Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-15 / 59. szám

D6 LM AGYA E ORSZÁG riedd, 1938. márrtu® 13. Szeged márciusi ünnepe C szélt, ismertette a mozgalom célját. — Mi magyarok és keresztények — mondotta —-» vagy ha ugy tetszik, keresztények és magyarok vagyunk. Ezt a kettőt szétválasztani nem lehet. A beszed után Harkányi Lajos és Uyepes Mancika énekes jelenetet adott elő Deák István harmónia kíséretével. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter tartott beszédet. Bevezetőképen a termelő munka jelentőségéről beszélt. A n'inka megítélésébe a a kereszténység hozott változást — mondotta. Jézus tanítását átvette az egyház és megteremtette a munka becsületét. Aztán jött a politika, a szabadság. egyenlőség, a testvériség jelszavával, de ncm hozott sem szabadságot, sem egyenlőséget, sem testvériséget. A gazdasági liberalizmus korszakában — mondotta — megszervezkedett a nagyobb profilért a töke és ezzel politikai szervezkedésre kenyszcritelte a munkásságot is, 'Bmelvnck vezérei az államhatalmat akarták megszerezni, h°gy igy ké lyszcritsék rá a társadalmat a munkásérdekek kielégítésére. — A materiális harc felszabadította az indulatokat és ma nincs országa a világnak, "amely ne keresne lesújtva a szörnyű pusztulásból kivezető utakat. A miniszter ismertette ezután Marx elméletet és szembeállította vele Kolping Adolf mozgalmát, amelynek nlapja a szeretet volt. Magyarországon nagy jelentősége van a szociális politikának. Az államnak céltudatosa a belo kell avatkoznia a munkás cs a munkaadó jogviszonyába. Ismertette ezután a szociális törvényeket. — Tisztában vagyok azzal, hogy vannak ínég hiányok, — folytatta —, de nincs messze az idő, nmikor generálisan sikerül rendezni ugy a munkaidő, miit a fizetések kérdését. Rövidesen kinevezik a miniszteri biztosokat, akik sorra járják majd az üzemeket és ellenőrzik a rendelkezések pontos betartását. A szociális intézkedéseknél figyelni kell arra, hogy a munkásság reális jogok tt kapjon olyan keretek közölt, amelyek nem jelentenek elviselhetetlen terhet « gazdasági életre. RPméli. hogv egy éven beliil sor kerülhet a családi morális-rendszer bevezetésére. — Ne higyjük azt — fejezte be beszédét —, hogy nz ellentábor tétlea —. mert ha el is dőlt. hogy iil keresztény cs magyar politikát lehet esak csinálni, nagyon sok még a tenuivaló. A katolikus legényegyletek lépjenek ki a porondra és kezdjék meg a harmonikus munkát a kisegzisztenciák erdekeiért n kereszt jegyében. A miniszter beszéde után dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök" tartott beszedet. Szeret ió — mondotta —, ha az ifjuság erről nz ülésről azzal a gondolattal távozna. hogy a magyar társudalom vezetői szeretik ezt az ifjúságot, de ennek az ifjúságnak bc kell bizonyítania. hogy a magj-ar munkást kell és lehet szeretni, hogy a munkásság rendelkezik a naunkáserényekkel. A pápák szociális körleveleikben állandóan sürgetik a szociális bajok orvoslását, de ez csak bölcs fokozatokban törtéihetik: meg. — Akinek nincs hite, nnnak csak ösztöne van és iz fejjel megy neki a falnak — fejezte be beszédét a püspök. — Ne felejtsétek cl soha. hogy a mennyei atya fiai és Józna Krisztus testvérei vagytok! A kereszt ne esak külső jel legyen, hanem belső szellem. A szegedi legényegyletek sznvnlókórnsn adta elő ezután nz „Országépitők" cimü élőképet. P. Kerkai Jeiö S. .T. főiskolai tanár, a IIITatásszeevezet elnöke mondott záróbeszédet. — Hazánk határai mentén világpolitikai események játszódnak le. Amikor szombat éjjelen megszólallak Szegeden az árvízi harangok, nem hittük volna, bogy egy történelmi ország hanyatlik bele a sirjába. < Ezután arról beszélt, hogy az országot három hatalom összefogása mentheti csak meg: az államhalalomé. nz errvházé és a megszervezett minkásságé. Ma kell, hogv a hazafias érzés olt éljen minden szívben, mert desperádók járnak közöttünk, akik azt hirdetik, Hogy jöjjön esak egv idegen nagyhatalom és nyeljen el