Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasámao. 1938 áorilis 17. DEL MIR.VJNNO«:7FG 7 A feltámadás útja Irta dr. BALOGH ISTVÁN As ember lelke a" tinnep 'áhítatában keresi, a tr"'scendentális magasságokat, s amikor a vé. oes bölcselet már egészen tanácstalanul b>lyong a végtelenségben, visszatér a hit párnáira megpihenni. S ekkor veszi észre, hogy c- az utfu hiábavaló volt, mert az evangélium mindent megmagyaráz, amit keresett, a legrejtettebb titkokat is, a feltámadás misztériumát éppen ugy, mint azt a sejtelmes világot, amit Örökéletnek nevezünk. De az ember termégzténél fogra nyughatatlan: analógiákat keres, a hitigaZságok vetületét, raját arasznyi életére, tanulságokat é8 vigasztalást a földi élet problémáinak megoldására. Ilyen tanulságok pedig bőven áradnak Krisztus l'runk kínszenvedésének és halálának emlékünnepéből, a feltámadás ünnepének áhítatából is. As ünnep lényegébe való elmélyedésében előtérbe kívánkozik az a gondolat, hoav talán nem mindegy, az Ur lézus milyen halál után támadott fel, milyen volt az útja az Olajfák hegyétől a Golgotáig. Ha például a Genezárcth melletti N'yoleboldogság hegyén tartott beszéd után elszenderült és meghalt volna s három nap múlva feltámadásával bizonyította, volna isteni hatalmát, küldetését, a jövendölések megvalósulását, az isteni csoda, isteni eredet, isteni hatalom akkor is ténnyé testesült volna az emberiséa előtt. De As <5 akarata más volt; a feltámadás útját óhajtotta, szemlélteni a mélységből a magasságig. aZ elhagyottság érzéséből, a táfstaíunsá'l örvényéből a lelki élet felfrissülésének bizonyságáig. Ezért ment át a Ccdron patakon a Getsemánr. majorba, ahol az elhagyottság érzésével várta, hoav Júdás vezetésével Antónia várának helyőrséne elfoaia. Annáshoz, maid ennek vejéhez. Kait ás főpaphoz hurcoltassák s végül a törvényházban' Ponclus Pilátus ellen tartó ostorozó parancsa után a papok és Írástudók halálra itéliék. Kötrónusra illtették, tövissel koronázták, szöges ostorokkal verték s elszenvédtették vele a fájdalomnak minden változatát, amit. emberi aonoszsán és gyűlölet csak kitalálhat. Vállalta a keresztntnt. A , Golgoták henyén, kezét, lábait szögekkel verték át, szivéből lándzsával nyitottak utat a vérnek. Felmérhetetlen mélység tátong a Fonmmmatum est előzményei és a Resurrexit között. Ebből az ellentétből sáriad n feltámadás feletti öröm. amelynek emléke 19 évszázadon át melegiV és mindig friss hittel telíti a szenvedő emberiséget. A feltámadás útja Monyarország sorsára ís ráboritia biztató vetületét. A keresztrefeszitett Krisztus >'elé azt k*á\tntMk n pipi feje. ielmek. írástudók és vének; másokat menszahad,Holt. önmagát nem szabadithatia meg. fYdifié XXVII. 42.) Ez az evangélium átiirin a. magyar lelkeket A mi utunk is Jézus Krisztus utja lett. A történelemben hányszor kiáltottunk fel'ANNA ásványvíz a szepedihöforrás szénsavval te,itett gyógyvize minden fíiszeríizletben kapható' lh literes üvegben 12 fillér 1.5 „ „ 30 „ (nalackbetét 30 és 50 fillér Kitfinő borviz múljék cl tőlünk a pohár! De az isteni rendezés végiggörgette a nemzetet a Szent látván király által kijelölt uton. Mi is átkeltünk a, Ccdron patakon a történelem zivataros régióiba, megszabadítottunk sok másokat as RÓKÁT európai kereszténységet támadó tatárdulástól as lslam nyilaitól és mepeSonkittattunk, meggyaláztattunk s most átsajog lelkűnkön az elhagyatottság érzése. Barátainktól megtagadva, kőpadra ültettek a trianoni törvényházban, keresztre feszitették a „Sacrae Regnl Coronae" testét, kigúnyolták fájdalmainkat, a genfi vének, a Duna-medencéből Arimatcai Jó. Wsef sziklasirja lett. Dc a szent húsvét emléke | él szivünkben és ebben az analógiában szuny. nyad a magyar vitalitás, elpusztíthatatlan cr1 zvsunk, hitünk; feltámadunk! •ROSMANTOL Német népiséig és magyar nemzet (Egy készülő tanulmányból) Irta úr, CSEKE.Y ISTVót* egyetemi tanúr Az uj uómet nemzetfogalom a ncp fogalmára épjt. A nép fogalma lesz a ucmzet fogalmának is a meghatározója A nép náluk ebben az összefüggésében nem az állain népe, sem nem nemzet, nem is nemzetiség, hanem