Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

A« délmagyarország Vasárnap, WJfí április 17. I. o. bükk haiábfa eladási árai: 10 máxsötOl kezdödöleg „ „ ^ fí-SíJ^fL?*. Fatermalő éf Sylvánia Fakereskedelmi rt-nál, Szeged, Alsóilszapart 15. é» Hatiyat-»or 31. Teleion IO-24 és 17-59 hasábla ab Iclcp q-ként házhoz széli. Juskózolt ab telep házhoz száll, aprított ab telep házhoz száll. 1> -I.TO „ 4 20 4.30 „ 4.40 „ 4.40 .. 4 50 legnagyobb baj, hogy monopoHum van A (A Dclinugyai ország munkatársától.) Egy olasz író nemrégiben cikket irt Röszkéről, a „magyar papiiknfahuól". Valóban, ez az elnevezés nein túlzás: Röszkén n'ncsen egyetlen család sem, aki ne foglalkozna a paprikával. A paprikalcnnelók száma 478, niig a bázak száma hárommal kevesebb... Az egyik legnagyobb papiikatcrmelőliöz, Guczi József gazdálkodóhoz, Röszke kapitányihoz fordultunk, akinek nyomban panaszra nyílik szája, amint a „paprika" szót hallja. — A legnagyobb baj az, hogy monopólium van — mondja. Nagyon súlyos sérelem, hogy a a termelő nem ül telheti a saját földjébe azt, amit akar; a paprikaszövetség az ur és mindig baj lesz a paprikával, mindig lesz papasz, amig cz a rendszer fennáll. Solni nem fogunk lemondani a százéves szabadságunkról, soha sem tudunk belenyugodni az ilyen megkötöttségbe. itt n szabadforgalom visszaállítását kívánja mindenki. Lehetetlen helyzet, liogy a Hangya többet kap a paprikáért, mint a termelő, mert átveszi és mmindjárt tovább is adja a kereskedőnek. A szövetség kényszerít mindenkit, bogy lépjen bc tagjai sorába, különben nem kaphat termelési engedélyt a gazda. Itt Röszkén egyedül Tóth József nem lépett bc a szövetségbe, meg is büntették még minden évben engcdélynclküli paprikatermelésért. Az idén 50 pengő bírságot kapott. Pedig Röszkének •létfeltétele a paprikatermelés. A sokgyermekes gazdáknak kicsiny földje van és a családtagjait legjobban a paprikatermeléssel és kikészítéssel tudja foglalkoztatni. Így azután a lakosság apraja-nagyja egész éven át a paprikával foglalkozik. Ezután a lakosság példás összefogásának szép eredményéről beszél Guczi József. Elmondja, hogy Röszke lakosságának régi vágya volt a régi elhanyagolt gyalogjárók kikövezésc, aini hosszú tervezgetések után most végre valóra válik. Kikövezik a község föuccáját és a fontosabb mellékutak gyalogjáróit, összesen tiz kilométer hosszú gyalogjáró utat köveznek ki, amihez 300 ezer tégla szükséges. A téglák vételára tizezer pengőt tesz ki. A járdaépítés gondolata Guczi kapitánytól ered, aki kezébe vette az ügyet és az eléje tornyosuló akadályokat sorra elhárította. Az 5szszes kiadások a vételárral és a kövezési munkálatokkal, szállítással együtt 17 ezer pengőre rúglak, ekkora összeget azonban Röszke szegénysorsu lakossága a legnagyobb igyekezet mellett sem tudott volna összeadni. Hiteihez kellelt folyamodni. P á 1 f v polgármester garancialevelére a röszkeiek megkaplak hitelbe a vásárhelyi téglagyártól a szükséges téglamennyiséget, a többit pedig bankhitel utján akarták előteremteni. A pénzt Guczi József teremtette elő oly módon, hogy takarékbetétkönyvének és ingatlanainak lekötésével jótállást vállalt a községért az egyik banknál, amire folyósították a hétezer pengő kölcsönt. Az egész lakosság szivén viseli a járdaépítési ügyét. Mindenki, akinek kocsija-lova van, kötelezettséget vállalt, bogy Röszke-állomástól rendeltetési helyére szállit 750 darab téglát és két köbméter homokot. Minden nap két vagon tégla érkezik Vásárhelyről és minden vagonba hatpzer téglát raknak. A homokot négy kilométer távolságról, az úttestből hordják, igy az sem kerül pénzbe. Minden 25 méteres járda-, szakasz 34 pengőbe kerül a háztulajdonosnak,] akinek pedig rövidebb az uccai frontja, meg-' oszt ja a költséget a szomszéd háztulajdonossal-1 A járdaépítési költségeket öt év alatt kell viszszafizclni, a város a szerződés szerint közadó módjára is behajthatja a költségeket, de ehhez nem folyamodnak, mindenki kapott cgyt járdakönyvet és abba jegyzik bc a befizetéseket. Sokat könnyített a lakosságon a város is: a népjóléti ügyosztály inségmunkásokkaj végezteti a gyalogjárók alapozását és ezzel sok pénzt megtakarítottak és a röszkei ínségesek is munkához és kenyérhez jutnak. V BUDAPEST SIÖFOK FAIK MIKSA U. 30 á J? 