Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-17 / 37. szám

Csütörtök, 1938. február 17. Politikai napilap XIV. évfolyam 37. sz, niku az alkotmány felett A választójog terjedelme, s a választási el­járás módjai felett szabályszerű alkudozások folynak az egységes párt és a kisgazdapárt között. Hogy ezeknek az alkudozásoknak céljait és — fizetési eszközeit megértsük, tudnunk kell azt, hogy a kormány által benyújtott vá­lasztójogi javaslat nem kevesebb, mint hat féle választási rendszert ismer- És pedig lesznek T. az egyéni választókerületek, melyben az országgyűlési képviselőválasztók szavaz­hatnak, 2. vármegyei lajstromos válasz­tókerületek, melyben a törvényhatósági vá­lasztók szavaznak, 3. vidéki városi lajstromos ke­rületek, melyben országgyűlési képviselővá­lasztók lajstromosan választanak, 4. egyéni városi törvényhatóságok, melyekben az országgyűlési képviselőválasz­tók szavaznak, 5- Budapest és Budapest környéke, ahol először lajstromosan választanak az or­szággyűlési képviselőválasztók s végül 6. Budapest és Budapest környéke, ahol lajstromosan választanak a törvény­hatósági választók. Mint látható: hatféle választási eljárás .szerint fognak szavazni a választók. Ha most hozzávesszük a választójogi jogcimak soka­ságát, a kivételeknek és szabályoknak szá­zait, melyek a választójogi jogcímeket meg­teremtik s melyek megállapítják a jogvesztő kivételeket, akkor nyilvánvalóvá *Alik, hogy csak az adótörvények olyan — egy­szerűek, olyan áttekinthetőek, olyan minden­ki által a legnagyobb könnyedséggel megis­merhetők. mint amilvenné a választói tör­vény készül. Ember lesryen a talpán az a polgár, aki el tud majd ierazodni a választó­jogi kategóriák labirintusában, de ember le­gyen a talpán az a központi választmány is, amelyik — amikor negyven-, ötven-, hatvan-, vagy százezer választónak választójogát meg kell állapítani, el tudia majd dönteni, hogy melyik polgár családfenntartó s me­Iviknek van élethivatásszerü foglal­kozása. Három — sichtában tárgyaltatia most n kormány ezt a törvényjavaslatot. Az egyik teremben az egvséges nárt vátasztóíogi bi­zottságának tagjai furják-faraeiák a törvény­javaslat szövegét s nem kevés fáradtsággal igyekeznek annak ni andátum bizto­si t ó hatását fokozni. A másik teremben az egységes párt és a kisgazdapárt kiküldöttei — hivatalos nvelven: — igyekeznek állás­pontjaikat összeegyeztetni, végül a harrceé-'k teremben a kénviselőház köziogi bizottsága tárgyal s. valóban emelkedett színvonalon foglalkozik az egyes szakaszok által felve­tett problémákkal. Bármilyen magasszinvo­nalu is a köziogi bizottság vitája s bármennvi gondolattal gazdagba a tárgvalás anyagát Bethlen Irtván, Rassay Károly, vagy Ernszt Sándor.-ha nem is legtanulságo­sabb. de — Iegpikánsabb mégis ennek az egyeztető bizottságnak tárgva'ása marad. Az egységes párt ugyanis rájött arra. hogy — a mandátumok birtokállomá­n y é t jobban konzerválná, ha a törvényha­tósági választókat a kénviselöválasztókkal egyszerűen felcserélnék s a törvényhatósági választók ott választanának, ahol a törvény­javaslat az országgyűlési képviselőválasztók választását rendelné el s az országgyűlési képviselőválasztók választanának a törvény­hatósági választók helyett. A választóknak a nagy r o c h a d e-ját az egységes párt már meg is szavazta. A kisgazdapárt azonban az egyéni kerületekben ragaszkodik a válasz­tói jogosultság nagyobb terjedelméhez s ezt a módosítást nem fogadja el. Most megindult a két párt között az alku. Az egységes párt szeretné csökkenteni a kerületi mandátu­moknak s szeretné emelni a lajstromos man­dátumoknak számát, Ez viszont pártszem­pontból az egységes pártnak volna előnyö­sebb. Ha azonban a kisgazdapárt hozzájá­rulna a választók két kategóriájának kicseré­léséhez, akkor az egységes párt