Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-03 / 97. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1938. május 3. Politikai napilap XIV. évfolyam 97. sz. Hitler római útja Berlin, május 2. A MTI. jelenti: Hitler római utazásával kapcsolatban az üzemek már délben beszüntették a munkát. Százezrek állottak sorfalat, hogy a Németországból néhány napra eltávozó kancellárt üdvözölhessék. A sajtó is csaknem kizárólag Hitler római látogatásával foglalkoznak. A lapok beszámolnak a római . előkészületekről és közlik, hogy az előreutazó és már Rómába érkezeit vendégeket a lakosság nagv szivélyességgel fogadta. Hitler hétfőn délután 4 óra 44 perckor az aníialli pályaudvarról különvonaton kíséretével elutazott Olaszországba. A pályaudvar előtt Hitlert a következő feliratú szalag fogadta: „Hitler harca: a világ békéjéért folytatott harc". Az állomáson Göring, a birodalmi kormány tagjai, a kerületvezetők és a berlini fasciók képviselői várták. Jelen volt a bucsuzáson az olasz követség ügyvivőjének vezetésével a berlini olasz nagykövetség valamennyi tagja. Hitler elutazása után tiz perccel Hess Rudolf, a kancellár helyettesének és a Rómába utazó miniszterek vonala hagyta el a pályaudvart. A pápa castelgandolfoi írja Róma, május 2. Áz Osservatore Romanó különféle magyarázatokkal szemben megállapítja, hogy a pápa castelgandolfoi ut jának semmi esetre siiirs különleges jelentősége. A Szentatya nem valamilyen diplomáciai okból ment Castelgandolfóba, hanem azért, met Castelgandolfó levegője egészsége javára válik, a római levegő pedig ártalmára. —oOo— Pacelli bíboros magyarországi útja Róma, május 2. Ma közölték hivatalosan annak a kíséretnek névsorát, amely Pacelli bíboros államtitkárral Budapestre utazik. A kíséretben résztvesz Monsignorc M o n t i n i, a vatikáni államtitkárság htfyettes vezetője, Luttor Ferenc pápai protonotárius, a szentszéki magyar követség kánonjogi tanácsosa, valamint a vatikáni államtitkárság több magasjangu tisztviselője. A hormánuzó és Pacelli fávlratválfása Róma, május 2. Az Osservatore Romnno első oldalon közli annak a táviratnak a szövegét. amelyet Horthy Miklós kormányzó P ac. e 11 i bíboros államtitkárhoz, az eucharisztikus kongresszusra történt legátusi kinevezése alkalmából küldött. A kormányzó távirata a következő: „Igen örvendek, hogy őszentsége eminenciádat nevezte ki legátusul a budapesti eucharisztikus kongresszusra. Kérem, fogadja ezalkalommal legőszintébb jókívánságaimat. Biztosítom, bogy velem együtt az egész magyar nemzet a legnagyobb örömmel veszi emincnriádnak Magyarországra való érkezését. Megragadom egyúttal az alkalmat, hogy felkérjem eminenciádat, hogy budapesti tartózkodása alatt mint vendégém. a királyi Várban megszállni méltóztassék.4' Pacelli államtitkár a következő távirattal Tálaszolt: „Főméltóságod szives üzenete értékes biztosítékot nyújt nekem azoknak az érzelmeknek a tekintetében, amelyekkel a nemes magyar nemzet a nemzetközi eucharisztikus kongreszszust fogadja. Az a vendégszeretet, amellyel Főméltóságod kitüntet, számomra annak a mélv tiszteletnek is jele, amelyet a magyar királyság kormányzója a Szentatya iránt kifejezésre akar juttatni az ő legátusának személyében, aki ezért most háláját fejezi ki." „Az angol-olasz egyezmény ui korszak kezdetét jelenti" Chamberlain beszéde az alsóházban Anglia külpolitikájáról, az ellentétek kiküszöbölésé* ről és a béke feifíartásáról Tanácskozások a cseh kérdésről London, május 2. Feszült érdeklődéssel várja az angol