Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-17 / 109. szám

Kedd, 1938. május 17. DÉLMAGYARORSZÁG 443 Báró Rotschild Lajost szabadlábra helyezték London, május 16. A Daily Express arról ér­tesült, hogy báró Rothschild Lajost, akit az An­schluss után nyomban letartóztattak, állítólag sza­badlábra helyezték és már cl is hagyta Ausztria területét. A Daily Express azt is tudja, hogy Rothschild báró már meg is érkezett Franciaországba. Az an­gol lap bécsi tudósítója szerint a bárót egy kül­földi hatalom közbelépésére helyezték szabadlábra. Amikor az angol lap bécsi tudósítója a szabad­iábrahelyezés iránt a német titkos rendőrség ve­zetőjénél érdeklődött, az kijelentette, nem áll módjában információt adni, de ha a hir már megjelent egy német lápban, akkor nyilván meg­felel az igazságnak. "Másfélmillió frontharcos nem tűrheti, hogy az országot mégegyszer forradalomba döntsék« A frontharcosok tüntetése a kormányzó mellett Budapest, május 16. A magyar frontharcostár­sudalom a rend, a fegyelem, a békesség és Ma­gyarország kormányzója mellett tett hitet a va­sárnapi nagyszabású disztáborozás keaetében. A frontharcosok a Postás-sporttelepen gyülekez­tek, majd katonazenekarok kíséretében, zászlók alatt vonultak a Vigadóhoz. A disztáborozásnak sok tízezer résztvevője volt, akiknek nagyrésze csak a vigadókörnyéki uccákon helyezkedhetett el és ott hallgatta hangszórókon a szónokok be­szédeit. Amikor a vezetőség elhelyezkedett a pódiumon, felénekelték a frontharcosok a Himnuszt és a Hi­szekegyet, majd vitéz Mándoky Sándor nyugal­mazott tábori főesperes imát mondott a világ­háború hősi halottaiért. Gróf Takách-Tolvay József, az országos szövet­ség elnöke megnyitó beszédében hangoztatta, rriás­félmiUiónyi frontharcos nem tűrheti, hogy az or­szágot még egyszer forradalomba igyekezzenek dönteni. Nem szabad tűrni felelőtlen agitátorok tekintélyromboló munkáját, velük szemben a leg­kíméletlenebb eszközöket kell alkalmazni. A front­harcos tábor a vér és a kard jogán azért gyűlt össze, hogy megmutassa a magyar társa­dalomnak az erejét, amelyre számítani lehet. — A frontharcosok és a jövő tűzharcosai — mondotta — nem tűrhetik ölhetett kezekkel azt, ami az utolsó hónapokban folyik: a lelkek terro­rizálásának és a tekintélyek rombolásénak idegen­szerű munkáját. Ezeknek keményen kiáltják oda, hogy szembetalálják magukat a frontharcosokkal. Ne ni »Marica su Budapestet* rendeztek most a frontharcosok, mert csak Budapest és környéké­nek csoportjai vonultak fel, de ha az ország érdeke ugy kívánja, felvonul az ország valamennyi front­harcosa és elpu"ztitja a helyet, ahonnan a forra­dalom csóváit szerelnék széjjelszórni. Egy vezért ismer cl a frontharcos tábor, Horthy Miklós kor­mányzót, akit törhetetlen hűséggel követ. A disztáborozás közönsége helyéről fe'állva vi­harosan, hosszasan ünnepelte a kormányzót. Ezután dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselő beszélt, majd Kertész E'emér országos ügyvezető-alelnök zugó helyeslés közben kijelen, tette, hogy a frontharcosok szervezete a rend és a fegyelem jegyében átveszi a társadalmi közvéle­mény nemzeti irányítását. Több felszólaló után dr. vitéz Huszár Aladár határozati javaslatot ter­jesztett