Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Df L M A Ci y A nopsr ÁG Vasárnap, 195ft április T7. K» kirakat, de annál naayobb választék mindkét emeleten. KLAUZÁL TÉR BÚTORT ^ kárpitosmunkát WlCSNCR-től t OLCSO — MEGBÍZHATÓ! állapítanunk, hogy ilyen kiállásokat r.eui láthattunk, meg kellett elégednünk a I nráli eszmecserék alatt, vagy itt a folyosón I, le jtett aggodalmakkal. 11a visszagondolok a Itlfiritclciii oly -ok példájára, szomorúan kell nicgállapiíancm a tényt, hogy Ideáig engedték jutni a dolgokat és egyelőre senkisem ofcia It, aki bcjclentelle volna nyilt állásfoglalását, a civilizáció, a hagyományok védelmében. Milyen zuhanásnak kellett bekövetkezni a civilizáció szellemében, hogy idáig el lehetett kerülni. A tervek é v arcba jlás részleteit uiég nem ismerjük, dc. "KORONA" férfi LUXUS Tavaszi irtfonságok KÉZIMUNKA CIPŐK »Model(« Cipőház 4 KIzArólngo* r:gyedAru»IIMa Klauzál lí.r 5 • Karácsonyi Sándor Titza I.. kOrul 4C A csipősségmentes paprika termelésének fontossága Irta PICK JENŐ. Szeged mezőgazdasággal íogialaloekodó lakosságanak jelentős része már a mult században fizto az cdcsr.cmos paprika termelé ét és annak forgalombahozatalát. A paprika termeiére 1934 óta uj irányítás alá került. A sz ibadforgalmat kötött gazdálkodás vallotta fel cs 1934 óta csak az termelhet paprikát, aki arra engedélyt kapott. A mai Viszonyok között it termelés kötött volta okszerű és célirányos. Kct vidéken termelnek paprikái: Szege den és Kalocsán. E/idcn Szeged'n és vidékén ca 73Ö0, Kalocsa környékén ca 4930 azon engedélyesek száma, akik paprikatermelésre'jogosultuk. összesen mintegy 12.000 ftoldit tesznek ki a papriknföldek, ugy, hogy egy engedélyesre átlagban egy hold föld jut. A jogosítványok felaprózása szociális elgondolásra vall és igen helyesen, a törpebirtokos érdekét szolgálja. — A paprikatenr.elés szépen emelkedik. 1932-ben 390 vagonra rúgott az őrölt paprika mennyisége, mlg a mult évben már 490 v ígon magyar paprikát őröltek a malmok. Ebből 210 vagon esbtt a belföldi fogyasztásra és külfö'dre 245 vagont exportáltunk. A készlet körűibeT.l 25 vagon lehetett. A magyar paprikaexport köve'i a teniielést a fejlődés utján, mert a mult évi 245 vigonnal szemben —. 2,650.000 pengő az érték — 1936-ban csak 107 vagont vittünk ki 1,342.000 pengő értékben. Ezen örvendetes emelkedés l'őoka cbb in rejlik, hogy Spanyolországban forradalom du*, az ottani termelés és export megállt.. : Most kell teliül elfoglalnunk azokat a piacokat, ahová eddig Spanyolország szállított. Dc a paprikakivl'el emelVt tetemesen návejhető lenne abban az cetben is, ha u küt/öldi fogyasztók Igényeli jobban kielégítenék. Ml, szegediek már régen tudjuk, hogy a nu paprikánk tul ;r(js, azért tértünk át nz édesnemrs paprika készi:é éré, mert megtanultuk, hogy ennek rogyuszlá^a; mind nagyobb tért hődit. \ magyar! paprika Cnosirii tartslma igen nagy, ezret szemben a spanyol paprikát külfö'dön azúr. kedvelik, mert kevésbé fős, minthogy capri t.i tartalma kisebb. Emellett ióval olcsóbb a mi éde-r.cnies paprikánknál. A löldmivclésügyi inlaiszlé. ium már a boldog békeévekben foglalkozott a spanyol paprika meghonosi: ásóval. 