Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

10 OÉLM A(, y AROHS/ÁG Vasárnap, IQjtf április 17. Tenniszütő hurozás Sínger Sándor ható 'dün beiül nem fjen biztosíthatnánk hozzá. Dc a volt államtitkár tervei jr.ár nem is felelnének na- a célnak. (íulácsy városi fökertósz "tij ter­veket készitet1. Ez oz 11 j park-terv sokkal jobban simult a templonibozLés kíeiu-ti, hangsuhozza ."ii­11 ok architektúrái hutását. Ezt a tervet cl is fo­gadta n város, de sajnos, az idén a parknak csak egyharmad része készül cl. — Elgondolásunk szerint a parkot különböző hTSysású és ánvngü szobrok díszítenék. pe­dig a II u n y a d i-esnipd nevezetes tagjainak szob­rai Nagyon szerettük volna, ha az idén már fel­állíthatjuk az első két szobrot, Ilunyadi Jánosnak és Szilágyi Eizsebelnek á szobrát, dc sajnos, a pénzhiány miatt erre nem igen kerülhet a íor. l'edig jó lelt volna, ha a pünkösdi országos ün­nepség nemcsak belső, templomi ünnepség lenne, hanem külső, szoboravaló ünnepség is. .V kcj'sza­bor felállításához mintegy tízezer pengőre lenne szükség cs van h« zzá — húsz pengőnk. Az egyetem egyik professzora ndoft erre o célra i mult évben is. az idén is 10—10'pengőt. És van száz pengőre Ígéretünk A MANSz ajánlott fel Szilágyi Erzsébet szobrának költségeihez száz pengő hozzájárulást. Milyen szép lenne, ha a város néhány nagyobb válinlata és néhány tehetősebb polgára össze­adná ezt i tízezer pengőt, hiszen n Hunyadiak li­gete nemcsak n templomnak, nemcsak Alsóváros­nak lesz az ékessége, hanem szép nevezetessége lesz nz egész vátosnak. A lelkes plébános ezután arról beszélt, hogy a Hunyadiak kultuszát Szegőditek kellene intenzíven ápolnia, hiszen cr.nck a városnak nnnvi történel­mi emléke kapcsolódik hnzzáiuk. Ezt a kultuszt szolgálná n Hunyadiak ligete is. ..DORONGGAL NEM LEÍÍET MEGOLDANI SEMMIFÉLE KÉRDÉST. ; " Az alsóvárosi zárda falai nagvon vastagok, ralósigos öles falak, nem igen hatol át rajtuk nz odakünn lüktető vonagló élet lármája- A leszól-etés azért mégis, akaratlanul is, a ma •driu;»1!«»«>»ira terclódik. — Mi bizonv nem ériirik rá politikával fog­lalkozni — mondja Vencel atva — mert. ep­ren elég sok dolgunk van. ami lekö'l minden időnkét, minden aondolntnnlcat. Do|«ío?)tnn mindenki, végezze el mindenki azt. ami a kö­telessége Szerintem ez'a leftbclvesebb politika. Tudom jól, hogy odakünn a szélsőségek próbálkoz­nak. dc azt is tudom, hogv itt, Al­sóvároson, ennek a derek, szorgal­mas népnek a lelkében a szélsősé­ges irányzatok sohasem találtak cs nein is találnak soha termékeny talajra. — Csöndes nép ez, lelkiismeretesem végzi á kötelességét és igen mélyen vallásos. Gyönyörű bizonyítéka ennek, hogy minden alsóvárosi a rajongásig szereti a templomát és most, hogy ez a templom n szemük előtt születik újjá, er­ről beszél mindenki. — A mi népünk egyáltalában nem politizál, nem tart politikai gyűléseket sem. Ha közé jönnek a politikusak, húsz-harminc ember meghallgat ja őket, de más aztán nem is tör­ténik. Itt nem izgatja az embereket az ugye nevezett zsidókérdés sem. Ezzel a kérdéssel én sem foglalkozom, azt sem tudom, hogyan kí­vánják egyesek megoldani. Szerintem, ha