elő, amely hűséggel és hódolattal köszönti Magyarország kormányzóját. Felolvasta annak a táviratnak a szövegét, amelyet a disztáborozás résztvevői küldtek a kormányzóhoz. Magyarország kormányzóját helyükről felállva percekig lelkesen éljeneztek a frontharcosok­Fontos kérdések a közigazgatási bizottság hétfői ülésén A blxollsáp tíávöx öl/e ax Imrédy-"kormányt — A vá­ros 700 exer pengős OTI-fáruléka, a berufjáxásl program, a nemxefköxi autóul, ax aáólarioxások — . Ax elemi iskolás gyermekek röpcéáulái (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság hétfőn délután tartotta meg­májusi ülését dr. vitéz Imecs György főispán elnökletével. A főispán üdvözölte dr. Pártos Er­nőt, a bizottság uj tagját, akit dr. Bjedl Samu he­lyére választott meg a közgyűlés. Ezután bejelen­tette, hogy Darányi Kálmán lemondott, Imrédy Béla alakította meg az uj kormányt. Darányi más­fél évig vezette a kormányt és ezalatt igen sok törvényhozási problémát oldott meg — mon­dotta — és számos uj javaslatot alkotott, köztük az úgynevezett győri programot, amelynek végre­hajtására Imrédy vállalkozott. Szükséges, hogy ebben a törekvésében a társadalom támogassa. In­dítványozta, hogy a közigazgatási bizottság üdvö­sölje az uj kormányt és biztosítsa támogatásáról. Az indítványt a bizottság elfogadta. Ezután megkezdték a napirend tárgyaiáját. A polgármester jelentését dr. Biacsy Béla tb. tanácsnok ismertette. A jelentéshez dr. vitéz Shvoy Kálmán szólalt fel. Szóvátette azt a panaszt, hogy az országos vá­sárok alkalmával igen kevés a járlatkezelö• Kérte a járlatkezelök számának szaporítását. Elmon­dotta ezután, hogy a polgármester a jótékony egyesületek számára két gyűjtési napot engedé­lyezett és az egyesületekre bizta a gyűjtési lehe­tőség felosztását. Az egyesületek nein tudnak meg­egyezni, ezért kéri, hogy a polgármester ossza fel, vagy pedig sorshúzással állapítsa meg, hogy me­lyik egyesület melyik napon gyűjthet, Dr. Tófh Imre azt panaszolta, hogy az adóhátralékok zálogolása szabálytalanul történik. A záiogojással egyidejűleg intézik az árverést is, pedig a zálogolás ellen jog­orvoslati panasznak is van helye. Kifogásolta azt is, hogy a végrehajtók a tényleges tartozásmU nagyobb összeg erejéig zálogolnak, ez megnöveli az adózók terhére az eljárás költségeit is. Ezután szóvátette az egyik szélsőséges lap áp­rilisi számának cikkét, amelyben súlyos vádakat emelt a város népjóléti ügyosztálya ellen. — Tagja vagyok a szellemi inséginuniták zottságának — mondotta —, tudom, hogy milyen nagy körültekintéssel állapítják meg az igény­jogosultíágot. Dr. Pártos Ernő szólalt fel ezután: Nyilvános­ságra került az a hir, hogy a városnak mintegy hétszázezer pengő OTI-hátralékot kellene rö­vid idő alatt kifizetnie. Kérdi a polgármestert, hogyan áll ez az ügy és mit lehet tenni a városra háramló terhek csök­kentése érdekében. A beruházási törvény szerint a városnak üzemei után szintén hozzájárulást kell fizetnie. Csatlakozzék a város ahhoz a mozgalom­hoz, amelynek célja a közhasznú közüzemek men­tesítése. Gondoskodni kellene arról is, hogy n be­ruházással kapcsolatos szá'litásolcat arányosan osszák fel az egyes törvényhatóságok között. !?odrrr,Mo~ Dcniő pillanat Bókay János