Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-25 / 116. szám

Szerda, 1938. május 25, DÉLMAGYARORSZÁG 3 Megindult a küzdelem 20 városi tisztviselői (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta már a Délmagyarország, hogy a juniusi közgyűlés napirendjére több tisztviselőválasztás is kerül. Megérkezett a belügyminisztertől az engedély az üresedésben lévő állások betöltésére. A miniszter leirata egy nappal a legutóbbi közgyűlés előtt érkezeit meg és •ezért kellett a választásokat elhalasztani. A törvény szerint ugyanis a pályázatokat csakis akkor lehet kiirni, ha a miniszter engedélyét a város hatósága bejelentette a törvényhatósági bizottságnak és a közgyűlés ezt a bejelentést tudomásul vette. A polgármester most irta ki a kérdéses állásokra a pályázatot, amelynek határideje junius ÍO-én, délben tizenkét órakor jár le. A pályázatokat a főispáni hivatalban kell benyújtani. Tulajdonképen csak tizenhárom megüresedett állásról van szó, mivel azonban valószínű, hogy az üres állásokat legnagyobb részét már állásban lévő tisztviselőkkel töltik be, az eljárás egyszerűsítése céljából a polgármester kiírta a pályázatot az esetleg megüresedő állásokra is. Ezekkel együtt busz állásra szól a pályázat. Az üresedésben lévő és betöltésre váró állások a következők: 2 adóellenőri, 1 irodaigazgatói, 1 I. osztályú adóliszli, 2 irodatiszti, 1 II. osztályú adótiszti és 6 végrehajtói ál lás. Ezeknek az állásoknak a betöltésével esetleg megüresedik 2 L osztályú adótiszti, 1 iroclatiszti, vagy nyilvántartói és három másodosztályú adótiszli állás. Üresedésben van egy clsőoszlályu aljegyzői állás — ez az egyetlen üres állás jelenleg a fogalmazói karban — dr. Kemenesy Tibor volt állása- Kemenesyt legutóbb tanácsnokká választolta a közgyűlés. A- megüresedett elsőosztályu aljegyzői állás betöltésére azonban csak akkor kerülhet a sor, ha a belügyminiszter jóváhagyja az eredetileg megszüntetett, dc később visszaállított állásról szóló közgyűlési határozatot, illetve engedélyezi ennek az állásnak a betöltését. A felsőház elfogadta a „zsidójavaslatot'1 Oőró prónau Guöröu. Láng Latos, Löw Immánuel, Raliay Sándor es Ravasz László pttspöhöh beszéde a javaslat igazságtalanságairól — Mthecz ígazságttaumlniszfer: „Nem ahartoK a zsidóságot a vádlottak padiara oitetni" DudapcsI, május 24. A felsőház kedden kezdte meg az úgynevezett „zsidó javaslat"- tárgyalását. A vita nagy érdeklődés mellett kezdődött meg és rendkívül érdekes felszólalások hangzottak el a javaslat ellen.. Prónay György báró volt az első felszólaló. Elfogadja a javaslatot, mert az erkölcsi erőt ad a kormánynak a felforgató szélsőséges mozgalmak letörésére. E felforgató mozgalmak vezetői az antiszemitizmus cégcre alatt káros, romboló tevékenységet folytatnak. Elfogadja a javaslatot azért is, mert az Imrédykormány rendcsináló működése elé nem akar gátat emelni. — Az utóbbi időkben az antiszemita mozgalmakat az robbantotta ki — folytatta —, hogy az elmúlt kormány erélytelenül lépett fel bizonyos agitációkkal szemben. — Ennek a javaslatnak sajnos, lesznek ártatlan áldozatai. Ha meg is kellett oldani a zsidókérdést, ebből nem következik az, hogy a legrosszabbul kell megoldani. Én azt a megoldást, amelyet ez a törvényjavaslat hoz, a legszerencsétlenebbnek tekintem. Ha az előző kormányban lett volna elég erély, a zsidókérdést, vagy legalább is e matéria nagyobb részét a törvényhozáson kiviil oldhatta volna meg. Az igazságtalanság, a méltányosság egész sorozatát fogja eredményezni a törvényjavaslat. Nem szeretem azokat a törvényeket — folytatta —, amelyek rakétás petárdák durranása közben, hangszórók közvetítésével jönnek létre. A Bethlen-kormány alatt a zsidóság térfoglalása csökkent, anélkül, hogy hangszórókkal erősítettük, vagv világítottuk volna meg .az antiszemita politikát. — Szükség van — folytatta —, olyan intézkedésre, amely megakadályozza, hogy magyar lapvállalatok külföldről anyagi támogatást kaphassanak. Az a lapvállalat, amely külföldi támogatást fogad el, akár keletről, akár nyugatról érkezzék ez a támogatás, veszedelmes dolgot cselekszik. Valóságos hazaárulásszámba megy az ilyen külföldi pénzek elfogadásai — Ennek a törvénynek — fejezte be beszédét — mementónak kell lenni, okulásul kell szolgálni e zsidóság számára. Meggyőződésem, hogy a nemzeti szellemmel áthatolt magyar zsidóság kiközösíti magából a nemzetietlen szellemet képviselő zsidókat. Ha ez meg fog történni, akkor eltűnik a magyar corpus juris. hói ez a törvényjavaslat is. Láng Lajos volt a következő felszólaló. Azzal kezdte, hogy öl a keresztény budajieslj városháza küldötte már másodízben a felsőházba, nem azért inert zsidó a vallása, hanem mert a városházán kifejtett működése sohasem egyoldalú pártpolitikára irányult. Sándor Pál — folytatta — a képviselőházban már 30 évvel ezelőtt vehemens agilációt kezdett annak érdekében, bogy minél több keresztény ember menjen gazdasági pályára. Paradoxonokkal nem leliet kormányozni. A társadalmi egyensúly nem áll helyre, ha 15—10.000 zsidóvallásu magyar állampolgárt kikergetnek állásaikból cs nem engedik be őket más állásokba. — A javaslat azt mondja, hogy vissza ke" foglalni a zsidóktól elfoglalt pozíciókat. Viszszafoglalni csak azt lehet, amit elvetlek, de •nem lehel visszafoglalni azt, amil a zsidók teremtettek. 