Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-25 / 116. szám

4 DÉL MAGYARORSZÁG Csütörtölc, 1938. május 26. kell őket — mondotta. A most beterjesztett két rend javaslat megad ja a lehetőséget a kormánynak. hogy megmulassa erejét és hatalmát, amellyel rendre utasitja a lázítók táborát. Ez a javaslat két évtizedes izgatás érett gyümölcse — folvtatta beszédét. A legfájdalinasabban érezzük benne azt. liogy a hitchagvást most az asszimiláció kezdetének tekintik. Rizutik benne, liogy a keresztény egyház tanítása vallásos hatalommá válik, mert mi hiszünk a feltámadásban, nem csak a holtakéban, hanem a halottnak nyilvánított eszmék feltámadásában is. Meggyőződése, bogy Gömbös Gyula ilyen javaslatot nem nyújtott volna be Ha a javaslat törvényerőre cmelkodik. a zsidóság törvénytisztelettel meghajlik előtte és várni fogja a jogegyenlőség feltámadását. Az elnök ezután a vitát megszakította és folytatását délután fél 5-rc tűzte ki. A délutáni ölés rÁ felsőház délután fél ötkor folytatta a javaslat vitáját. Raffav Sándor részletesen foglalkozott a 4-ik szakasszal- Az egyház felfogása szerint — mondotta —, a kereszténnyé lélel tényét nem érinti a javaslat, egészen másról van szó. A törvényjavaslatot elfogadta. Ravasz László szerint a javaslat az ország békességét, nyugalmát szolgálja és javain válik magának a zsidóságnak is. A kérdé-' nem gyűlölettel, hanem szeretettel kell megoldani. Átérzi annak a felelősségének a súlyát, hogv körülbelül 1« ezer ember életét érinti a javaslat. Meggyőződése azonban, hogy Magyarország termelési ere je elég erős és az egyes vállalkozásoknak is meg van a tőkeereje nhhnz, hogy 10 ezer ember nc kerüljön az uccAp!1 Sainálntos. hogv a magvar embereket Vallásuk szerint kell osztályozni. 'Á zsidóságot — folvtatta — kényszerűség vezette az intéllekluel osztályokba, mert nem lehetett vitéz, vagv földbirtokos, hanem kereskedőnek kellett lennie. A keresztény egyházakkal azl mondja, hogy bármilyen faji elmélet is legyen nrrá a keresztény egyházon, mindig krisztusi parancsnak fogok ele. get tenni, amelv missziót adott számára, Tingv megkereszteljen minden népekel, igy a zsidóságot is. A keresztyén egyházaknak bölcs mérsékletet kell tanúsítanánk a zsidóság átvételével A zsidóságnak nagv szerénységre és alázatra volna szüksége.. Olyan törvényt bo. zunk. amelv sok zsidó származású embernek fájdalmat okoz, gondoljunk rájuk szeretettel. Küzdjünk velük együtt, liogy megoldói jók a régi kérdés, nekik, nekünk is ez az érdekünk. Biró Zoltán cs Téglás András felszólalása tilán Mikecz Ödön igazságügyminiszter Szólalt fel. — Nem akarjuk' a zsidóságot most a vádlottak padjára ültetni — mondotta —, hanem a | lényekkel kell számolnunk. A kormány a javaslattal nem a szenvedélyeknek akar engedni. hanem a szükséges megoldást keresi. E kérdési nem lehet elnyomni, legfeljebb rendőri intézkedések legbrutálisabb eszközeivel, ez. azonban a legsúlyosabb következményeket vonhatná ma&a után. Srniniiképeu sem akarjuk tűrni, hogv a magyar életet robbanások vigyék előre. Ezl egy nagy nemzet megengedheti magának, mi azonban csak az evolúció útját választhatjuk. A mi mostani helyzetünk semmiképeu sem nevezhető kiegyensúlyozott nak. Elsősorban törvényben kellett deklarálni •ízt, hogv zsidókérdést ismer. A javaslat egyetlen zsidó állampolgár közjogát nem érinti, nem jelenti jogszerző képességének csökkenéséi. csupán azl állítja, hogv bizonvos foglalkozási