Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-13 / 58. szám

D£LMArwyAPnr>S7ÁG ,,Svédország ma a világ egyetlen országa, ahol tökéletes polgári jólét és biztonság van" Érdekes beszélgetés dr. Gustav Maihiesen svéd államtanácsossal Svédország mai gazdasági és kulturális állásáról (A Délmagyarország budapesti szerkesztőségétől.) A világsajtó nyomán magyar lapok is oeszámoltak már kisebb-nagyobb Írásokban arról, hogy Svédország 3 polgári jólét eldorádója és mindaz, amit ma a háborúban volt generáció békevilágként visszasóhajt, az talán még fokozottabb értelemben uralkodó állapot ma Svédországban. Sokat irtak és beszéltek arról is, hogy Svédország egyúttal a ©agy ellentétek hazája is A királytisztelö és nagy történelmi múlttal biró, tradiciózus Svédország ezt a mai állapotát egy egészen furcsa összetételű „királyi szocializmusnak" köszönheti, amely szocializmus csak lényegben az, amit ezen a terminus technikuson a világban értenek, eszközeiben, formájában azonban egésze© sajátságosan, sőt tradiciózusan svéd. Dr. Gustav Mathiesen svéd államtanácsos, aki a „Svéd Királyi Szocializáló Bizottságnak" megbízásából gazdasági felodattal középeurópai körúton van, Budapesten i s tartózkodott fontos tárgyalás lebonyolítása okából néhány napot, amikor alkalmam volt vele hazájáról nagyon érdekes alábbi beszélgetést folytatni: — Csak az elött lönhetik paradoxonnak a svéd közéleti kialakulás — kezdte mosolyogva a beszélgetést —, aki nem ismeri a svéd nép lelkületi összetételét. Amikor megállapítjuk, hogy ma, midőn az egész világon — Amerikát és Ausztráliát se kivéve — gazdasági krízis van és van már közel tizenöt éve, söt, ki tudja, nem lesz-e még további tizeaöt év múlva is, addig Svédország, mint egy teljesen izolált sziget, a legteljesebb gazdasági gondtalanságban él és polgárainak mindegyik tagja a maga munkájával biztonságos, nyugodalmas polgári jómódot élvez. Svédországban öt év óta egyáltalán nincs munkanélküli, vagy közület által eltartott egyén. Svédországba© nincs drágaság, de konjunktura se. Svéd ország gazdasági élete a legteljesebben ki vau egyensúlyozva és ezt a kiegyensúlyozottságot ennek a mi speciális svéd állami szocializmusunknak kősznöhetjük. — Mert ez a szó: „szocializmus", világértelemhen egészen elferdilett jelentőséget kapott, szívesen mutatom meg nagyvonásokban a mi szocializmusunkat. — Nem tagadom, a svéd szocializmus is első lépésbe.1 a tőke elleni „harccal" kezdődött. Ez a harc azonban nem szervezeti támadás, sztrájk és egyéb hasonló drasztikus és müveit ember számára egyáltalán nem Ízléses harci felvonulás volt, hanem egy nagyon érdekes — konkurreneia bevezetésében merült ki. A nagytőkét és a nagytőke által befolyásolt napi életet egy különös, másik a ©gy tők ével gyűrtük le. Ez a másik nagytőke pedig nem más, mint a svéd nép által lejegyzett szövetkezeti töke. A svéd szocializmus tehát egvro fokozott aránya nemzeti szövetkezeti mozgalmakat vezetett le olyan sikerrel, hogy nem egészen egy év alatt, mondhatom, Svédország egész lakossága kivétel nélkül tagja volt valamilyen szövetkezeti alakulatnak. A szövetkezetek aztán, mint nemzeti mozgalom beteljesedettségei, állami fennhatóságot kaptak, központosultak é.s •3 rákövetkező feléven belül szinte clsöprődött a raagánnagytöke gazdasági uralma. Szövetkezeti gyárak alakultak. Szövetkezeti birtokok keletkeztek. A gyárak és birtokok ipari és mezőgazdasági és bányászati termeivényeit pedig olyan szövetkezeti üzletek árusították, amelyek kizárólag és szigorúan csak normálhaszon kalkulálása mellett, tehát jóval az akkor uralkodott árakon alul, adtnk minden közforgalomba. A magángyár»k, bányák és birtokok pedig egymásután jelentkeztek valamely szövetkezeti központnál és felajánlották megvételre üzemeiket. A szövetkezetek és a kormány által együttesen létesitett királyi szocializáló bizottság pedig tisztességes és becsületes felbecslés alapján árat kinált e birtokok és üzemek megvételére. A vásár minden esetbea létrejött. — Ma a szövetkezetek nemcsak árutermeléssel és eladással állnak a svéd nép boldogulásának rendelkezésére, de hatalmas arányokbaj építkeznek is. Városaink öt éven belül teljesen átmodernizálódtak. Olyan hatalmas és az emberi kénycjmí szükségletek minden maximális eszközével felszerelt bérpaloták épülnek mindenfelé, amilyenekhez hasonló épitkezés sehol a világon ©em indult meg. Ma Svédországban nemcsak a nagyvárosokban, de a községekben ls mindenütt a legtermészetesebb, hogy család legalább kétszobás, központi fűtéses, kényelmes fürdőszobával, minden 1 uxushely iséggel ellátott lakásban lakik. Minden lakás egyúttal villamosítva is van, ami azt jeleati, hogy cselédtartásra szükség nincs, mert a Megérkeztek a világhirü IDm. Mnde rson & Co hid glasgowi (Skócia) gyár legújabb pu*»Un és egyéb angol inganyagfai és Szegeden Síéin Péíev uridivatüzlctében kaphatók, Szegei, Kárász-ueea 14. Ügyeljen a védjegyre. Erdeheiéihltelc kimutatás — időrendben — azon sorsjegyekből, amelyek a mosfbeie yezet 39 m kir. os*fóiysoralíité»<oi á 20.000 a 10.000 pengőt urrtek pengőt nyortek: 2154 8807 27288 36414 5486 61329 77004 21301 f)93 684,6 55 . 