Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-24 / 66. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1938. március 24. Politikai napilap •••••HIHH XIV. évfolyam 66. sz n magyar kormány mindig azon az állásponton volt, hogy az osztrák-német viszályba való beavatkozás nem tartozhat feladatai közé mondotta Kánya Kálmán külügyminiszteri expozéjában Budapest, március 23. A képviselőház külügyi bizottsága szerdán délelőtt 11 órakor báró Láng Boldizfeár elnökletével ülést tartott. Az ülésen előterjesztett expozéiában Kánya külügyminiszter mindenek előtt az osztrák-német egyesülés kérdésével foglalkozott. Kiomelte, hogv az Anschluss a háború' befejezése óta állandóan foglalkoztatta az európai közvéleményt, azzal a mindjobban érvényre jutott felfogással, hogv a nénjét és osztrák nép egyesülésének előbb-utóbb be kell következnie Mindaddig, amig a háborúban felülmaradt hatalmak katonai fölénvo biztosítva volt, Ausztria függetlensége is garantálva látszott lenni. Amint ez a suporioritás megszűnt,. azonnal megváltozott a helyzet, és Ausztria függetlenségét garantáló hatalmak most már nem " voltak abban a helyzetben, hogy az osztrák szuverenitásért fegyveres erővel sikra ezállianak. Az Anschluss megvalósításának másik oka abban n változásban keresendő, amely "z európai politikai helyzet eltolódása következtében az osztrák-olasr viszonyban bekövetkezett, Ennek folvtán Olaszország érdeklődése Ausztria függetlenségével szemben szükségszerűen megcsappant. Ilyképen és minthogy 'íVjsztria n döntő órákban teljesen egyedül maradt, adva volt a kedvoző pillanat a nagy német eszme megvalósítására. A két, állam egyesülése megtörtént és rövid idővel azután a világ elfogadta a bevegzett tém t. Anglia külügvminiszTcre kijelentette, lrogy a Képszövetség tagjai nem hajlandók azért a kérdésért háborút, kezdeni és igv az angol korarány kényszerülve van elismerni, liogy az osztrák állam, mint nemzetközi egység, meg.. szűnt létezni, Franciaország, Ka a jelek nem csalnak, egyáltalában nem foglalkozik a nem kis részben általa teremtett Ausztria visszaállításának gondolatával. Szovjetoroszország részéről Litviuov külügyi népbiztos javaslatot tett ugvan a kis államok jövőbeni megvédését célzó konferencia összehívására, a javaslat azonban épp azokban az államokban, amelyekhez intézve volt,, nagyon liüvös fogadtatásra talált. Végül Hull amerikai 'államtitkárnak a közelmúltban elhangzott ! boszéde sem látszik arra mutatni, mintha az Egyesült, Államok az osztrák események kapcsán az európai helyzetbe be akarnának avatkozni. A kjflügyminiszter ezekután Magyarországnak az osztrák eseményekkel szemben elfoglalt álláspontjáról szólott: — A magyar kormány mindig azon az állásponton volt, hogy az osztrák-német, viszályba való beavatkozás nem tartozhat feladataink közé. j— Minden eszközzel igyekeztünk ugy a baráti Ausztriával, mint az ugyancsak baráti Németországgal a legjobb viszonyt fenntartani, ami dacára a hosszú időn át fennállott nagy nehézségeknek, teljes mértékben sikerült. A helyzet Magyarország szempontjából ugv alakult, hogv Ausztria helyébe a velünk szoros baráti viszonyban élő német birodalom lépett, amellyel szemben elfoglalandó állácpontunk egv pillanatig sem lehet kétséges. Logikusan következett, hogy Magyarország az osztrák-német egyesülés alkalmával szeréncsekivánatait fejezte Ki'a német kormánynak és ama biztos reménvének adott, kifejezést, hocv a jelenleg leunálló baráti viszony továbbra is változatlanul fenn fog állani. Hitler kancellár a magvar kormánv eme magatartásáért, meleg