ellen­szolgáltatásként hajlandó lemondani a lajstromos kerületek számának emeléséről. Ha viszont a kisgazdapárt ragaszkodik a vá­lasztók eredeti kategóriáihoz, abban az eset­ben az egységes párt legalább ötven száza­lékkal fogja csökkenteni a kerületi választá­sok számát. Az alku megindult. Mindegyik párt a maga ér­dekeit latolgatja s igyekszik lemérni a módosí­tásokból szánnazó pártelőnyök és pártvesz­teségek súlyát. Közben természetesen arra is lehetne gondolni, hogy a választójog talán mégsem egészen a politikai pártok . . uralmi eszköze s az alkotmányos jog nem magánjoga a pártvezetőségeknek. S amig a fórumon a legnemesebb fegyverek mérkőz­nek s a gondolatok damaszkuszi pengéi csat­tannak össze, addig a kulisszák mögött koc­kát vetnek a mandátumokra. Páris és London garantálja Ausztria függetlenségét M osrfróh hormómjáloiaholás esemfnuel - KUilrdtftétf oz amne$7lláf, megszttnfeiih az összes illegális szervezetehet Eden nullolhozafa az alsóházban az nszfrfth esenunuehröl Anglia es Olaszoi szág közeledése Bécs, február 16. Feszült izgalommal várta Becs a kormány átalakítására iránvuló tár­gyalások eredményét. A tárgyalások égészen a kora hajnali órákig tartottak, csak hajnali fél 3 órakor publikálták az átalakított osztrák kormány névsorát. Lényeges változás az uj Schusclinigg-korinányban nincs; az történi, hogy Sciss-Inquar t lett a belügyminisz­ter. Bécs nyugodtan fogadta az uj kormány pub­likálását. Külföldön nagy feltűnést keltettek az események. Párisban arról irtak a lapok szerdán reggel, hogv az osztrák kormányban történt változások Hitler ultimátumára követ­keztek be. Több párisi lap azt irta, hogy Né­metország Ausztriához ultimátu­mot intézett, amely kedden éjféli 12 órakor járt le, mások szerint Schuschnigg a német katonai nyomásnak engedett, amikor bizonyos enge­dékenységet tanúsított. Egyes lapok szerint ez az első lépés az Anschluss felé. A párisi hal­oldali lapok annak a reményüknek adnak ki­fejezést, hogy Franciaország cs Anclia beavat­kozásukkal esetleg még változtat­hatnak a fejleményeken. Érdekes a TemOs cikke, amelv arról ír. hogy Schuschnigg Ausztria függetlenségére és ön­állóságára vonatkozólag semmiféle lényeges engedményt nem tett, ezután igy ir: „Ha nem is biztos, hogv sikerült ilven mó­don végleg megoldani a német—osztrák prob­lémát, azért mégis remélni lehet, hogy fegyverszünet ó" be abban a harc­ban, amely az ausztriai német befolyás körül tört ki és súlyosan veszélyeztette Középeurópa bé­kéjét." Delbos Delbos francia külügy­miniszter kijelentette szwuán nyilatkozatában, hogy Schu­schnigg iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik. Az osztrák nép helyzete a nagy szomszédállain mellett telje* sen érthető és az efí 'íliv té­nyek alapján kelf azt értékel­ni. Hangoztatta a francia kül­ügyminiszter, hogy Ausztria függetlenségét a nyugati hatalmak garanciája biztosítja. Shubl hlnevezf.se Szerdán délelőtt Miklas köztársasági elnök S k u b 1 Mihály államtitkárt, a bécsi rendőr­ség főnökét az egész osztrák végrehajtó hala­lom legfőbb felügyelőjévé nevezte ki. Skubl & csendőrség felett való teljes felügyeletet i* megkapta. Skubl a Dolffuss—Schuschnigg politikai irány egyik legszilárdabb oszlopa, eddigi mű­ködése alapján meggyőződéses hive a független és önálló Ausztria gondolatának és Schusch­nigg kancellárnak. Amnesztia Az osztrák kormány amnesztiát adott mind­azoknak, akik az illegális nemzeti szocialista mozgalmakban résztvettek. Ezzel szemben a német vezető körök kötelezték magukat arra, megszüntetik az összes osztrák il­legális mozgalmakat, feloszlat iák az illegális osztrák párthelyeket, közületeket és a különféle mellék* követségeket. Az amnesztia feltétele az, hogy a kózkegve­lemben részesültek 1941. december 31-ig semmiféle

Next

/
Thumbnails
Contents