Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasárnap. 1938 áorilis 17. DÉ IMÁT, yAPOD<57ÁG O ] Jelentős kedvezményt biztosit a cukorrépatermelőknek az uj megállapodás (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jelentése.) Az elmúlt napokban létrejött a megállapodás a cukorrépa termelők és a Magyar Cukorgyároeok Egyesülete között uz idei termelési feltételek ügyében. Ez a megállapodás a korábbiaktól eltérően számos kedvezményt biztosit a cukorrépatermelőknek s végoreduiéiiyébon a szakértők szerint 1938ban a gazdái* kb. 2 millió pengővel kapnak többet a répáért, mint tavaly. A termelők éppen ezért megelégedéssel fogadták az uj gvczményl. A megállapodás szerint a termo|ők ugyanolyan mennyiségben termelhetnek )z idén is cukorrépát, mint tavalv. bár jogosultak 10 ezázalálikal magasabb kontingensre is szerződni. Az esetben, ha a szerződő termelőnek több cukorrépája teremné, mint, amennyire szerződött, ugy a cukorgyár 10 százalék úgynevezett többlet répát vehet át. A répa alapára ebben az esztendőben is 2.15 pengő lesz. ám ehhez árkiegészítés is járul, nnelv a belföldi cukoifogva«ztá-boz kénest [csalüsugY-részesül az Áspirirt előnyeiben ártalmatlan és Hatékony • ha ügyel a -keresztre. ASPIRI.N TABLFTTAK A V bayer) 0,5 alakul. Amig a belföldi fogyasztás a mai keretet meg nem haladja, ugy mázsánként 5 fillér az alapár, viszont ha emelkedik a fogyasztás, ugy a gyárak árkiegészítés cimén minden mázsa répa után további összegeket térítenek a termelőknek. Ugyancsak uj kedvezményekhez jutottak a termelők tigv a szelet iárandóság, mint a melasz tekintetében. Dc kedvezményt kaptak a termelők a szállítási költségeknél is, mert eddig vasúti tolató*, és a koe^ikiállitás dija teljesen a termelőket terhelte, az uj rendszer szerint ennek felét ezután a gyárak viselik. Az említetteken felül még számos kisebb kedvezmény is szere pe] az uj megállapodásban a cukorrépa termel ők javára. «V Az ünnepek alatt feltétlenül meenézze a fehércégtáblás BOROZ-cég kirakatait. Húsvéti beszélgetés Páter Schneider Vencellel, ÜZ alsóvárosi ferencesek házfönókevel á Mátyás-templom resfiuraiásörói, a lHuigadíaK Llgeterói es a zsidókérdésről „HŐ von zsidókérdés, azl csakis Krisztust alipon lehet es szabad medoldanl" — „na valakit származása, vaiiasa miatt polgári lo*«i(Oi ioszlanak meg, az pontoson ugu erzl magát, mint például Erdlty magyar kisebbsége" (A Délmagynrország munkatársától.) A város közönsége még neui is tudja, hogy milyen nagy kinccsel gazdagodott az alsóvárosi Mátyás-tenapiom renoválásával kapcsolatban, hogy az a hoszszu, hónapok óta tartó munka, amely ebben az ősi templomban folyik, milyen nagycíentőségü ideginlorgaliuj nevezetességgel gazdagította a várost. De annál boldogabbak vele, annál büszkébbek rá az alsóvárosiak, akik ősi hagyományokban élő szeretettel veszik körül tempfomukat is, meg a barnacsuhás ferences barátokat, akik bosszú évszázadok óta őrzik, dédelgetik, ápolják ós csinosítják a közel ötszáz eves templomot. Büszkén beszélnek az alsóvárosiak plébánosukról, Páter .Schneider Vencel házfőnökről, aki az alkotó művész hitével és lelkesedésével vállalkozott arra a leheletlennek látszó feladatra, bogy kiemeli íz öreg templomot elhagyatott állapotából, uijáatl.otju, művészi értekekkel tölti meg cs mindenképen méltóvá teszi arra a nagy, történelmi muJtra, amelyre visszatekinthetnek oz öles tcniplomfalak. Páter Vencel munkájának nehezét már el is végezte. A megújhodott Icmplom-bajó ragyogó gazdagságban várja u pünkösdre kitűzött országos ünnepséget, amelynek keretében felavatják majd és nyi'vános közkincsévé teszik hivatalosan is a városnak. Az alsóvárosiak nem tudnak betelni azzal -a lélekemelő gyönyörűséggel, amelyet a renovált templomhajó nyújt a számukra. A templom minden egyes alkalommal zsúfolásig megtelik az áhítatos hívekkel, akik ámuló .szemmel nézik az ujj.ialkolott főoltár aranyfényben fürdő ragyogását, a dúsan faragott szószéket, amely szintén egy ik l'.gfübb ékessége a templomnak és a hajó többi régen meglevő mükiuesét, amely szinte varázsszófakösását és ra vetette le magáról évszázadok kopottságát. bchueidcr Vencelt, a templom művészlelkű plébánosát zárdabeli szobájában látogattuk meg. Ehhez az emeleti sarokszobához himályos folyosókon, nyirkos falak kör zölt vezet föl az ut, dc a szoba a renaissaneé fényében ragyog. A székeket, az asztalokat könyvek rengetege borítja .