Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-20 / 40. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. febrnár 20. Politikai napilap XIV. évfolyam 40. sz. Anschluss Ha a helyzet nem volna annyira komoly, *őt: komor, mint amilyen, némi derűvel lehetne, fogadni az angol és francia sajtónak ezt A. megnyugtatásul szánt kijelentését, hogy kormányaik.biztosítják továbbra is Ausztria függetlenségét..^ Ha azok az államok függetlenek, melyeknek területét a térképekn masszinüvé festik, mint a szomszédállamokét, akkor Ausztria valóbán független állam ma is. (S független.már csák azért is, mert a berchtesgadéni találkozó óta még uj térképek nem jelentek, merg.) Ha az állam függetlenségének az az attributuma, hogy fináncok álljanak a belépő és kilépő állómásokon, akkor — legalább nhban az órában, amikor ezeket a sorokat irjuk> — Ausztria még független. Ha azonban a magunk függetlenségi harcaínak emlékei és tanulságai hatása alatt az állam függetlenségét abban látjuk, hogy v a n e szabad akarata s hogy akaratát szabadon végre tudja-e hajtani, akkor Ausztria már ném független állam, akkor az Anschluss tovább nem probléma, mert az már m e gtörtént s akkor a szer.teletlen viz hullajtásánál nem érnek többet, a hatalmas államok' tehetetlen kormányainak vigasztalásai, hogy eddig i s megvédték s ezután is meg.fogják védeni Ausztria függetlenségét. Akiben. csak az az igaz, bogy ezentúl is u g y védik meg, mintahogy megvédték eddig. Ausztria kancellárját magához rendelte egy Idegen hatalom államfője s ultimátumszerű kívánságokat közölt vele. Ezek a kívánságok sokkel jobban, sokkal mélyebben és sokkal gyökeresebben érintik Ausztria belügyeit, mint ahogy a monarchiának a világháború kitörése előtt Szerbiához intézett jegyzéke Szerbia szuverén ügyeibe avatkozott. Ma már nagyjában egyetért abban mindenki, hogv érre az ultimátumra Szerb'a igen e r.g e d é k e-ny választ adott s inkább csak látszatát' igyekezett fenntartani annak, hogv a szerb bolügvi igazgatást szerb hatóságok intézhetik azokban az ügyekben is, melyek intézését Szerbia területén az ultimátum osztrák és magyar hatóságok számára igényelte. S ez az engedékeny szerb válasz is több ellenállást mutatott eltiportatása előtt s eltiportatása kockázatát várialva, mint arnenynyit a sokkal súlyosabb követelések támasztásával szemben Ausztria kormánya tanúsított. Ha egvszer abban a kérdésben, hogy k i 1 e g y e n Ausztriában a belügyminiszter, kinek kezébe legyen letéve a közbiztonsági szervek feletti rendelkezés, ki járhasson szabadon és kit fosszanak meg szabadságától, nem az os2trák törvénye k, nem az osztrák nemzet és nem az oszt rák alkotmány dönt, hanem más hatalom akarata érvényesül ezekben a nemzeti szuverenitást, a legközvetlenebbül érintő' -kérdésekben, akkor meg lehet állapítani, hogv A u s z t r i a többé nem független állam s hogy lényegében, hatalmában és nemzeti szuverenitásában az Anschluss már megtörtént. A német birodalom elnöke kormányzatának ötödik évfordulóján nagy beszédre készült s ez uj államrend eddigi eredményeit összefoglald beszéd számára hatásos b sfej ekésről kellett gondoskodni. Á Blomberg távozása Utáni kaotikus hirek nem voltak alkalmasak arra, hogy a beszéd hatásossága számára megfelelő atmoszférát teremt-" senek. A mai német uralom birtokosaiban azonban van annyi érzék a realitás iránt, hogy ki tudiák választani történelmi és szónoki rögtönzéseik számára a legkedvezőbb és leghatásosabb fordulatokat S most egy szónoki befejezés megkívánta Ausztria függetlenségét. Lehet, hogy egy ideig még más szinü táblája lesz a két ország útlevelének s ez egyik ország átutazó vízumával nem lehet végigmenni a másik országon, lehet, hogy átmenetileg a közbülső, a történeti határon is lesz útlevél- cs vámvizsgálat, a valóság mégis az, hogy Ausztria ma már olyan integráns része a német birodalomnak, mint amilyenek nem is régen a birodalom egyes