ágakban, ahol részben más okok miatt is szükségesnek mutatkozik a testületi kénvszer l>cvezetése, helvt kell adni bizonyos, az ő nézete szerint ősi migvar ínéltánvossáeeal meg. állanilott arányszámban a lakosság nem zsidó részének is. — Az az indokolás — folvtatta —. bogv ez tt népréteg nem teljesen telte magáévá az ősi mogvar hagyományt, nem sérlés, hanem ténymegállapítás és kétségtelen az is, hogy nem lehet egy nevezőre hozni a lakosságnak azt a rétegét, amely Nyíregyháza és Kisvárda között tölti meg a harmadosztályú kocsikat, az évszá. zadok óta ittlakó zsidósággal. Mikecz miniszter végül hangsúlyozta, hogy Budapest, május 24. A képviselőház kedden folytatta a költségvetés vitáját. Buchinger Manó szólalt fel elsőnek, foglalkozott az Imrédy-kormány programmjával és hangoztatta, hogy tűrhetetlen volt, ami a Daránvikormány lemondásáig történt. Ezután Buchinger a különböző parancsuralmi rendszerekről beszélt. Németországban — mondotta — 12 millió katolikus centrumpárti választó él, továbbá 7 millió szociáldemokrata választó. Ennek a majdnem 20 milliós tömegnek, felnőtt embernek, nincs meg a lehetőségük politikai megnyilatkozásra, a politikai megnyilatkozás szabadságára. Bobory György elnök: Ne tessék ezzel a kérdéssel foglalkozni. A magyar parlamentben nem szabad idegen államok belügyeibe bc~ avatkozni. Buchinger ezután kijelentette, hogy uj Göbbels-félc intézményt lát Hóman nemzetnevelési tárcanclküli minisztériumábanUjfalussv Gáhor a leven te intézmény fontosságát hangsúlyozta. Gróf Apponyi György volt a következő szónok. Imrédy Béla miniszterelnök legnagyobb érdemét ablmn látja, hogy megjelenésével és bemutatkozásával rendet teremtett abban az eszmei zűrzavarban és hisztériában, amelynek országszerte lanui voltunk. — A már hivatalos kormányprogrammá nőtt követelések nagyrésze először ellenzéki oldalon hangzott el, de akkoriban majdnem a komiminislaság vádjával illettek az ellen, zék tagjait. Meg kell mulatni a szociális igazságtalanságokat, amelyekből a népbolonditók politikai tőkét kovácsolnak. A keresztény politikával szemben, ahogy azt Imrédy értelmezi, senkinek nem lehet kifogást emelni. Ismerem őt —• mondotta — és tudom, hogy sohasem volt jelszó-keresztény, aki gyűlöletet hirdetne bárki ellen, llithü, vallásos ember, aki a keresztény politikát abban látja, hogy a kclesztény erkölcs követelménveit akarja érvényesíteni a közélet egész területén— Az is természetes, liogy nemzeti politikát hirdet a miniszterelnök — folytatta Apponyi. A nemzeti politika azonban legyen minden vonatkozásában valódi, hamisítatlan magyar nemzeti politika. A nemzeti politika örve alatt manapság sok mindenfélét értenek. A nemzeti jelszóban sok mindent becsomagolnak. A külföldön termelt nacionalizmus lemásolása nem jelent magyar nemzeti politikát. Azok a külföldi áramlatok, amelyek változtatás nélkül valósulnak meg, hiába jelentkeznek itt nacionalista jelszavak alalt. végeredményben nem a magyar nemzeti érzés megerősödésére, hanem meggyöngítésére vezetnek. A továbbiak során azt mondotta, ha a kormány él azzal a hatalmával, amelyet a fennálló törvények rendelkezései nyújtanak, akkor ez tökéletesen elegendő eszköz a rend és nvugaloni megóvására. Nincs szükség semmiféle további korlátozásra; egyedül a polgári szabadságon és demokrácián felépülő társadalmat tart juk erősnek. Parancsuralmi intézkedésekkel lehet rendet teremteni, lehet sorbaállituni és niasiroztatni a