Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-24 / 66. szám

2 DÉI:MÁG7ÁT?ORSÍÍÁG Csütörtök", 1938. március 24. A legnagyobb ólmény • A legnagyobb szenzáció in ' agertft Márta és Jan Klcpura vtlánfllm/c "Szerellek Szombaton premier XORZO. Viharos ütésen hezdie meg a képviselőház a választójogi javaslat vitáját Ixgaímas interpellációk ax osxirák sorsfordulatról „Se gyűlölet, se bámulat ne vakítsa el a sxemiinkei" Budapest, március 23. A képviselőház szerdai illésén megkezdődött a titkos választójog bevezetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Sztranyavszky Sándor elnök, miután az ülést megnyitotta, bemutalta Rakovszky '1 ibor levelét, amelyben lemondott a Ház jegy zői tisztségéről. Ezután a képviselőház harmadszori olvasásban elfogadta a tegnap letárgyalt igazságügyi törvényjavaslatokat, majd az elnök szólalt meg és bejelentette: Következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.,, Lányi Márton, a választójogi törvényjavaslat előadója nyomban megkezdte beszédet: — A niagyar közéletben a választójog reformja nrndig fckczotl érdeklődést váltott ki és sok izgalmat keltett. Folyt a csata a Házban, u Házon kivül, rgyszer szenvedélyektől riitött paita.-ucntl küzdelem, máskor üres ellenzéki padok előtt folyó tárgyalás, majd zajos, véres uccai tüntetések jelzik a választójogi küzdelmeket a múltban. Ha ebben a küzdelemben a közérdeket tartjuk szem előtt és azt a küzdelemben résztvevők mindegvikéről feltételezhetjük, sohasem .vonhatjuk kétségbe e régi küzdelmekben szembenálló telek jóhiszeműségét. — A békeidők választójogi küzdelmeit elevenítene fel ezután Lányi Márton előadói beszédében, majd a magyar középosztály helyzetével foglalkozott és kifejtette, hogy a magyar középosztály mindenkor derekasan megállta helyét a történelmi időkben. Ennek a középosztálynak kell a magyar fejlődés gerincéül szolgálni Ha az intelligencia nem érti meg és cem fogja fel a reá váró feladatok komolyságát, akkor a magyar közílet al ippillérei közül egy igen hatalmas támasz fog kiválni. Ezulán az állalános választójog behozatala érdekében folytatott küzdelmeket ismertette. Kijelentette, hogy a legáltalánosabb választójog mellett is minderi állam ismer olyan korlátozásokat, amelyek az állami érdekek szem előtt tartásával állapíttatnak meg. Ezután a titkos választási rendszer kcidésévcl foglalkozott és ezeket mondotta: — A titkos választójog megvalósítása kétségtelenül nehéz probléma- De bizonyos az, hogy a lelkeket olyan terror alól is felszabadítja, amely terror ma sok cselben a társadalomnak értékes elemeit igen erősen befolyásolja akaratuk érvényesítése tekintetében. Ne feledjük cl, hogy, nemcsak hatósági terror van, nemcsak' hatósági befolyásolás van, hanem szembe kell néznünk az éretlen, politikai iskolázottság nélküli tömegek terrorjáva] és befolyásával is. Ismertette a választójogi javislat főbb rendelkezéseit. Végül bejelentette, hogy a parlamenti tárgyalás során még néhány módosításra tesz majd javaslatot. Beszédét azzal fejezte be, hogy a törvényjavaslat elfogadását kérte. Az ausztriai történelmi fordulat Sulyok Dezső A volt az első felszólaló. Beszédének bevezetésében arról beszélt, liogy a politika általában ticru szokott fukarkodni a groteszk fordulatokkal. Ilyennek tekintheti azt is, bogy ennek a javaslatnak plenáris tárgyalásánál azok, akik tigvszólván egy emberöltőt töltöttek el a titkos választójogért. folytatott küzdelemben, annak kivivására, most a javaslat ellen kénytelenek feliratkozni, mig azok. akiknek nem nagyon kellett a titkos választójog s akik kissé idegenkedtek a titkosság behozatalától, most a javaslat mellett szólalnak fel. Azt fejtegette, hogy pártja mindig azon az állásponton volt. liogy ezt a javaslatot nem szabad megbuktatni, hanem meg kell javítani. Ezután kijelentette, hogv e javaslat tárgyalásával kapcsolatban .lehetetlen meg nem emlékezni arról a sorsdöntő külpolitikai hangulatról, pmelynek hatása alól a környezet sem tudja magát függetleníteni. — Kétségtelen lény — mondotta —, bogy az a történelmi fordulat. amelv március 13-án fejeződött bc Magyarország nyugati balárán. nálunk is elsősorban bizonyos érzelmi hatásokat váltott ki. — Meg kell