van zsidókérdés, azt rsakis krisztusi alapon, a feleba­ráti szerelet alapján lehet és sza­bad megoldani. Nem lehet üldözni senkit sem azért, mert más a val- to­lása. ' . • * —• Ha szóba kerül ez a kérdés, mindig B.a m­ghn páter egyik régi. még 1919-be.i tartott prédikációjára gondolok. Ez a prédikáció Bu­dapesten. a Bazilikában hangzott el. Bansrha púier prédikációjában azt fejtegette, hogv ab­ban az esetben, ba a zsidókat megtérítik az evangélium számára, magától megoldódik - az , úgynevezett zsidókérdés. Ugv érzem ma is, hogy Banghának van igaza. Hiába hirdetnek akár­mit n faj mítoszának hivei és fanatikusai, két­ségtelen ténv, hogy a kereszténnyé lett zsidó megszűnik zsidónak lenni. Ha valaki m'oncK " jiik, nem -v illásos' meggyőződésből veszt fel keresztségét, a gyermekei már keresztény szel­lemben nevelkednek fel, igazi keresztényekké válnak és ki sem lehet őket válogatni a ke­resztéin- társadalomból. Nem tudom megérte­ni a zsidók üldözését sem, dc a/A sem, hogy miért üldözik azokat, akiknek a szülei voltak zsidók. Doronggal nem Irhci megoldani semmit és ha valakit származása, • vallása miatt polgári jogaitól fosz­tanak nirs, az pontosan ugv érzi magát, mint például Erdély ma­gyar kisebbsége. a háromezer nézőt befogadó nézőteret, atrelyet azonban — ha az érdeklődés ennél na­gyobb lesz — Pedig Magyarországon senkinek sem lehet még politikai ideálja sem a romániai, az erdé­lyi viszonyok idevarázsolása. Patcr Sehncidcr Vencelnek elkomorodik a te­kintete, amikor Erdélyről beszél. Kiderül, hogy Erdélyben született, Krassómegyében és a krassói begyek világából magával hozta a húszas érek elején a szegedi zárda falai közó Erdély lelkének nemes, eniberi hagyományainak, történelmi múlt­jának rajongó szeretetét. És most ezt a szer-telei: gyakorolja a sokit szenvedett hajdani szegedi bu­rálok zárdájában..; Egy bizonyos: Szeged részére hatalmas és méltány­talan versenyt jelent a margitszigeti szabadtéri színpad. »])APID« magánjellegű bérató vállalat vidéki és turautakra modern én kényelmes1 1500-irs Fiát luxusautóval fuvarozást vállal megegyezés szerint. Városban óránkint P 3.—, temetőbe óránkint P 4 Megrendelhető éjjel­nappal CENTRAL-GARAGE. telefon 17-35. sz. bővíteni khet, Tulajdonképen cz az esztendő csak ki-érlct lesz, mert az időjárást, a szigeti párás levegőt, a szél járását, az akusztikai viszonyokat' akarjuk mos* megismerni és ha ezt megismertük, ez lesz Euró­—pában a legmodernebb szabadtéri színpad. Ugyanis negyven méter magos toronyról fogjuk világítani a színpadot ' anézőtér háta mögül, vagyis éppen fórditva, mint ahogy eddig a közönség a •Fjvalda­világilásról megszokta. Azt akartuk, hogy a szín­pad és néáőlér építkezési költségei nc emésszenek ffe! olyan/összejeke", mint amibe a Iptaí és a szo­gedi szabadtér/ színpadoknak épitkezé e került. J..