6 33973 6*376 49253 20602 14933 711 3 59661 78429 4.96 62 72 37400 12189 29/82 16642 66383 1030 36993 430*3 6975 59123 98 h> 71063 11472 55669 1 668 h 49064 4002 58 65 78241 55589 64670 (•hőt 9006 sorsjegy 3-908 4547 Ezenklvü' a következő 150 4 3061 22/7 ííhye*emÉnye!?e? 150 4 3061 22/7 nyerték 85533 m a szerencsés 13531 sors' 'cytnla|doao*tA • 39110 400 900 P-t a 40618 «r 66167 300 000 P a 45191 7Q-.62 0Ö 000 P-t a 81522 *z 70.000 P-t a 46987 z tehát 55 0 0 P-! a 490 5 sz 50 090 P-f a 754 8 eZ 45 800 P- a 27783 «z 32 sorsjegy 55 0 0 P-! a 490 5 sz 50 090 P-f a 754 8 eZ 45 800 P- a 27783 «z éa szAmos közép B éa kl- nyereményt B 40 000 P-t a 7845 « sorso-tak ki 35 000 P ! a 81608 sí A Sir* »'•« nye-emén- jJ legyi ke: és s-t ut, 4A- fl Ik o«z A yM"h It >A. I 25 000 P l a 4982 sí 15 000 P-l a 85010 sz A Sir* »'•« nye-emén- jJ legyi ke: és s-t ut, 4A- fl Ik o«z A yM"h It >A. I tesierr t a IA© aa 'Ok k azt ggel kO'df: meg m d-nk'-ek « nz ül megia jhou rorslflík aur iis 9-en KezdDOi S A sorsjegyek Ara 0 zf tlyonténl: 1,8=3.50 -V-t=7, — 1/2=14.- Vi-28 - ú AZ Assieo h vele o» (ÖMasllAlinA , akik minden megMz&st B flgyn merőn es < i zkr ;e intéznek el mindenkinek es mndei eg?es sors-1 jegynek egyenlő a nyerni e<eiys *• takarítást gép végzi, a mosást gép végzi, a főzést villamos sipoló fazekak végzik és tartják az ételt tetszés szerinti időre melegen, a mosogatást automata látja el. Egyszóval büszke őrömmel mondhatom, hogy Svédországban nemcsak jómód, de automatizált kényelem is van. — Tekintettel arra, hogy a szövetkezetek óriási arányú termelést fejtenek ki, magától értetődik, hogy ennek a termelésnek a produkálásához minden épkézláb dolgozii tudó embert alkalmazni tudnak. Viszont tekintttel arra, hogy szövetkezeteink csak obligát törvényes Ipari és kereskedelmi hasznot kalkulálják, a többletből olyan magas szellemi és fizikai munkabéreket tudnak fizetni, amely bérek föltétlenül biztosítják a nivóbeli, egyúttal általános jómódú megélhetést. Hogy egy-két példával illusztrálják, magyar pengőie átszámítva egy ©em szakképzett gyári munkás hetibéro a száz pengő körül van, tisztviselő havonta ezer pengő körüli fizetést kap és természetesen ebből folyó maximális kereseti lehetősége van minden szabad pályán élő foglalkozási fajtának is. — Jól elképzelhető, hogy az ilyen polgári jó. módban élő nép komoly kultnrélotet is él. Mivel Svédországban nem az a helyzet, hogy ez az állapot konjunkturális, tehát egy véletlen feliveiés, a svéd nép azon része, amely a régebbi állapot következtében bulturképzetlcn maradt, ugyancsak a szövetkezetek által fenntartott, államilag irányított képző- és továbbképző tanfolyamokon pótolja kulturhiányait. A most növekedő ifjúság azonban olyan magas kulturképzettséget fog ayerni, hogy két generáció elégséges lesz ahhoz, hogy Svédország ne csak azzal dicsekedjék, hogy a polgári jólét országa, do azzal is, hogy a világ legműveltebb nemzete. — Ahhoz sok szó férhet, hogy nevelési módunk franciás szellemű, — tudniilik a nagy világlapok riporterei Svédországot tanulmányozó cikkeikben ilye ©félét próbálnak megállapítani. Amint a svéd szocializmus, amely ezt a hatalmas országos jöIctmüvét produkálta, semmilyen más szocializmushoz nem hasonlíthatóan egyedül svéd nemzeti, éppúgy a megindult művelődési folyamat is svéd nemzeti. — El kell mondanom, hogy színházaink nemcsak telt házzal játszanak, de maximális szinházi művészetet is produkálnak. Képzőmüvészetü ik tárlatai nemcsak a biztos eladás reményéhen való vásárok, de különösen szobrászaink a mai európai szobrászat élén állnak. Erről egyébként az éppen most Budapesten tévő hivatalos svéd reprezentatív képzőművészeti kiállítás is tanúskodhat. Irodalmunk iák világsikerekbe mélyült gyökerei vannak. Zenénk minden ország koneerfpöditimán a legnagyobb sikereket aratja. A svéd közönség tehát a maga polgári jóléte mellett igazi, nemes, tradíciókba gyökerezeit, kiteljesült müvézsetet is kap a művészet minden ágából. Dr. Gustav Mathicsn svéd államtanácsos