'V^SiM Budapest legmodernebb és legtökéletesebb komforttal berendezett penziója. Fürdőszobás appartemeclck Kitűnő konyha és lapunk olvasóinak különösen mértékeit árak. Régi elavult magas áron cserélem bc ujjá. A legújabb tipusu r á d í ó k é s 2ü lékeket lakásán djitalanul bemutatom. — A szerelési munkákat a Magyar Mérnök és Épitészcgylct szabványai szerint végzem. Rosner József villany és gázszerelőmester Tisza L. körT .'19. A méltóságos asszony rosszul lett Irta FARKAS ANTAL A méltóságos asszony rosszul lett. Mari abbahagyta a levélírást és besfetott u -méltóságos asszonyhoz. — Mari, nyissa kl az ablakot! Melegein vftn. Mari kinyitotta. .— Kimehet, Mari. r ' . Mari kiment és folytatta a levélírást.v Az urának irt abba a faluba, ahonnan elüldözte a kenyeret lenség, szolgálatba állította itt az Ideg< n városban a méltóságos uréknál, akiknek az ő f ujoklmn van a kastélyuk és akik kislány kora óta ismerték Marit. , , — Nincs itt nekem soruml bajoin —- mondta s icvél —t hisrea vin mindenem, csak az bánt, hogy otthon maguknak nincs: Elsején hazaküldöm, a bérerr.c', csrk nagyon vigyázzon a kis Marikára, bc'.eg nc legyen, do magára is, édas apjuk. Majd csak hazasegít a jó Isten, ha... ... A mélióságos asszony megint csöngetett. __ Mart, csukja bc az ablakot! Fázom. . . Mari becsukta. - ^ • —, Mari, kimehet — és folytatta a levélírást. Bent a hálóban a pamlagon heverésző méltóságos asszonynak hol melege volt, hol fázott. \ szanatóriumból, éppen most .telefonált a PSgtfi«?: szol ur. w •- " * — A k-izlsen tul vaevunk. A méltóságos ur pár hét múlva elhagyhatja a szanatóriumot. Egykét hónapi szabad levegő és a betegségnek még a nyoma sem marad meg. Ma már lázmentes. Kéreti a méltóságos asszonyt. Hát nem borzasztó ez a nyavalya? Csak bolondozik az emberhel. Ugy volt tetszik tudni, hogy a méltóságos ur elpatkol. Amikor bevitték a Szanatóriumba, maga a főorvos mondta: — Méltóságos asszonyom, itt csak a csoda segíthet, de az orvosi tudomány bajosan. És itt van, nl! , A méltóságos urnák szerencséje van: megjött a negyedik ász, a csoda és a méltóságos ur viszszanyerte az életet. A méltóságos asszony pedig elveszítette azt, amit már a magáénak gondolt: a szabadságot, az özvegységet. Rettenetes! Némelyik ember akkor .hal meg, amikor neki tetszik. A hosszú betegség alatt, a krizis napjaiban, amikor a méltóságos asszony folytonosan a beteg mellett ült, fogta a kezét, törülgette a homloké,t, szemlélgette a láz romboló hatását, érezte a lassan fölülkerekedő enyészet szagát, megbarátkozott a so.se-apással: neki özvegynek kell lennie, neki gyászruhában végig kell esnie a temetés kellemetlen ceremóniáin, dc ezzel szemben visszanyeri a szabadságát: ugy 61, ugy gazdálkodik, ahory akar. A • méltóságos ur mellett igazán rab volt évtizedeken át. A szenvedéseiért járó kárpótlást most kapja még. Igazán idejében, hiszen még — ugy, mondják és ugy tartja maga is —- szép és ' fiatat. '! ... \ -zanutóii.umbuu najnól-nupiu vigasztalták. — Készüljön el a legrosszabbra, méltóságos asszonyom. 0, a méltóságos asszonyom már elkészült, Lujza, az ápolónő, külön borravalót kapott akkor, amikor ezzel a hírrel fogadta az otthonról besiető méltóságos asszonyt. — Azt hiszem, a méltóságos asszony ma bevégzi. Aztán jött az a szakállas professzor, meg az orvosi konzílium. Utolsó kísérletnek elhatároztak még egy operációt. Lujza, az ápolónő, bátorította a méltóságos asszonyt régi tapasztalatai alapján: — Kérem, kezlt csókolom, ebbo még nálunW mindenki be'.chalt... A méltóságos asszony bízott is és tessék, micsoda buta ez a Lujza, dc meg azok a professzorok is! Hát nem visszahúzzák lábánál fogvi a másvilág küszöbéről a méltóságos urat! A krizisen már tul van, pár hét múlva mehet a tengerpartra... A méltóságos asszonynak hol melege van, hol fázik: ablak ki! ablak bc!... Mart alig tudja befejezni a levelét; Csak bízzék apjukom abban, hogy megint együvé kerülünk, együtt dolgozgatunk. Marikával százczerszcr csókolja... Megint csöngettek. Marinak be kell telefonálni a szanatóriumba, ahonnan már kétszer is ideszóltak, hogy csak délután tud bemenni a méltóságos asszony, mert délelőtt rosszul érzi magát és ne türelmetlenkedjék a méltóságos ur„.