1913. ív clc,'é:i a földmivc é ügji minisztériumban szerényféjcm előterjesztést tett arra vonatkozólag, hogy küldjön ki .a kormány szakértőket a spanyol paprika termelésének tanulmányozására, mert a spanyol paprikanövény hozama bősége.ebb s termése kevésbé csipős. A magyar papi ikalermelést tehát ncitirsáak mennyiségileg lehet fokozni, hanem a spanyol paprika keresztezésével a kevésbé erős paprika termelésének módját is el kell sajátítanunk. 55.494—XI. 2—1913. sz. átiratéban közli a minisztérium, hogy abonyi telepén 200 holdon spanyol paprikát kiván termelni. 1913 ju'iusában pedig megbízást adott To.-psy Imre miniszteri tanácsosnak és dr. Ggörg István kertészeti tanintézeti tanárnak orra, hogy utazzanak ki Spanyolországba és tanulmányozzák az ottani paprikatermelési rendszert. Én privát duijenciábót csatlakoztam hozzájuk cs hárman egyült utaztunk ki Spanyolországba. Szomorú érzés fog ma el, hogyha a spanyol térképet- né-égetem és gondolatban bejárom azokat a vidékeket, amelyekéi a paprikatermelés tanulmányozása miatt meglátogattunk. Jártunk a fenséges fekvésű Barcelonában, onnan Va'enciába utaztunk, ahol a F'Iaza dc Toros-on naponta bikaviadulokat tartottak. Ott csatlakozott hozzánk az akkori osztrák fökonzul — Görich — is. akivel együtt utaztunk Murciába és Alicante községbz. Ezek voltak az .akkori paprikatermelés főhelyei. Kint jártunk a 40 45 fokos hőségben a földeken. Megnéztük, miként öntözik a palántákat, megtudakoltuk. mennyi a hüvelyek víztartalma, menynyi egy 10 hozama, hányszor szedik. Ellestük a spanyol kikészi'é i módo1. megfigyeltük a szárítást, ami ott a MonteagutiO hegy oldalún történik, ahol a nap oly égetően pfz tel. hogy hamarosan kiszárítja á csővet.'-nem ugy, mint nálunk, ahol mes'e~séges uton, drága fatüze'.éssel történik a füzárszárttás. De r.e.n hagytuk ki a malmokat sem. yégül Görich konzul segítségévet találtunk egy spanyol ke tészt. oki hajlandónak mutatkozott arra, magában a lényekben szomorúan kell látnom a kultura, az emberiség, a civilizáció évszázados szellemének súlyos zuhanását. .T' — A magyar mullban Ismeretlenek voltak ezek az eszközök és a történelem legfényesebb lapján ismeretlen volt ez a szellem. Éppen czérl bízom én a magyarság mindenkor megértő, emberséges, lovagias, alapjában humánus szellemének visszatérésében és végül is győzelmében, — fejezte be szavait llassav Károly. hogy eljön Szegedre, Spanyolországból hoz magával magot, paprikapalántát és megtanít bennünket arra, hogyan lehet gondos öntözéssel a termelést felfokozni és a gyenge izii paprikát termelni. Nagy volt az öröm a földmivelésügyi mlnisz-4 tériumban, amikor hazajöttünk és elreferádtuk, milyen eredményesen jártunk el. Referádánk alapján a minisztérium 1913 augusztus 23-án 104.131—XI. 2. alatt rendeletet adott ki, amelyben szószerint * következőképen intézkedik: »A szegedi paprikatcrmcsztés . fellendítés* ügyében megindított intézkedéseim kapcsán szükséges, hogy Szegeden a város közönség* által e célra átengedendő területen mintegy 1.5 milliónyi paprikapalánta nevelésére alkalmas kiséil?ti telepet léteii.'sck.v A vá-os