— A nézőtér alatt építettük f'fel az öltözőket, ahol kétszáz embsr kényelmesen fel tud öltözköd­ni. Természetesen vannak egyes öltözők, aztán vannak négyes) hatos, tízes és tömegöHözők. Az , öltözők'között folyosók vezetnek egyik oldalról n másikra • és téaeknek -R -folyosóknak a segítségéve, fogjuk a tömegeke' egyik oldalról a másikra, nem Fiumei Kávé és Teabehozatali Társaság jellegzetes budapesti szaküzletei legkivá­lóbb minőségű kávét, teát árusítanak. Központi üzlet és igazgatóság: Budaposf, V. Gresham-palota. Telefon: 82-4-72 £2-4-63. Junius 20-án megnyílik a margiíszigeíi szabadiért színpad „Szegednek sehodusem akartunk konkurrenctai csinálni", — mondja Katika Pder, a Közmunka Tanács műszaki tanácsosa (A Délmagyarország budapesti munkatársától.) A Margit-szigetén csöndesen, szinte egyik napról a másikra kinőtt a földből a legújabb színház: a Magyar Ünnepi Játékok kft. színháza. Ez a hatalmas szabadtéri s^inház ott áll a Víztorony elött, ahol nem is olyan régen még fiatal párok adtak egymásnak randevút, hogy a Víztorony lá­bánál lévő Tcjesaniokbin elfogyasztva a joghurtot, vagy a (ejcikávát, sétára induljanak a romok közé, ahol eldugott pádokon jólesett az egymáshoz-súuu­lás. Most a Tejcsarnok helyén ott áll a hatalmas, háromezer személyes szabadtéri színház, Kaffka Péter műszaki tanácsos álniodzásninak vasbetnba öntött valósága... A Délmagyarország munkatársa a terv születé­séről és valóruvált áfáról megkérdezte Kaffka Pé­ter műszaki tanácsost, a Közmunka Tanács művé­szi elgondolásainak kitérvezőjét és Kaffka Péter a margitszigeti színházról a következőket mon­dotta" — Tulajdonképen kétféle színházról lehet be­szélni a német felfogás szerint. Egyik a Natur­bjihne, a másik a Frcilichtbtühnc. A margitszigeti Naturbühne, mig a szegedi színpad a Frcilicht­bü'hnc .Éppen ezért mi mást akartunk adni, mint amit Szeged az, mert »Szegednek sehogyan se akartunk konkurrenclát csinálni*. Azért csinált színpadot a Margit-szigeten a Magyar Ünnepi Já­tékok kft., hogy akik Budapestre jönnek és ér­deklődést tanúsítanak az ilyesmi iránt, legyen egy hely, ahol érdeklődésüket kic égithetik. — Tisztást választottunk színpadnak, amely elé megépítettük ugy, mint eddig szokás volt, a színpad háta mö* gött, hanem a nézőtér alatt, átrendezni. A szin* pad mélysége töbtezéz mé téres lehet és ezáltal egy hatalmas, nagyméretű színpadot tudunk kap* ni, amelynek szélessége 40 iné cr, mélysége pedig á körülményekhez igazodva, változhatik. —. Ktoldalt a lépcsőházi feljárók elött két pá* holy lesz, amelyek közül egyik a Kormányzó ur* részére épült, a másikat pciig a kormány tagjai fogják igény bevenni. — Az építkezési költségek háromszázhúszezer pengőt tettek ki, de ez rövidesen megtérül, ha a színpad és néző* tér építkezési költségeit minden cvben amortizá* dóként fogjuk elszámolni. — A szegcdi játékok idején Budapesten is lesz­nek előadások? — kérdeztük Kaffka Pétertől. — Ugy dllUo'.tuk össze a müso-t, hogy a sze­gedi játékokat ne zavarj/T:. Természetesen lehet­séges, hogy mikor Szegeden vannak az előadások, akkor itt is lesz valamilyen tornajáték, vagy mozielőadás, de a szegedi előadások ití 'jón nagy­szabehu budapesti jd'ékot r.em tervezünk. A margitszigeti szabadtéri színpad ju­nius 20-án kezdi meg előadását a Nem­zeti Szinliáz vendégszereplésével _ Utá­na nagyobbszabásu zenés darabok bemutatására, majd hangversenyek tar­tásáru rendezkednek be.

Next

/
Thumbnails
Contents