tartományai voltak s hogy ennek a látszólagos különállásnak felszámolása is csak rövid idő kérdése. S mikor azt látjuk, hogy ugyanaz a külügyminiszter, aki legalizálta az olasz bojkottot, ma végevárhatatlan tárgyalásokat folytat annak a formulának kiesztergályozása érdekében, amivel az olasz hódítást és az olasz császárságot elismerheti, ekkor képet tudunk elkötni magunknak arról, hogy a ténylegesen végrehajtott Anschluss után a jogi vonatkozásban végrehajtott Anschluss elismerésének formáin — hány hónapig, esetleg csak hány hétig- fog majd gondolkozni a nyugati államok diplomáciája. Mert csak az időpont a bizonytalan, de a tény maga bizonyos. Ebben a vonatkozásban egy kicsit s — halálhoz hasonlít ez is. A diplomácia eddig előkészítette, megtervezte az eseményeket. Most hazug tekintélvlyel s hazug jelszavakkal kullog az események után. Kicsit még szégyelli ezt H kullogást s ezért, mert előre semmit nem lát meg, mindent visszafelé jósol. Az Anschluss már megtörtént,.de a külügyminiszter urak még mindig biztosítják Ausztria függetlenségét. S ha majd az • Anschlusst elismeri! lesznek kénytelenek, akkor e maguk fáradozásának eredményét fogják majd abban látni, hogy Ausztria része lett a független német birodalomnak s mert független birodalomnak lett része, független maradt maga i s. Igy védték meg Ausztria függetlenségét Izgalmas események Londonban Három és félórás tanácskozás urán a minisztertanács még nem dóntött az osztrák események és angol-olasz közeledés ügyében - Vasárnap u]ahb rendk vü l minisztertanács — Chamberlain gyors megegyezési sürget Olaszországgal Eden Ellentétek Chamberlain ás Eden között — Eden falaién* lolta lemondásét London, február 19. Az 06ztrák eseményeikkel kapcsolatban Párisban és Londonban tovább folyik az élénk diplomáciai tevékenység. Az angol ée a francia közvélemény azoknak a . tárgyalásoknak a hatása alatt áll, amelyeket | tegnap Chamberlain miniszterelnök, Eden kül• iigyminiezter óa Grandi londoni olasz nagykövet folytatott. A „Daily Boraid" szerint az angol miniszterelnöknek arra a kérdésére, mi as olatz álláspont- az osztrák kérdésben, J Grandi kijelentette, ba megkezdődnek az általános tárgyalások Anglia cs Olaszország között, Olaszország kési Angliával és Franciaországgal a stresai egyezmény alapján a középeurópai helyzetről tanácskozni. de a spanyol polgárháborúról i»« legyen 8zor" mert ezzel az üggyel a semlegességi bizottság foglalkozzék. Chamberlain hajlandónak mutatkozik Grandi javaslatát elfogadni, Edm azonban a spanyol kérdés előzetes elintézését kívánja, A Reuter Iroda által kiadptt cáfolat sz.é* rint fenntartással kell fogadni azokat a híreszteléseket, mintha' Chamberlain miniszterelnök hirtelen elhatározta volna, hogv mért Eden külügyminiszter lemondása árát; is sürgős megállapodást köt Olaszországgal a spanyol önkéntesek és az angolellenes propagan-j da kérdéseinek kikapcsolásával. A rendkívüli minisztertanács Lenidon, február 19. Chamberlain miniszterelnök délben két órakor Birmingbanbél viszszaérkezett Londonba. Három órakor kezdődött meg a rendkívüli minisztertanács. A miniszterelnök palotája előtt néhánv 6záz főnyi tömeg várta q miniszterelnököt. Eden külügyminisztert megélienezték. A rendkívüli minisztertanács 3 óra 20 percig tartott. A minisztertanácson résztvett a kormány minden tágja, kivéve a távollevő Delaware fópecsétőrt. Vasárnap délután az angol kormány ujabb rendkívüli minisztertanácsot tart. A mai minisztertanácson hir szerint Edcri külügyminiszter részletes jelentéit teriesztclt minisztertársai elé az osztrák helyzetről, a' becsi és berlini diplomáciai .képviseletektől kapott legutóbbi értesülések alapján. Tájékoztatta őket a francia kormánnyal folytatott megbeszélések eredményéről is. A CÖamherlafn-Eden elleniét Jól értesült angol körök tudomása szerint á rendkívüli minisztertanács részletesen áttekintette mind a német—osztrák, mind az ap«