bennünket. Nvnlcs/ázezer hősi halott magyar diibürgi ezek tele a sírból, hogv hazaárulók, vagytok! A magyar munkásság mindig dolgozni fog a hazáért és ha kell. ott lesz a halárókon is, — folytatta I". Kerkai Jenő S. .T. — Március Idusának eposzában belekiáltjuk, hogv hajnalról álmodunk és reggelért dolgozunk s»ilárd hittel, amelyet nem rombolhat le semmiféle szovjet menykö, de uj pogány csizma sem taposhat el. (Nagy éljenzés.) .V nagygyűlés a Himnusz cléneklésével ért .RÉGET. i (A Délmagyarország munka'drsd'ól.) Szeged nyilvánossága a kilencvenedik évfordulón mélyen átérezve a márciusi események és eszmék tartalmát és jelentőségét, intenzív megnyilvánulásokban, őszinte ünnepségek keretében emlékezik 1848 március 15-ére. Az emlékezések és ünnepségek — amelyeknek jelentősége intenzív erővel nyilvánul meg ezekben a napokban — már tegnap megkezdődtek. A szabadságeszméknek, a magyar nemzet függetlenségének ünnepléséből mindegyik közösség, egyesülés és társadalmi szervezet ki akarja venni a részét. A vasárnapi és hétfői ünnepségekről az alábbiakban számolunk be: A Nemzett Szabadságpárt hétfőn este rendezte meg szabadságvacsoráját a Raffay-étterem különtermében. A nagy érdeklődéssel kisért "vacsorán lelkesen tüntettek a megjelentek a márciusi eszmék mellett. A vacsorán megjelentek a város társadalma szinte valamennyi rétegének képviselői, Dr. Bodnár Géza mondotta az első beszédet és rámutatott arra, hogy a Szabadságpártnak ez az összejövetele nemcsak hitvallás, de törhetetlen ragaszkodás a márciusi eszmékhez. Amikor a 90 év előtti eseményekre gondolunk — folytatta —, nem egy nap történetéről számolunk be, de arról a szellemiségről, amely koronája volt a magyar reformkornak korszakot adó küzdelmeinek. Soha nagyobb szükség nem volt arra — mondotta —, mint ma, hogy hitet tegyünk a márciusi gondolatok mellett. A mai súlyos időkben reményt és biztatást hoz március hősi eseményeire való őszinte emlékezés. A régi nagy Magyarország — fejezte be tapsokkal kisért szavait — csak akkor tér vissza, ha a szabadság, emberség és igazság mindent megtermékenyítő napja ragyog megint a földön, — ez a hitünk és ezért imádkozunk. A nagyhatású beszéd utáq dr. Csányi Mátyás olvasta fel értekezését. Ma, amikor versenyre kél minden erő a szabadság ellen — mondotta —, kétszeresen fontos, hogy emlékezzünk a márciusi gondolatok történelemformáló tartalmára. Egyéniségünk és gondolkozásunk lényege sodor minket, hogy vallomást tegyünk március mellett, amelynek két alappillére: a haza és a szabadság. Az a fiatalság, amely nem tudja a szabadságot megbecsülni, előbb-utóbb a hazáját is elveszti. A 12 pont minden emberség tízparancsolata. Ismertette ezután a francia deklaráció 17 pontját az emberi jogokról. Ezu'án azt fejtegette, hogy a 48-as törvények alappillérei az alkotmánynak. A veszélyeztetett alkotmány jelentőségét vázolta, majd azzal végezte beszédét, hogy amig lehet, rendületlen hittel kell hirdetni mindenkinek a márciusi gondolatokat Ezutái Vér György, a Délmagyarország helyettes szerkesztője szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, liogy a magyar sajtó minden munkása szamára a márciusi napok többet jelentenek egy 90 év óla megismétlődő ünnepnél, — a magyar újságíró szent történelemnek és élő valóságnak érzi a magyar márciust, amely magyar szabadsággal és európai emberséggel adott hitet cs életet mindenkinek, aki küzdeni és dolgosai elhivatott felszabadult és független nemzetéért. Éppen ezért nem múlhat el márciusi emlékezés ezekben a súlyos napokban anélkül, hogy a márciusi események legszebbikére: a sajtószabadságra ncm gondoljanak azok, akik még hiven és a szivükben érzik a márciusi gondolatok tiszta és valóságos tartalmát. Ezeket a gondolatokat szolgálják a magyar sajtó munkásai rendületlenül életük végső lobogásáig — és ezek a goadolatok ma éppen ugy összeszorilják torkukat és megdobogtatják lázasan verő szivüket, mint amikor gyermekkorukban édesapjuk nieieg