köszönetét tolmácsolta Magyarország kormányzójának. A közelmúlt, eseményei a napnál világosabban bebizonyították, hogv helyes uton jártunk, amikor a német barátság ápolását tűztük ki egyik főcélunkká és ebben a politikában, amenuiöben az tőlünk függ, a jövőben sem fog változás beállani. Az . osztrák-német ogycsülés kérdését tárgyalva, a külügyminiszter sajnálatosnak mondotta, bogy ezzel kapcsolatban mindenfele valószínűtlen, az izgalmakból fakadó rémhírek terjedtek el és nyomatékosan figyelmeztetem e hireknek gvakian önkéntelen hordozó> t. bogy a magvar ügynek nem tesznek jó szolgálatot sem bel-, sem külföldön azok, akik azokat terjesztik és viszont a magvarság vitális érdekeit szolgál ia, aki ezekkel a sokszor érdekelt forrásból származó valótlan kutmérgező híresztelésekkel azonnal szembeszáll. A német kormánv- nem hagyott kébséget aziránt, hogy Magvarnrszágnnk ielen'cgí magyar-német határvonalét éppúgy érinthetetlennek tartja. mmí Olaszország, Jugoszlávia és Svájc határait. A továbbiak során a külügyminiszter Magvarországnak más államokhoz való viszonyáról szólt. Ebben a vonatkozásban kiemelte, hogv Olaszországgal változatlan fennáll a ié vi-. szony. Lengyelország érdeklődik a Dunamodeneo iránt,, amit magyar szempontból a legnagyobb megelégedéssel üdvözölhetünk. Legvégül szólt a külügyminiszter 3 kisantant,ról is, hangsúlyozván, hogy továbbra is fennáll az a törekvés, hogy a kisantant államaihoz való viszonyunkat enyhítsük, illetve normalizáliuk. A külügyminiszter expozéját, a következő szavakkal fejezte bei — Magyarország továbbra is igyekszik a valódi béke előfeltételeit saiát ereiéből és barátainak segi tségóvel megteremteni. Mások jogosult érdekeit szemmel tartva hűséget, megbízhatósággal viszonozva, minden kalandtól tartózkodva, honvédelmünket a lehetőség | határain bplül a legmagasabb teljesítő kéI pességic feilesztve igyekezünk a manwr'ág hitelét és sulvát öregbíteni, hogv ennek a légkörében mindig a legbékésebb eszközökkel élve, kiépítsük a magyar nemzet élet-színterét. Kenéz Béla az utódállamok magyarságának helyzetét tette szóvá. Csehország most a német kisebbség számára biztosit ia a jogokat. Elérkezett az idő, hogv ugyanezt a jogot a legnagyobb nyomatékkal követeljük a magyar kisebbség részére is. Illés József ugyancsak a kisebbségi kérdésről szólt. Eckhardt Tibor kívánja, liogy a magyar-olasz, barátsági kapcsolatok fenntartására a jövőben is fokozott suly helyeztessék. Rassay Károly azt tartja helyesnek, hogy a nemzet sorsát nc tegyék fel egyetlen kártyára. Gróf Bethlen István szerint a németosztrák egyesülés folytán megváltozott helyzet egész sorát veti fel. Különösen gazdasági téren bizonyos megegyezések létesítését látja szükségesnek. Azt a tényt,, hogy a szomszédállamokkal való viszonyunk normalizálása céliából a tárgyalások újból felvétettek, örömmel veszi tudomásul. Peyer Károly az osztrák-német egyesülésnek egves gazdasági vonatkozású kérdéseit vetette fel. Tör le v Bálint után Buch inger Manó a szomszédállamokkal való viszonyunk megjavítására és időszerűségére hívta fel a kormány figyelmét. A külügyminiszter a kérdésekre részletesen válaszolt. Miután a bizottság a külügyminiszter válászát tudomásul vette, az ülés délután 3 órakor véget ért. A felsőház külügyi bizottsága délután fél 6 órakor tartott ülést, melyen Kánya külügyminiszter szintén előterjesztette expozéját. Az egyes felszólalásokra és kérdésekre előbb Kánya Kálmán külügyminiszter, majd D ar á u y i Kálmán miniszterelnök reflektált részletesen. Válaszukat a bizottság tudomásul vette. —oOo— L