uzürpálja, hanem a felsőházéi és az államfőét is. Ezután a zsidókérdés rendelkezésére irányuló különféle rendelkezések bírálatára tért át, maid foglalkozott a miniszterelnök szegedi beszédével, amelyet szerinte Darányi Kálmán ugv tüntetett fel, mintha ő már a szegedi beszédében táiékoztatta volna a közvéleményt azokról az elgondolásokról, amelyek ebben a javaslatban napvilágot láttak. Idézte a miniszterelnök beszédéből ezeket a részeket: ..Ha a magvar zsidóság nem volna, kétségtelenül bajaink volnának akkor is. — Csonkaor^zág lettünk, agrárállam vacvunk és nincsen elég tőkénk, nagv és egyenlőtlen elosztású a népsűrűségünk, nincsen nyersanyagunk. Előrebocsátom ,a zsidókérdést uccai tüntetésekkel cs fejbeverésekkel nem lehet elintézni. A kormány mindent elkövet arra nézve, hogy a rendbontókkal szemben a törvénynek teljes szigorát alkalmazza", — ezeket mondotta Darányi szegedi beszédében. A továbbiak során megállapította, hogy a javaslat meglepetésként érte a közvéleményt, majd azt kérdezte, történt-e a miniszterelnök részéről a politikai élet tájékoztatása azok számára, akik az egy év alatt a miniszterelnöknek lojálisán felajánlották szolgálataikat az ország érdekében, a legkritikusabb pillanatokban. Megállapította, hogy a Treuga Dei alatt a miniszterelnök soha célzást nem tett arra, hogv eblten a javaslatban tervezett meglepetéssel akar a nemzet elé jönni. Készséggél elismeri, a miniszterelnök kiváló taktikus volt ebben a kérdésben, de azt is mcg-y