hangján keresztül először érezték még az értelmét a márciusi történelemnek, amikor éledő lelkűkkel először hallottak Táncsics Mihály kiszabadításáról, a magyar Bastille bevételéről, vagy a Landarer és Hcckenast történelmi fejezetté nőtt poros és füs'ös nyomdai műhelyéről. Ezek a romantikusai szép lapok élednek most újra az emlékezésben akkor is, ha az emberi jogok francia deklarációit lapozzuk, amelyek kimondták: ..A sajtószabadság minden ember joga, — gondolkozni és imádkozni, beszélni és irni mindenkinek joga vail" Az angol sajtó hatalmas hatalmát az biztosítja, hogy 1689. óta sajtószabadság van Angliában, amelyhez hozzányúlni egyetlen angol kormány sem vállalkozik, — ahogy legutóbb éppen Chamberlaii mondotta. — Rajongva és vérezve, meghatva, szinte szerelmesen keressük és gyomláljuk, ápoljuk és csiszoljuk a magyar szó szépségéi, a gondolat szabadságát, — fejezte be szavait — és c napok emlékében, c súlyos időkben hitünkkel idézzük Arany János klasszikusan hősi szavait: „Hu későn, ha csonkán, ha senkinek, — irjad!" A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd utáa a Szabadságpárt gyűlése a Himnusz cléneklésével ért véget. A vitézek márciusi ünnepélyét nagy közönség jelenlétében rendezték meg a nemzetes asszonyok műsoros teája keretében a vitézi székház di-ztermében. A tisztikar, élén vitéz nagyselmeci M. -j László tábornokkal, nagy számban vett részt az ünnepségen. A nagyhatású ünnepi beszédet dr. vitéz Bonczos Miklós, Csongrád vármegye tiszti főügyésze tartotta, vitéz Sza'ontai Nagy Lászlóné előadása a magyaros öltözködést propagálta, érdekes történelmi áttekintés után sorra vonultak fel a művészi hozzáértéssel összeállított szebbnél szebb magyar ruhák. Vékes Baba, Husztik Lászlóné, dr. Viczenetz Joli és a gyermekruhákat bemutató Nagy Anikó és Szarvas Jancsika remek magyaros öltözetekben jelentek meg. Rccsák Géza főhadnagy: füttyszámokat adott elő zongorakiséret mellett, Veress Béláné ezalkalomra irt egyfelvonásos színdarabját vitéz Karátsony Lászlóné, Réthátiig Lászlóné és Rccsák Gézáné vitte teljes sikerre. A darabba illesztett hatásos, magyaros felvonulásban Bartók Édi, Borbola Dundi, Herniann Kata, Nagysolymossy Lily, Scmidt Gegi és Zilahi Kiss Magda vettek részt. A műsor befejező száma Hirlingné Hajnii Lola remek koloraturáju éneke volt, melyet Antosné Simkó Mária ki ért zongorán. Az előadás bevezető szövegét vitéz dr. Lengyel Endro egyetemi m. tanár irta, kellemesen konferált vitéz Karálsonyi László őrnagy. A nagyszerűen sikerült ünnepséget tea zárta be. A szegedi munkásság vasárnap délután a Munkásotthonban rendezte meg márciusi ünnepélyét, amelyre nagyszámú közönség gyűlt egybe. A Szegedi Általános Munkás Dalegy'et énekszáma után Stern Dávid verset szavalt hatásosan, majd Kéthly Anna országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet,' Azzal kezdte szavait, hogy keserű, hideg, fanyar márciusban élünk. Amint azonban nem lehet örökre eltemetni a magot, hogy ki nc sarjadjon, éppen ugy nem lehet örök temeltctésre itéive az ember szabadságra való vágyakozása sem. Ismertette a 18-ik és 19-ik század politikai esoményeít, 1848 március 15-énck, a magyar szabadság felvirradása napjának előzményeit, majd igy folytatta: — Lehetetlen, hogy nc merítsünk ezekből 9 dicsőséges napokból reményt cs biztatást, ahányszor szabadságunkért és függetlenségünkért kell harcot folytatnunk. Uj problémákkal viaskodik a szabadságra vágyó népek tömege é3 várja az uj március napját, amely számára a szabadságot hozza meg. A szabadság, egyenlőség, testvériseré eszméit hirdették a/, akkori március lobogói. Most uj zászlókat lenget a szél, amelyekre ezt irj.uk.fel jelszóul: Békét, szabadságot, jólétet! A márciusi eszmék bátorságra adjon erőt az ujabb harcra —• fejezte be beszédét Kéthly Anna. Ezután Mison Gusztávné egy dalt énekelt csengő hangon, majd a Munkás Dalegylet precizen kidolgozott énekszáma fejezte be az ünnepélyt. (Folytatása a 9. oldalon.)