fel is ajánlotta a kísérleti tc'ep céljaira szükséges és alkalmas területet, azonban sajnos a spanyol kertész nem jött le Szegedre, mert 1914ben. kitöct. a háború, amely mindent elsöpört. Közben Tervjy Imre minisztert tanácsos, aki lelke, irényjtója volt a spanyol paprika termelési módjiá átültetésének, elhalálozott s igy ; boss/u esztendők teltek el anélkül hogy történt volna valami. A harmincas években újból felvették a szegedi és kalocsai Mezőgazdasági Vegyvizsgáló Állomások á kísérletezések fonalát. Szegeden és Kalocsán kísérleti telepek létesültek a csipöuégmentcs paprika kitermelése érdekében. Dicséret és elismerés illeti a vezetőket azért a gondos, körültekintő, pepecselő munkáért, amelyet végeztek. Kezdetben nem volt sikeres a termelés. Ugy látszik, tul közel estek a kísérleti paprikaföldek hazai erös fajtáink palántáihoz és igy virágzáskor a porzók nem kívánatos megtcrmékenyü'.éte folytán a paprika erősnek mutatkozott. Hosszas, keserves munkával azonban sikerült kitermelni egy olyan ' csipősségincnles kitűnő paprikát, amely nemcsak Magyarországon, hanem az ország hal árián tul is kedveit és kéréseit fűszerré vált. Ma a kalocsaiak 4000 holdon terme'nck paprikát, ebből 3000 holdat csipössóymcntes fajtával ültettek be. A termelők azt mondják, hogy az ö éghajlati cs csapadékelo-ziást viszonyaiknak jobban megfelel a csipősségmcntcs paprika, mint az erős. A csipősségmcntcs paprikának édesnemes paprikává történő feldolgozása olcsóbb, mint a mi cdesr.emcs paprikánk kikc-zitésc. Ez nagy olönyt jelent a kalocsaiaknak. Emellett a divat is szárnyra kapta a csipősscgmcnies paprikát. Ezcrt — szerény véleményein szerint — ezen paprikafajla termelését nekünk, szegedieknek is erősebben fel kell karolnunk, hiszen innen indult ki a csipősségmcntcs paprika termelésének gondolatai Szeged is feküdjön bele a csipősségmentes paprika termelésébe mar az idei termelési szezonban is, különben a szegedi paprika azt a vezető szerepet, amelyet a korábbi években betöltött a termelők! száma és kiváló edesnemos minősége révén, el fogja veszíteni. Ma mindenfelé n csipősségmentes paprikát keresik s fogyasztói száma egyre nő. Ezen igény kielégítése végett vagy a magot kell nemesítenünk, vagy pedig a kikészitési eljárási kell egyszerűsítenünk. A kalocsaiak az első utat választották s ma termelésük S0 százaléka csipősségmcntcs áru. A szegediek azonban konzervatívok1, főleg erős paprikát termelnek s csak húzódozva követik a kalocsaiak példáját. Fé'.ek, rosszul cselekednek. A mágncmcsités nem sötétbeugrás, hanem évek hosszú munkájának gyümölcse! Ezért ezulon hivom fel az illetékes köröket arra: gondoskodjanak arról, hogy Szegei is kellő mennyiségű csipősségmentes paprikát termeljen, hiszen ma már kcllö mennyiségű mag áU rendelkezésre. Nem akirom azt mondani, hogy kizárólag csipősségmcntcs fajtát termeljünk, mert a belföldön sokan az ,erös paprikát kedvelik, de észszerűnek tartanám, ha a szegedi paprikaföldek felén csipősségmentes paprikát termelnének. A paprika Magyarország nemzeti fűszere, aj"nározzuk a vele foglalkozó szorgos, dolgos kisgazdacsaládokat. mert ez az ország érdeke.