közvélemény azoknak a lépéseknek az eredményét, amelyeket Anglia és Franciaország Berlinben és Prágában tesz azért, hogv Berlint mérsékletre birja, Prágái pedig engedményekre vegye rá. A Times azt hiszi, hogy az angol és francia kormány Lengyelország és Magyarország támogatását is igyekezni fog megnyerni a csehországi megbékélés érdekében. A lap azt hiszi, az angol kormány azt fogja tanácsolni Prágánali, fogadja el mindazt a nyolc kívánságot, amelyet Henlein a mult héten kifejlett. A kisebbségi szabályzat megalkotásában bizonyára érvényesülni fog az angol kormány részéről előlerjesztett felfogás. Mozgalmas ülése volt az angol alsóháznak. El kellett fogadtatni az ellenzék előtt népszerűtlen angol-olasz egyezményt és a nemrég aláirt angol-ir szerződést. Chamberlain beszéde London, május 2. Fontos ülése volt hétfőn délután az angol alsóháznak. Chamberlain miniszterelnök javaslatot terjesztett be, amely szerint hagyja jóvá a Ház a Rómában aláirt angol-olasz egyezményt. — Meg kell magyaráznom — mondotta a miniszterelnök —, hogy milyen helyzetet foglal el ez az egyezmény külpolitikánkban. Külpolitikánk célja nemcsak a béke helyreállítása, hanem ha lehetséges, annak az általános bizalomnak a visszaállítása, amelyben a békét fenn lehet és fenn is fogjuk tartani. Ezt a bizalmat csak akkor érhet jük el, ha orvosoljuk a sérelmeket, kiküszöböljük az ellentéteket és a bizalmatlanságot, amelyek háborúhoz vezethetnek. Ezt a feladatot nem végezhetjük el egy pillanat alatt és nem fejthetjük meg az összes kérdéseket egyszerre, de ha egyenként kiküszöböljük a veszélypontokat, akkor idővel célt érünk. — Az egyezmény a jövőre vonatkozólag irányelveket fektet le, amelyek vezérelni fogják politikánkat nemcsak egymással, hanem más hatalmakkal szemben is. — Az egyezmény — folytatta — már eddig is gyökeresen megváltoztatta a két ország viszonyát. Eloszlattak a bizalmatlanságok, a gyanú felhői és most mindkét ország el van tökélve arra, hogy ellenségeskedések' helyett a kölcsönös jóbarátság előmozdításán dolgozzék. — Abessziniát illetőleg felkértük' a Népszövetség főtitkárságát, hogy lüzze ki az ügyet a tanácsülés napirendjére. Mindegyik állam maga döntse el, hogy el akar ja-e ismerni a hódítást, vagy sem. Meggyőződésünk szerint az elismerést csak az indokolhatja erkölcsileg, ha bebizonyosodik, hogy az az általános megbékülést mozdítja elő. Addig nem lehet általános megbékülés, amig ebben az ügyben az elintézés nem jelenik meg a láthatáron. — Ezért tettem függővé az egyezmény hatályba lépését a spanyol kérdés elintézésétől A tárgyalások során — mondotta a továbbiakban — állandó összeköttetésben voltunk a dominiumokkal és Franciaországgal. i — rÁ francia kormány melegen helyeselte eljárásunkat és példánkat követve megbeszéléseket kezdett az olasz kormánnyal, remélve, liogy a mienkhez hasonló egyezményt köthet. — Meg vagyunk győződve arról, hogy mind Olaszország, mind Anglia •gárnára cz az egyezmény oj korszak kezdetét ielenti. Ez az egyezmény áthidalja a muló ellentéteket és remélem, hogy az uj angol-olasz barátság éppoly szilárd lesz, mint a régi. M o r r i s o n képviselő ezután előadta a munkáspárti ellenzék véleményét, amely szerint tagadja meg a Ház az angol-olasz egyezmény jóváhagyását, mert az egyezmény először olyan állammal történt, amely indokolatlan támadást intézett Spanyolország ellen, másodszor pedig csalóka ígéretek ellenében feláldozta Abesszínia népét, ami sérti a népszövetségi alapokmány szellemét és az együttes biz-