Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-29 / 23. szám

Szombat, 1938. január 29DfLMAfi Y AROR S Z Á G 5 3 SvED S ANDOR február 8-iki hangversenyére jegyek a Dé I magyarország jegyirodában II textilkereskedelem I életérdeke követeli, hogy összefogjon a kartel túlkapásai ellen (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jelenti). A nehéz időket megért magyar textilkereskedelem ujhó! rossz periódusba került. Kivételesen gyenge volt az elmúlt év őszi szezonja, rossz képet mutatott a téli szezon is és a kereskedelem körében nagvon sötéten ítélik meg a küszöbönálló tavaszi évadot is. A fizetésképtelenségek száma a hőmérő pontosságúval mutatja a textilkereskedelmünket fojtogató betegséget. Szakértők véleménye szerint ez a helyzet elkerülhetetlen következménye "a texlilkartel üzletpolitikájának, amely kíméletlen önzéssel nemcsak, hogy igénybevette a kormányzat iparvédelmi politikáját, nemcsak hogy élt a rohamos fejlődését szolgáló véd vámokkal, amelyek a határon tuli kitünő minőségű és olcsó áron kapható kész textilárukat vámsorempóinkon alig-alig engedték be, hanem vak önzéssel visszaélt ezzel és olyan magasra srófolta fel a belföldi tex • lilgyártmányok árát, amely mellett textilkcrr-kedőink ínég a legszerényebb üzleti hasv not is csak ritkán érhették el. a publikumot pedig valósággal rászorították arra, bogycsak akkor vásároljon textilárut, ha arra már elkerülhetetlenül szüksége van. A textilkartel árpolitikájának első szánni ddozatai tulajdonképeu maguk a kereskedők. N> ilt titok, hogy a magyar texíilgyárak gyors meggazdagodásának, gyarapodásának a textilkereskedelmünk nem sok hasznát látta. A kereskedelemnek sohasem állhat érdekében egv elvan gyári árpolotika. amely a fogvasztóközönseg kizsigerelésével egyértelmű, hiszen a kereskedő nem a gyárostól él, hanem a vásárlótól. És jellemző a helyzetre, hogy minél magasabbra halmozódott a profit a textilgvúrosoje páncélszekrényeiben, annál inkább igyekezett csökkenteni a texlilkartel a kereskedők haszonkulcsát. Lehetetlenül szigorú hitelfeltételeket szabtak a kereskedők számára, de igen gyakran még az eladási feltételekbe is beleszóltak és a védővámtariíakra támaszkodva kiszolgáltatott vazallusukká tették jóformán őket. A magyar textilkapitalizmus nem a mérsékelt cs méltányos nyugati kapitalizmus irányvonalában fejlődött, hanem inkább a közel- és távolkeleti példák után indult minden tekintetben. Itt volna az ideje, hogv a magyar textilkereskedelem szakmai érdekképviseletei utján az Utolsó órában összefogjon és az egész kérdést az Árvizsgáló Bizottság elé vigye döntésre, hogy legyen végre egy olyan fórum, amelynek megállapításai alapul szolgálhatnak oh an kemény intézkedéseknek, amelyek vagy a magas véd vámok gyors lefaragásával, vagy más megfelelő módon képesek a textilkarlelt megrendszabályozni. Még 9 tart az olcsó vasas* Höfie kesztyűsnél Hasxnáiia ki a leheíőseqet Nöf f ekete bőrkesztyű ríöí habselyem Kombiné \öi harisnya hibával Nöi gyapjú sál Nöi meleg nadrág Siti bordás harisnya Férfibörkezlyű Férfi zoknimlnid s J. Férit harisnya Féri pekarln kesztyű Férfi nadrágtartó Férfi zoknitario 3.48 1.28 1.68 5.50 1.98 -.68 0( A földbérlők választójoga Irta V)r. PARTOS ERNŐ éluegaulllteménueHe?. pénzes levélen érkezett bélyosaket rnaeas áron veszam. BÉf.YEGKEFSESKEDÉS l.'