És majd minden könyv művészeti vonatkozású. Gyönyörű olasz és német kiadványok, tele a világ legkiválóbb műalkotásainak tökéletes reprodukcióival, Michel Angelo, Leonardo d» Vinei, Tizián, RiiHuet, Rubens, Rembrandt remekeinek másával. Vencel -atya ebben a társaságban, ebben a környezetben elmélkedik azon. hogy mivel kellene, mivel lehetne templomát még szebbé, még gazdagabbá tengi. Néhány perc alatt a látogató megfeledkezik arról, hogy odakünn, tul az öles zárdafalakon, az Ur 1938. évét élik és szenvedik az emberek. Ebben a szobábaD II. Gyula pápa kora ÓL ALSÓVAROS ÁLDOZATKÉSZSÉGE — Sokat végeztünk —- mond ja Schneider Vencel —, de talán még több a tennivaló. A rendnek régi terve volt ez a templom-rekonstrukció, amelyre eddig a mostoha ' körűiménvek miatt néni kerülhetett sor. Négy évvel ezelőtt. amikor átvettem a rendház főnökségét, feltettem magamban, hogv megvalósítom ezeket a régi terveket, mert éreztem, hogy komolyabb veszedelmek fölidézése nélkül a temedéin renoválását nem halaszthatjuk tovább. Hiszen a templom falai között egere dohosabbá vált a levegő, a főoltár .szemünkUittúra roskadozott a korhadtsá&lóL a falakban pedig egyre magasabbra szívódott föl a romboló tála jviz. Hál munkához láttam és előteremtettem a költséges munka megindításához szükséges összegeket. Kaptam valamennyit a városlól is, a vallásalaptól is, dc legfőbb pénzforrásaimat nem árulom cl. Ez az én titkom. Nagy segítségemre van Alsóváros lelkes, áldozatkész népe. Egyszerű, nem is valami fényes anvagi viszonyok között élő alsóvárosi családok siettek a segítségemre, hogy minél szebbé tehessük az öreg templomot. Egy nyugdíjas vasúti t'iilö például ezer pengőt adott, de egész sereg egyszerű alsóvárosi polgár ajánlott fel lfárom, négy, ötszáz pengőt a teinnlomronoválás költségeihez. Mondhatom, hogv Alsóváros néjpc reményen,, várakozáson felül".vette ki részét az áldozatbozataiból. R MÉG KÉT ÉM MŰVÉSZI MUNKA... . Vepcel atya rnojt. arról beszél, onait már elvégeztek a templomban ós arról a töméntelen tea-, nivalóról, ami még hátra van. — Ugy tervezzük — mondja —, hogy pünkösdkor országos ünnep keretében avatjuk fel nz átalakított, a megujjtolt templomin,jót. Az ünnepség programját a napokban állítjuk össze. Pünkösd után pedig folytatjuk tovább a munkát. Rendbehozzuk majd a kórus alsó részét: Nagyon szeretném márvánnyal burkolni :itt a falakat, éppen ugy, mint á szentélyben,'a főoltár körül, mert hiába, értelme csak annak 'van, ha nemes' anyagból dolgozhatunk A kéi kórustartó pillér oldalait mnr< ványrvliefekkel fogjuk beburkolni. A reliefekhez Szeged múltjából vesszük majd a témákat. Tá p a i Antallal, ezzel a nagytehetségű, tnvénciózns szegedi szobrászművésszel dolgozunk együtt Tárat teljes mesékben átérzi ennek a munkának a művészi ic|prii.őségé» és egymásután készíti cl szebbnél-szebb szobor terveit. Aztán sor kerül majd templomba ?ó régi kövezetének kicserélésére. A régi keramitkockák eltöredeztek, lesüppedtek, :z"n .1 téren is alapos munkára van szükség. Az a i< rvünk, hogy az egész templomhajót vízálló betontestbe voniuk Ha ezzel elkészülünk, rendbehozzulj a regi padokat is amelyek nagyon megrongálódtak a templom dohos, párás ( levegőjében. — Aztán következnek a freskók. A templomhajó üres falemezeit szeretnénk igazán művész; freskókkal kitölteni. Nehéz kérdés, nagyon nehéz, niert minden vonalon szeretném azt nz elvet érvénvesiteni. hogv ami ebbe a tcmnlumba kerül. n« igazi művészi érték, művészi ékesség legyen. \ gótikus templombaió nem tűri meg az olcsó, a torka cicomákat. A freskókhoz témát a templom és •a Ferenc-rend multiábó! választunk. Az eioiic freskó marehial Szent Jakab életének egyik telenetét örökíti maid nieg. Akik ismerik a szegedi ren(Miáz történelét. tiuliák. hocv Szent Jakab sokáig vendége volt a szegedi zárdának éppen ugv, mint K apisztrán János. A szentélv falán a Hunyadi-család és Kapisztran János lesz a freskóié ír. a. -»• Tehát sok még a tennivaló, nagvon sok Időben leffa'-ilib két év kell hozza, pénzben Pedig a t.07závetőWes számítások szerint hetven-nyolcvanezer pengő. A HUNYADIAK LIGETE* — Másik része a munkának a park — folytaiti Schneider Vencel —. annak a régi tervnek a megvalósítása, hogv a Mátyás-templomot körülölelő, elhanyagolt térből megteremtsük a Hunyadiak-ligetét. Az első tervet ehhez Kertész K. Róbert államtitkár, néhai Klebelsberg Kuno kultuszminiszter eevik leglelkesebb munkatársa készttette. A Kertész-féle tervek megvalósítása •>»<snban olvan sokba kerülne, hogy a szükséges fejezetet bclá4-