Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vnsárnar). 1958 áprilisi/. O f T iu a r. v x n n u 7 X G MAYERLING igaz története Rudolf tróiiörökös cgjkori vadászkastélyúban, a VYicnenvuld közepén, Mayerlingben, a világ zajától mindörökre elvonult kedves nővérek imádkoznak u klastrom celláinak hideg kőkockáin reggel és este. Szigorú fogadalmat tettek, amikor magukra öltötték a Megváltó leányainak ruháját: beszéd re soha az életben nem nyílik többé az ajkuk... Abban a szobában, ahol utolsó !élek/ctt Rudolf, a monarchia trónjának örököse cs szerelmese: a tizenhét esztendős Yetsera Mária, kápolna van most. £s a kápolnábun, balra az oltártól, Korfu szigetéről hozott márványból faragott lápcső fölött glóriával a homlokán a Madonna képe. Jósággal szemében tekint le ránk, gyarló emberekre. Ezt a Madonna-képet a martyranya, Erzsébet ajándékozta a kápolnának és a piktor Yetsera Máriáról festette a Szüzanya arcát... Naptár szerint is ugyanazon a napon 06 a napnak talán ugyanabban az órájában vetem papírra e sorokat, amikor egv buján ötven esztendővel ezelőtt Nopcsa báró, Erzsébet királyné udvarmestere meghozta a szomorú hirt a bécsi Burgba. hogy: a mayerlingi kastélyban holtan akadtak Rudolf főhercegre, a moyarkfn trónörökösére. Maycrlingről és Mayerling titkáról előttem Sokan, nagyon sokat írtak már cs utánam is még sokan, nagyon sokan vetnek majd sorokat. papirra egv szerelmes főherceg életének tragikus regényéről. Mayerling kutatóinak nincsen se szeri, se szánia„ amíg a mouarkia fenrjállolt, az udvar iránt valói tiszteiéi talán gátat vetett még a ponyvairodalomnak, de azóta, hogv darabokra szakadt az a hatalmas föld. amelyet egykoron magukénak iiíoimJhaUak az Isten kegyelméből bíborban született ós népek felett uralkodó Habsburgok, alig van nap. hogv valamelyik rószéu az egykori monarkiának no nyomtatnának dübörögve a gépek regén veket, memoárokat és feljegyzéseket a mayerlingi tragédiáról. Ama kevesek, akik megmaradtak hírmondónak Ferenc József udvarából, papirra vetették, amit hallottak a bécsi Burgban és minthogy a suttogás anvago nem tölthette meg soha vaskos könyvek tucat-iveit.: ;J suttogáshoz mindig hozzátett uiabb ós uiabb feiezetokét a fantázia, az irodalom ós néha a költészet is. A krónikát. író objektivitásával meg lehet állapítani azt. hogy Rudolfon és Vctscra Márián kivül senkisem tartózkodott a Ferenc József parancsára kápolnává átalakított ka6tólyszobában 1889 január harmincadikának hajnalán, amikor a halál angyala bekopogtatott e szobába ép magával vitte két szerelmes ember lóikét. Arról, ami Mavorling előtt ó^ Mayerling után Rudolf legénvlakásán. a bécsi Burában, a Fráterben, a scliönbruuni kastélvnak Mária Teréz>a-tervezte parkiában, romantikus lugasok ós egvenesre nvirt. ahóok között, lejátszódott, kevesen voltak a tudói. Ezok köziil két, személv szólalt .még csak eddig: Lónvav Elemér eróf hitvese, az egykori Stefánia főhercegnő. Rudolf özvegye ós Larixrh-W rtllcrsee Mária grófnő Erzsébet bátyjának vnorsanatikus házasságából származó leánya. Mindketten megírták memcárjukai ós $ memoárok foglalkoznak a mayerlingi tragédiával is. E memoárokat nom tekintheti elfogulatlan írásnak az olvasó: az egyik feleV«ti*ra Mária anyjának memoárja Rudolf tránörökős siorolmi regényéről letet akar adui közel ötyen esztendő távlatából arra a kérdésre, hogv miért nem találta meg boldogságát a családi tűzhely melegsége mellett az a romantikus és álmodozásra, álmok hajszolására teremtett férfiú, akinek gáláns kalandjairól suttogva és mosolyogva szállt Bécsben a plctvka, a másik inkább védekező írás, mint kritika néjkül elfogadható krónikája a megtörtént eseményeknek. Bratflscht, a kocsist, aki nemcsak utolsó útjára vitte ki elegáns fiakkercn Maycrlingbc a trónörököst és a szerelmesét, Amerikába küldte az udvar és Braffiseh annyi pénzt kapott, hogy valóban érdemes volt hallgatnia. Ferenc József nemcsak hogy legszűkebb környezetével sem beszélt Mayerling titkáról, hanem szigorú utaeitá/S rendelkezett a Burgban: Rudolf nevét a császár előtt senkinek sem szabad kiejteni, ő maga, életének a mayerlingi tragédiától eltelt huszonhét esztendeje alatt, soha senkivel som beszélt a fiáról . , , Losehek, a lakáj, aki