Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-13 / 34. szám

DELM AGYAKORSZAG Vasárnap, 1938. február 13. Politikai napilap XIV. évfolyam 34. sz. A választási törvény s a nemzeti kultura védelme A képviselőház közjogi bizottságának ieg- i ben is kifejezésre kell, hogy jusson, annak a .-.iz^.. c, 1 .. Z i\ « 1 • i... » i, utóbbi ülésén Szeged város egyik egységespárti képviselője, aki a bizottságnak tagja s igy részt vehet a választójogi törvényjavaslat tárgyalásában, felszólalásában helyeselte a törvényjavaslatnak a választókerületek beosztásáról szóló rendelkezését, amely szerint Szeged város — három mandátumhoz jut. Szeged város egyik képviselője szembeszállt azzal a javaslattal, mely a mandátumok elosztását a népesség arányában követelte s ezzel, a javaslattal szemben hivatkozott arra, hogy a népsűrűségen kívül „a nemzet testében kialakult közjogi testületeket is" figyelembe kell venni, nemcsak a számadatokat, hanem „a közjogi tekintéllyel felgyűlt egyéb erőket és eszmei javakat," továbbá „a közigazgatási, közjogi és gazdasági javakat" is s mivel a kormány javaslata mindezt — szerinte — tekintetbe veszi, azt elfogadásra ajánlja. Ha S z e g e d városát a népesség számarányánál fogva két képviselő illetné meg s Szeged város képviselője a három képviselő mellett ezekkel az indokokkal harcolt volna, akkor természetesen a legnagyobb mértékben helyeselnénk felszólalását s azt a varos érdekében állónak tekintenénk magunk is. Mivel azonban Szegedet lakosságának száma az országos arányszám alapján négy mandátumhoz jogosítja fel, valóban érthetetlen számunkra, de minden szegedi számára is, hogy a fentidézett érvekkel hogyan lehet szegedi képviselőnek a kormány javaslatát támogatni? A mi álláspontunk érdemben megegyeznék a képviselő úr által kifejtettekkel, talán csak az volna a különbság, hogy mi másként formuláznánk gondolatainkat. Mi ugyanis kissé ködösnek tartjuk azt az érvet, hogv „a nemzet testében kialakult közjogi testületeket" figyelembe kell venni a mandátumok elosztásánál s a „közjogi tekintélylyel felgyűlt egvéb erők" kifeiezését sem tartjuk átütő erővel megformulázott kívánságnak. A mi meggyőződésünk is az, bogy szabad eltérni az országos arányszámtól, de ennek az eltérésnek alapja csak a magasabb k u 1 Lu r s» a több tudás, a műveltség magasabb fok n e.m zeti intelligenciának erdfflStícttteb.b színvonala lehet. Meg tudnánk érteri az aránytalanságot, ba az á városoknak kedvez a falvakkal, pusztákkal és uradalmi cselédséggel szemben s ha keressük a képviselő ur normáit: „a közműi tekintéllvel felgyűlt erőket és eszmei tavakat", továbbá „a nemzet testében kialakult közjogi testületek" nemzeti értékeit, akkor talán ezeknek a normáknak alkalmazására szolgáló alapot sokkal inkább megtalálhatjuk a városokban, mint a pusztákban, a falvak szétszórt házai kőzött, vagy az uradalmak cselédlakásaiban. Akinek az az álláspontja, hogy a miiveltség, a tudás, a nemzethüség s ezek által teremtett megbízhatóság az alkotmányos jogok gyakorlásának mértékékormány javaslata ellen kell fordulnia, mert a kormány kész mindenkinek plurális választójogot adni, csak a — városok lakossá gá nak nem- Az egész plurális rendszernek az az alapja, hogy a városok lakosságának befolyása csökkenjen, vagyis, hogy a nagyobb tudás, magasabb műveltség, különb szakismeret még a számarányának megfelelő képviselethez sem jusson el. Ma az a helyzet, hogy a kormány