oz, államtól függetlenül is megálló nemzet, vagyis kulturnemzet. A mostani német Yolk ós Yolkstuiu a kulturnemzet fogalmát akarja kifejezni. A német politikai népforgatomban. megkülönböztetik a természeti és a szellemi (kulturális) közösségi jegyeket. Természetes közösségi tényezői a vér és föld, valamint a nép- és államterület. Az elsőt illetőleg azt vallják, hogy a politikai értelemben vett nép és a faj a politika valóságában nem fedik egymást. Másfelől azonban a nép és faj közt lévő fontos összefüggéseket és a kulturának meg az államnak' a faji függőségét elismerik és értékesitik a népelmélet fontosabb megállapításait. A német fajelmélet is hangsúlyozza a német népben a fajilag különböző összetételt egy bizonyos faji egységen belül. Amikor igy vissznyul az ősinek tartott biológiai és szellemi hagyatékhoz, ami ennek nem felel meg vagy pedig érvényesülését veszélyezteti, azt kilöki nemcsak a nemzettestböl, d«- az államból, vagyis a politikai érvényesülés köréből is. Viszont gou doskodik arról, hogy azok a nagyvilágban szer teszórt németek, akiket már csak a területi távol ságoknál fogva sem kapcsolhat össze az egységes birodalomban, a nagy néniét nemzettel egynek érezzék magukat.- Igy-a német népiség a német kultura sajátságos megnyilvánulásain, tehát nyelven, irodahnoD, népszokásokon stb., vagyis a gondolkodásmódon keresztül érzi magát államfeletti, egyetlen hatalmas qépiségnek. Főleg ebben a kérdésben nyilvánul meg o nagy ellentét a nemzet francia és német felfogása között. Mig a francia laza államnemzethatalom egyenesen megköveteli más népeknek a megtámadását a beolvasztás segítségével, addig a német kulturnemzet fogalma ezt, mint a népiség eszméjének méltatlan eszközét egyenesen kizárja. A népiségnek ez az uj német elmélete mindenesetre a háború zűrzavarait követő időknek egyik legnagyobbszabasu politikai eredménye. A faj mítosza kétségkívül az ösztönök és az érzelmek misztikus világában született. Ebben vau az elméletnek az élmény szer üsésc. amelyre most annyiszor hivatkoznak. D* kiépiíésében minden izében racionalisztikus. Mind belső állami, mind külső nemzetközi megnyilvánulásában egyaránt hasznothajtó. A német Volkstuua egyenesen á francia nutiou fogalmával állítható szembe. Mindkettő az illető níép hatalmi eszköze. A német „népiség" misztikus eszméje kapcsolatban a birodalom uj közjogi szerkezetével, a német vezéri állammal, már is oly hatalmas eredményeket ért el, hogy hatásaiban aligha fog elmaradni a francia nation sikerei mögött. A versailles-i szégyenbilincsck széttörése, az évszázados partikularizmussal szemben a német birodalmi egység megteremtése, Ausztria bekebelezésével mintegy a régi Római-Német Szent Birodalom visszaállítása olyan mérföldkövek, amelyek a német nemzetfogalom bódításainak állomásait jelzik. Minderre pedig azért tartottuk szükségesnek rávilágítani, mert a történelem utjai sok hasonlóságot mutatnak a száz évvel ezelőtt hazánkban bekövetkezett fordulatokhoz. Miként akkor nemcsak az egész magyar szellemiségre, hatjem a magyar politikára nézve is szinte sorsdöntő volt, hogy a nemzet fogalmának melyik alakját tcszj magáévá, a franeiát-e vagy a németet, ma ismét ilyen nagy feladatok elölt állunk. Akkor a francia államnemzet gondolatának nagy koncepciója indult el hódító útjára kelet felé. Az volt a kérdés, hogy át vegyük-e ezt az imperialista, 'dogén elképzelést és segítségével erőszakkal az idegen' ajkú és fajú népclemek beolvasztására törekedjünk, vagy pedig nemzetfogalmunkban hűek maradjunk hagyományoktól megszentelt évszázados eszményeinkhez s legfeljebb az idegen eredmények alkalmazásával építsük ki. Mint tudjuk, Széchenyi az utóbbi utat ajánlotta, de egyedül maradt. Vele szemben a francia rendszer hivei győzedelmeskedtek és átültették a nemzetállam eszméjét forradalmi és liberális eszközeivel együtt, hogy elindítsák Trianon felé az országot Bár az egesz népiségi gondolatszcrkczct a mai németség testére ezahott s annak belső és külső erősödését szólalja, mégis hatásaiban már is érezhető nálunk Amdc mik volnának azok' a módszerek és ir-