a legbizalmasabb természetű szolgálatokat végezte Rudolf mellett, az ő nővére érkeztek kalandokra éhes asszonyok szerelmes lévőiéi, ő kalauzolta a rendesen rövid leiáratu szerelmek rajongóit 8. Burg 6ötót ós tekervényes folyosóin a gazdája lakosztályáig: Uciligenkrcuzbcn. a barátok klastromában, feszülettel a kezében tett esküt a prior előtt, hogy a mayerlingi kastély titkáról soha senkivel, még a családja tagiaival sem közöl semmit Megfogadta azt is, hogv 6zesz.ee italt elete végéig nem iszik, nehogv mámoros állapotban megszegje az esküiét. És a heilingenkreuzi klastromban megeskették a mayerlingi vadászkastély m'nden. alkalmazottját: a kapust, n szolgákat, a szakácsnét. az erdőőröket.. Esküt tettek a badeni postamester, a zsandár, a lqftóiÖbtiweZető. aki Rudolf barátját, Hoyos grófot vitte be Bájonbői a Délivasut pálvaudvarára Bécsbo . . . Yetsera Mária hozzátartozói magának a császárnak Ígérték meg, hogy hallgatni fognak. Pénzzel és kitüntetésekkel, fenycge'tóssol minden tudóját ég minden ismerőjét az eseményeknek nóniaságra tudott kárhoztatni Ferenc József udvara ós azokról az eszközökről. amelyekkel a karaarilla dolgozott, legkevésbé talán a császárnak volt tudomása. Mindenkit el lehetett hallgattatni, csak egyetlen szomély 6Zegtc meg a szigorú parancsot. lis anya. legendaként élt abban a körben, amelv a trón ragyogásától kapta fényét, a mayerlingi tragédiát követő esztendőben a hírt: Salcsianergasafe immáron csendesre vált Votscrapalotájában bezárt ajtók mögött talpig gyászban memoárjait, irja a legendás vagyonú Baltazi görög bankár leánya: A tőrv. YÍdjegyU etcriür NAGYLEMEZ vie/i az aszta/át. ffygiénikus, tetszetős. ETERNIT MÜVEK Budapest. V,Berlini tér 5. Vctscra Heléna báróm.* Később arról is tudott az udvari pletyka, hogy c memoárok el is készültek, ki is nyomtattak óket ós c memoárok oldalain olvasható igazi története a mayerlingi tragédjána. E memoárokat senkisem látta és Ferenc József udvárának legmagasabb tisztséget betöltött funkciiuáriusai sem mondhatták cl, hogy ha csak egy percre s, kezükben tarthatták Vctscra Máriá anyjának emlékiratait . . . E memoárok másolata itt fekszik most előttem az íróasztalon. E másolat hiteles: hiszen én magam gépel-, tom le egy teljes éjszakán át a/, oldalakat nz eredetiről, amelyet kerokon huszonnégy óráig mondhattam a magaménak . . «! Hogyan került hozzám cz az emlékirat, mikor született meg, miért, nem ismerhette eddig a nyilvánosság, rni van elmondva a szerzőié által „Denlcschrift"-nek elnevezett, füzet, öt ós félivet kitevő oldalain: ezt mesélem cl azokban a cikkekben, amelyek most sorra következnek. Nem regényt irok ós a riporternek ozutt.nl ahhoz, amit papirosra vet., csak annyi köze van: hogv ő találta mog az elveszettnek hit memoár-füzetet, a tartalmát idézőjelek között adja, de vigyáz arra, hogy se cl ne vegyen, se hozzá ne tegyen egyetlen mondatot sem ahhoz, amit a mayerlingi tragédia után következő hónapokban Vetscra Mária hirtelen matrónává öregedett anyja reszkető kczckkrl ég jjrönnyes szemmel, elvonulva Bécs szalonjaitól, muzsikájától, romantikájától és pletykáitól, finom vízjeggyel leniázott papirosta vetett. Ha ezúttal is riportregény nek nevezem cikkeimnek most, következő sorozatát, teszem cs toctom ezt azért, mert Vctscra Heléna írása önmagában is a legéreeksobh regény. Riport-' regény, mert krónikáját adja megtörtént esőménvoknek ós a szerző, aki o krónikát irta, özvotve, vagv köAetlenül maca is omo esemónvek tanúja volt. Ahol e riportregény folytatásaiból hiányzik az idézőjel, ott én mofldom el a mondanivalómat, azonban mintogv magyarázatképen pontosan ugy, ahogy régebben komolyabb munkákban. Öreg annalesek agyagának feldolgozásánál a szerző mondja el megjegyzéseit csillag alatt a könyvek nüán. vagy az oldalak margóján. Ha technikailag nem ezt a megoldást választottam, szolgáljon mentségemre: a modern riporter fegyvere más. o fegyverrel csak esinián bántam és mondanivalóimat átengedtem mindvégig Voteem Helénának, akinek cz a munkája Rlinden változtatás nélkül akármelyik kiadó cégjelzésével ellátva modern regényként ma is megjelenhetne. Paál Jób. RICHWEISZ JÁNOS vas-, fém- és alumínium öntöde Szeged, Cserzy Mihály u. 18. Telefon: 18-81.