javaslata szerint a választók 85 százaléka részt vehet a kétszeres szavazásban, de a városok népe csak egyszer választhat. S ezenfelül, a választói jogosultság jogcímei is kedveznek a falu népének a városi lakossággal szemben. Ha már most ezeken felül még a számarány is a városok tejbáre tér el az országos arányszámtól, akkor valóban érthetetlenül áll előttünk az a logikus gondolkodás számára megfejthetetlen rejtvény, hogy a „közjogi tekintéllyel felgyűlt nemzeti erők" milyen elismerésben részesültek a kormány javaslatában. Ha viszont azt látjuk, hogy amig például Abaujtoma vármegyében minden tizennyolcezer lakosra egy mandátum jut, amig Szegeden egy képviselő negyvenötezer lakost képvisel, vagyis az ebaujtomamegyei lakosok több, mint kétszerannyi közjogi súlyt kapnak a kormány javaslatával, mint a szegedi választók, akkor meg lehet állapítani, hogv saját érvei cáfolják meg azt az állásfoglalást, mely a nemzeti kultura egyenlőtlen elosztására való hivatkozással helyesli a mandátumok elosztásának aránytalanságát. Ne legyen a legfőbb törvény, — mondjuk mi is —, a számarány, de a nemzeti kultura ne szenvedjen a számarányon tuli sérelmet. A Nobel-dijas egyetem városa, a mnuyar kultura kiröpítő fészke, az alföldi szellerri és aerárkultura termékeny műhelye szorul háttérbe s veszíti el politikai súlyát a kormány javaslatával. S lebet-e akkor ezt a javaslatot védeni szegedi polgárnak s lebet-e véder.f annak a nemzeti kultúrának jelszavával, amit nem véd. de sért a kormány javaslata? Szigorú intézkedések Romániában a rend helyreállítására Hatálytalanították a Goga-kormány összes kinevezései/, elmozdították a községi tanácsokat — A Vasgárdát feloszlatják Az államtanács eltiltotta az összes köza'ka'mazottak** a politikától, — a pátriárka megsemmisíti a törvénytelen esküket, — felfüggesztették az egyetemek önkormányzatát Pdrts, február 12. A francia fővárosban továbbra rendkívül figyelemmel tekintenek a romániai események felé. A francia sajtó egy része bizik abban, hogy Románia visszatér a hagyományos kü politikai vona vezetéshez. Károly királytól azt várják Párisban, hogy mielőbb visszatér a rendes kormányzati módszerhez. feloszlattak a Vasgdrda szcnrezetélf A kormány legközelebbi terveire vonatkozóan a beavatottak arról értesültek, hogy a legközelebbi Jövőben feloszlatják az összes önvédelmi szervezeteket, Igy elsősorban a Vasgdrdds és a nemzett parasztpárt zöldinges védőosztagalt. A patrtdrka kiközösíti az egyházból Codreanai, a Vasgdrda vezérét és híveit. A beavatottak arról is tudnak, hogy az uj kormány ismét engedélyezni fogja azoknak a lapoknak a megjelenését, amelyeket a Gosra-kormány betiltott. Hir szerint a Dlmlneta állítólag már vasárnap,, az Adeveral pedig hétfőn fog megjelenni. Plonin eics ngtiathozata A cenzúra a legszigorúbban működik és özére nem láthatott nyilvánosságot a nemzeti parasztpárt vezérének, Maniu Gyulának 9 nyila .kozata, Maniu hangoztatta, hogy az aj kormány diktidlírás, alkotmányét enes és antidemokratikus kor-i mány.atot jelent. Fájdalmasnak mondja, hogy a román egyház főpapja, Cristea patriárki odaadta magát egy ilyen ügy szolgd a ónak. A miniszterek első tanácskozása után Jorga tárcanélküli miniszter azt a kijelentést tette, hogy a felemelt kézzel való köszöntés korszaka véget ért. Hifálglalanlíoflftk (ioga kinevezésen A belügyminiszter felfüggesztetts a Goga-karj mány által kinevezett ideiglenes városi és kéz-1 É