1807. óta a kereskedelmi pálya nem volt uri foglalkozás. Balvárosi Most Szerdától péntekig A francia lilmgyáitás gyöngyszeme. Inkognito Flers és Caillavet hallatlanul szellemes vigjátéka. Viktor Francén és Főszereplő: Gaby Morley. Korzó Hozl Mától péntekig. Beszliletszóra A kötelességtudás himnusza. Fritz Kampers. — Azoknak, akik ezt a torzkeresztes hadjáratot megindítják, akik nagy pozíciókban, elnöki állásokban akarnak százalékos arányban osztozkodni, figyelmébe ajánlom, hogy közgazdasági pozíciókat hatalmi szóval, frázisokkal, demagógiával fenntartani nem lehet. — Elbocsátanak embereket az áJlásaikból, 16 000 embert kidobnak a munkájukból csak azért, mert ártatlanul zsidónak született. De ugyanakkor rendszeresitik az álláshalinozá.sok intézményét. A javaslatot a legrosszabb idő. ben nyújtották bc, amikor gazdasági dekonjunktúra előtt állunk és a milliárdos beruházási hozzájárulás amúgy is igénybe veszi a gyárak tel jcsitőkéjiességének maximumát. Micsoda kormányzati bölcscség az, amelv el fogja rendelni, hogy bocsássanak el állásaikból becsületesen dolgozó és adózó magyar állampolgárokat, akiknek családja száz év óta itt lakik, csak azért, mert zsidó és akiknek helyébe fel fognak venni — miután keresztény magyar állampolgár gépészmérnök állás nélkül nincs — külföldről, esetleg Németországból hozott vegyészt, vagy gépészmérnököt. — Ez a javaslat tele van a legszörnyűbb belső ellentmondásokkal. Nem a kaftános zsidót üldözik, hanem az asszimilált magyar zsidó értelmiséget. Micsoda ellentmondás, igazságtalanság ez velünk szemben, akiknek ükapái itt haltak meg, akik mindig asszimilált magyarok voltunk! Kun Béla is jó magyar volt tehát, mert kellő időben keresztelkedett ki, de én nem lehetek jó magyar, pedig már 200 évvel ezelőtt is itt élt a családom. Prónay György bárónak van igaza > — mondotta ezután —, az egész kérdést a bevándorlás kérdésére kellett volna koncentrálni. A kikeresztelkedés nem ismérv. Ehhez csak két hét kell, az ismérv az, hogy beolvadt-e valaki a magyar nemzeti gondolatba, magyarul érez-c és hűségesen meghozza-e az áldozatot a magyar állam iránt. — 1840-ben hozta a magyar országgyűlés az első zsidótörvényt. Sajátságos módon a pestinegyei alispán tette meg a vonatkozó inditvánvt. Nem a mai... (Viharos derültség.) Dessewfíy Emil gróf akkor kijelentelte, hogy a zsidók teljesen asszimilálódtak, magyarrá váltak és a magyar Alföldön nagyon sok zsidót ismer, aki a leggyönyörűbben beszél magyarul. — Mi. asszimilált zsidók, hazafias érzésünkben megbántva érezzük magunkat a javaslat indokolása miatt. Mi nem különálló fajnak, hanem asszimilált magyaroknak érezzük magunkat, nem vagyunk bevándoroltak, nincsen más hazánk, csak ez,-nincsen más igazság, más kultura számunkra, csak a magyar igazság és a magyar kultura. — Bizonytalan jövő előtt állunk, épitömunkára van szükség, de nem lehet építeni, ha egymás fcjchez verjük a téglákat és nem lehet epiteni, ha Rassay Károlyt zsidóbérencnek, Bethlen Istvánt lelkiismeretlen tudatlannak minősitik, mert nem lehet világosságot terjeszteni, ha a magyar közélet színpadáról ki akarják irtani a legvilágosabb elméket. (Zajos helyeslés.) — Az asszimilált zsidóság magyar marad minden körülmények között is. Minden erőnkkel kész vagyunk arra, hogy ennek az országnak mindent odaadjunk: pénzünket az utolsó garasig, vérünket az utolsó cseppig, lángoló lelkesedésünket, a szivünk utolsó dobbanását. Meskó Zoltán örömmel üdvözli a törvényjavaslatot. Hangoztat la, hogy a munkanélküli százezres jövedelmek bünt jelentenek a mai helyzetben, akár keresztények, akár zsidók élvezik ezeket a nagy jövedelmeket. Abban a reményben fogadja cl a javaslatot, hogy ezt szigorúan be fogják tartaniSzőke Gyula szólalt fe! ezután. Nem zsidó-. hanem kereszténykérdés van — mondotta. Nem olyan intézkedésekre van szükség, amelyek embereket megfosztanak állásuktól, hanem olvan intézkedések kellenek', amelyek gondoskodnak a keresztény tömegek állásba juttatásáról. A törvényjavaslat egyik leghelytelenéhb szakasza az, liogy 1919. augusztus elsejéhez köti a megkeresztelkcdcs időpontját. Lőw Immánuel mondott ezután beszédet. — A lázitókkal nem lehet százalékokban számolni, nem fenyegetni, hanem fenviteni