irta Zsoldos Andor ötlete nyoinán. Páger, Kabos, Tolnay itiári. BJthay, Köpe­czi-Boócz, Pethes, Makiári ytb. 7, 9 Ktf101' Csillag szü teleli Színes film. FfiszsreplZk: JANET GAYNOR és FREDER1C MARCH. Dr. Hunyadi-Vas Gergely felszólalásában hi­vatkozott arra, hogy Budapest közigazgatási bi­zottsága uj ügyrendet állapított meg és ebben korlátozta a felszólalás és az indítványozás jogát. Ha Szeged is foglalkozna ezzel a kérdéssel, kívá­natosnak tartja az eddigi, sok évtizedes gyakor­lat fenntartását, mert a felszólalás és az indít­ványozás szabadsága egyáltalában nem hat bértiló­lag a közigazgatási életre, sőt seikcntö, frissítő hutása van. A felszólalásokra dr. Tóth Béla polgármester* helyettes válaszolt. A felmerült kérdésekről jegy­zeteket készített, a kérdéseket a város hatósága gondosan ki fogja vizsgálni és a vizsgálat ered­ményéről jelentést tesz a bizottság legközelebbi ülésén. Az államépitészéti hivatal képviselője jelentésé­ben foglalkozott azzal az autószerencsétlenséggel, amely a nemzetközi ut fehértói szakaszán történt. Kijelentette, hogy ezen a szakaszon az útburko­lat kifogástalan, tehát a szerencsétlenséget neipl a rossz burkolat hibái okozták. Shvoy Kálmán: Kétségtelen, hogy a kérdéses útszakasz rossz állapotban van. Az átlamépitésaetí hivatal kötelessége gondoskodni arról, hogy az utburkolat megfelelő állapotban legyen. Ilyen ese­tekben nem az útmester nyilatkozata a döntő. Az egészségügyi jelentést dr. Jung Sándor fő­orvos terjesztette elő. A jelentés szerint a város ''területén megszűnt az influenza járvány. Dr. Buócz Béla főkapitány helyettes jelentéséhez Shvoy Kálmán szólalt fel. A Széchenyi Mozi engedélye ügyében intézett kérdést a fökapitányhelyetteshez-. Lehetetlennek tartja, hogy a két szegedi mozf egy kézben legyen. írjon fel a közigazgatási bi­zottság a belügyminiszterhez és kérje a Széchenyi Mozi mielőbbi megnyitásának elrendelését. Dri Buócz Béla főkapitányhelyettes válaszában bejelentette, hogy a mozi uj engedélyesének 1939 végéig kell üzembe helyeznie a moziját. Ugy tud­ja, hogy az engedélyes és a moziépület tu'ajdonosa között tárgyalások folynak, valószínűleg nem sok eredménnyel, az uj engedélyes ezért azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy uj épületet emel. A fel­vetett kérdésről a bizottság legközelebbi ülésén részletes jelentést fog tenni. Dr. Pap Róbert elmondotta, hogy tudomása szerint az uj engedményes és a háztulajdonos kö­zött azért nincs még eredménye a tárgyalásnak, mert a régi bérlő bérleti jogát telekkönyvHeg is bekebelezték, ezért nem köthet a háztulajdonos mással bérleti szerződést. Dr. Pálfy József polgármester felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, ismerteti a jelenlegi helyzet­té t és ké''i, hogy szorítsa az uj engedélyest a mozi mielőbbi megnyitására. Dr. Szepessy Aladár pénzügyigazgató jelentére szerint. az adóhátralék a kivetés 53 szá­zaléka. . Ebben az évben 72.000 pengővel több adó folyt be, mint -amennyi a mult év májusáig befolyt. Dr. vitéz Shvoy Kálmán felszólalásában el­mondotta, hogy különösen a tanyákon senki sem tudja, hogy mennyi az adótartozása. Megtörténik az is, hogy valaki bemegy az adóhivatalba, kifizeti

Next

/
Thumbnails
Contents