polgárokat, de mihelvt letűnik a vaskéz, széjjelesik az egész társadalom. Nem fogadja el a költségvetést. M ü 11 e r Antal arra kérte a kormányt, hogy a törvény kerettörvény, amelyet az élet tölt meg tartalommal. Kéri, hogy a javaslatot a felsőház fogadja cl. A felsőház többsége ezután a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. az elviselhetetlenül magas közterheket bontsa le. Riesz Ádám a kisgazdatársadalom fel* emelésének kérdésével foglalkozott, majd a kisebbségi kérdésről szólt. Mindenekelőtt hang* súlyozta, hogy semmi ok sincs arra, hogy a hazai németség hűségében kételked jünk. A ha* zai németség ragaszkoló, áldozatkész volt a magyar haza iránt a múltban, ilyen a jelenben és ilyen lesz a jövőben is. Vannak azonban a magyarországi németségnek problémái, amelyeket rendezni kell. ilyen a német ajkú községek iskolai tanítási nyelve. A kisebbségi községekben a magyar nyelv mellett tanítsák a kisebbségi nyelvet is. Hnmonnav Tivadar a köztisztviselők különféle problémáival foglalkozott és több határozati javaslatot nyújtott be. amelvek a köztisztviselők egyes kivánságairól szólnak. Kérte, liorv a normál státus keretében megüresedett állásokat félévenkint töltsék be. Állítsák vissza a közalkalmazottak régi fizetését, a PK-nál kolcsönképen egy évi fizetésüknek vagy nyugdijuknak megfelelő összeget vehessenek fel és ezt 60 hónap alatt fizethessék visz-,' sza- Rámutatott a birák alsóbb fokozatainak lassú előmenetelére. A korpóllek visszaállítását is kérte. Pavr Hugó a gazdasági helvzet visszásságaival foglalkozott beszédében. Rámutatott arra. hogy az utóbbi időben az idegenforgalomban visszaesés mutatkozik. Az építkezés is visszaesett, aminek főként belpolitikai okai vannak. A szélsőséges jobboldal a társadalom megrázkódtatását akarja, hogy a felfordulásban halászhasson. Szentbe kell fordulni ezekkel a mozgalmakkal és a kormány kíméletlenül számoljon le velük. Baross Gábor tisztviselői és adókérdésekkel foglalkozott. A költségvetésnek a köztisztviselői cs adókérdésen kivül harmadik szépséghibája a háború előtti és háborús állami adósságok kezelésének módjaTakács Ferenc a falusi néprétegek érdc.kében követelt gazdasági cs szociális intézkedéseket, mert a falusi nép életszínvonala egyre jobban sülyed. Magvarországon is elkerülhetetlen u hirtokeloszlás egészségesebbe tclelc. Ezután a mezőgazdasági munkások helyzetének súlyosságára mulatott rá és sorsuk javi* tását sürgette. Meg kell állapítani a mezőgazdasági munkabéreket, dc nemcsak a napszámbérekel. hanem á termén,ybéreket is. Követelte, hogy enged jék meg a mezőgazdaság1 munkásság szervezkedését. Láng Lénárl kijelentette, hogy a falu nép<4 előli nem rokonszenves nz Imrédy-kormánv» mert lulsok benne a bankember. Ezután a mezőgazdaság részletkérdéseivej foglalkozott, majd fizetésemelést kért a kistisztviselők számára Radikálisan meg kell szüntetni az álláshainiozásokat. A költségvetést nem fogadia cl. Ezzel az általános vita véget ért és az elnök szavazásra telte fel a kérdésf. 'K többség a költségvetést általánosságban elfogadta. Kornis Gvula elnök" ezután napirendi indit vánvt tett, hogv a Ház legközelebbi ülését múius .11-én, kedden délelőtt tartsa és annak napirendiére lüzze ki a költségvetés részletes, táravatásátAz ülés lial óra előtt ért véget. A képviselőház kéínapos tárgyalás ulán befeíezte a költségvetés általános vitáját A közalkalmazottak régi fizetésének visszaállitását kérték