állapítani, lioev ezek az érzelmi hatások vegyesek voltak (Nagy mozgolódás minden oldalon ) — lehetetlen volt nem sajnálnunk egy független állani megszűnését, a mell vei négyszáz évén keresztül éltünk sorsközösségben. Le nem tagadható az a lény, hogv a világháborúban nagy fegyverlársunk. Németország, ma, a vi-' lágháboru után. a Világháború győztese^ ur, megjegyezheti ezt magának. Festetics Domokos Maga ugyan beszelhet, vén kommunista. Hallgasson... Ha egy piszkos zsidó valamit mond, azt maguk elhiszik. Sulyok Dezső ezután azt hangoztatta, hogy Magyarországon lulajdonképen három pártnak lenne létjogosultsága: egy ultrakonzervatív pártnak, egy pátinak, amely a demokratikus intézmények korszerű átalakításával tartja szükségesnek a reformokat cs végül egy nemzeti szocialista irányzatú párti)a1& E felemiitett bárom irányzat hivei ma a legkülönbözőbb pártok keretében helyezkednek él. Ezért intéziuénvcscn csalárd a magyar politikai elet. Két fontos momentumra akar ja mé£ felhívni a Ház figyelmét. Az egvik a legitimizmus, a másik pedig a zsidókérdés. — A magyar legitimizmus vezetőségének azt a tanácsot adná, liogy r— 41litsa meg a legitimista mozgalmat, mert ezzel elválasztó falat rombolunk le, amely kétfelé választja a magyarságot. y — Ami a zsidókérdést illeti, az a helyzet, "hogy a zsidóság ma a gazdasági élet, a sajtó és a szinházi kultura tercn nagy pozíciókat foglal el. Ezeket a pozíciókat azonban a zsidóság nem vette el senkitől, hanem csinálta. Ha Kohnerok, Kornfeldek nem lellek volna, a mai nagy magyar bankházak nem jöttek volna létre Nem a másét vették cl, hanem csinálták ezt s ez a produktum nemzeti kinccsé vált, többletértéket produkáltak.. Nem mondom, hogv nélkülük a magyar gazdasági élet nem termelt volna intézményeket, de ők produkálták. Petrovácz Gvula: A mór megtette kötelességét, a mór mehet! Sulyok Dezső: Kétségtelenül ván zsidóSulyok Dezső ezután arról beszélt, hogy a magyarság feladata a sorsfordulatot és az eseményeket objektív és csak niagyar szempontból elbírálni. Épp ezért legyen vége annak az egyes lapok részéről megnyilvánuló világnézeti okokból folytatolt sajtókampánynak, amely Németország ellen irányult. Tcíeki Pál szavait idézi: Se gyűlölet, se bámulat ne homályosítsa el szemünket. Elfogulatlanul, szigorúan magyar szempontból kell a nagy változást megítélnünk. Esztergályos János: Beszivárgott gróf kérdés. És ha minél előbb, van. akkor meg kell oldani be kell falazni azt a kaput, amelyen keresztül ma.íd, ha a kérdést meg nem oldjuk, hozzánk is bevezetik a trójai falovat. Határozati javaslatot olvas fel. ULasitsa a Ház a kormányt, hogy a zsidóvallásu magyar állampolgárok jogi viszonyainak rendezése tárgyában legkésőbb 1938. junius elsejéig nyújtson be törvényjavaslatot. Rupert Rezső: A képviselő ur jogász éj nem tudja, hogy ez a kérdés rendezve van. Sulyok Dezső: Tisztázzák a zsidókérdést, oldják meg törvényesen minél előbb, mert ezzel kikapcsoljuk a felelőtlen agitációt, a nemzetre káros jelszavakat. Meg kell mondanom, hogy mi nem vagyunk zsidóbérencek. Mi a kérdés megoldását sürgetjük. Már a zsidók érdekében is. Mert ma éppen a kérdés megoldatlansága miatt a felelőtlen pletyka és a fantáziálás uralkodik. Ez pedig a, hisztéria melegágya. Ha van fekély, búr szériáiéin nincsen, ki kell vágni. E kérdéssel kapcsolatban elismerem, liogy van a kapitalizmusnak egy tujtengő ágazata, almi fordított numerus clausus van. de felejtsük el, hogy a túltengő kapitalizmusban kersztények is vannakItt tekintet nélkUI a vallásra, nagytakarítást kell csinálni (A jobboldali képviselők kórusban kiáltják" a szónok felé: Ezt akarjuk mi is! Igaza van! Helyes! Okosan, korrekten beszéli) Sulyok Dezső: Ha van szemét, azt tekintet nélkül ki keli söpörni. Ezután rátért ' .. a választójogi törvényjavaslatra. i— Nem értem, bogy a kormány most lelic-' sili a nép régi vágyát, mert a titkos választójog nta már nem politikum, hanem erkölcsi követelmény. A titkosság bevezetésének óriási történelmi fontosságát hangsúlyozta. A választójog nemi cél, csak eszköz a nemzeti önakarat érvényre juttatására. Csak az a hatalom valódi, aniejy a Közvéleményre támaszkodik. — Az úgynevezett liberális korszak, amelyet.