órn téren. (Iskola ucra 21.1 A választójogi törvényjavaslat a súlyos és bonyolult problémák tömegét veti fel. Ebből a komplexumból azért ragadtam ki elsőnek a címben jelzett kérdést, mert Szeged válaszi;ókőzónségére, elsősorban pedig a tanyai polgárságra | nézve különög jcelntősége van s mert időszerűvé i teszi az az indítvány is, amellyel dr. Pap Róbert • és dr Det\re János *h. bizottsági tagok a kér; dé.st a törvényhatósági bizottság közgyűlése ele I vitték. Valóban nem is lehet erre a kérdésre a közvélemény fe az illetékes tényezők figyelmét elég korán és eléggé nyomatékosan felhívni, mer^ ba 3 kormányjavaslat idevonatkozó része törvénnyé válnék, a szegedi földbérlök ezrei esnének el az eddigi törvényekben biztosított választójoguktól. A kérdés jobb megvilágítása végett s csupán | annyiban, amennyiben azzal közvetlenül összefügg, röviden imertelnünk kell a rendszert, arac tye.f a törvényjavaslat az aktiv választójog alapjainak uiszcrü meghatározásánál követ. A javaslat 20. §-a minden választóra nézve megkívánt — s csak egyes kivételes esetekben elengedett — általános feltételek mellett (minők a 10 éves állampolgárság, a 6 évi egyhelyben lakás, a 26, illetve 30 éves életkor) felállít különös feltételeket fe még pedig oly képen, hogy ezzel a választókat két kategóriára osztja. (A szövegezés itt nem egészen tiszta és mindenesetre helyesbítésre szórni, de. ugy a rendelkezés értelméből, mint a vonatkozó miniszteri indokolásból kétségtelen, hogy a feltételek szembeállítása alapján a választók két különböző minősítésű csoportját kell megkülönböztetni.) Az egyikbe azok tartoznak, akik az elemi iskola (5 osztályát (vagy ezzel egyenlő tanértékü iskplaí osztályt) sikeresen elvégezték (20. 1. pont). Akik az előbb említett általános'kellékek mcilett — az iskolavégzettségnek ezt a mértékét megüúk, minden további feltétel nélkül válagztójogosuliak A másik kategóriába tartoznak azok, akik ha nem is végeztek iskolát, de irni-olvasni tdnakés családfenntartók Ezeknek azonban már csuk annyiban van választójoguk, amennyiben — természetesen szintén az általános kellékeken felüt — még a 20. 2. pontjában a e alpontok alatt vagylagosan felsorolt kisegítő jogcímek valamelyikének is megfelelnek. A most tárgyalt kérdés szempontjából minket a d. alpont rendelkezése érdekel, amely ezerint országgyűlési képviselöválasztójoga van annak a földművesnek, aki saját vagy feleségével közös földbirtokán, vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább 00 aranykorona. (Megjegyzem, hogy ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a javaslat a törvényhatósági választójogra vonatkozólag is, amelyet az 1929:XXX. tc-tol eltérően pintén újból szabályoz.) A javaslat tehát — nem szólva mb*: arról, ffogy a választók egyik rétegére nézvo behozza a vagyoni cenzust, amelyet sem az 1925' XXVI.'; sem az 1929:X\X. tc. nem igmer — a földuiüvességet, mint foglalkozási ágat bevonja ugyan „ választójogosultság körébe, de a foglalkozás nem egymagában, hanem a földtulajdonnal együtt alkotja a választójog alapját * ezzel a javaslat kirekeszti a választójogosultságból - azokat, akik nem saját, hanem haszonbérelt földön gazdálkodnak. Hogy ez szándékábau állott-e a kormánynak, vagy' pedig csupán elnézés (megfcledkezés) eseté, forog fenn, az csak a javaslat tárgyalásánál fog kiderülni, mert hiszen a rendelkezés nem kifejezett, hanem hallgatólagos, viszont a miniszteri indokolásban még c^ak annak sincs nyoma, hogy a földhaszonbérlők választójoga egyáltalán megvitatás, vagy megfontolás tárgyát képezte volna. Egy körülmény mindenesetre amellett szól, hogy nem szándékolt jogmegvonással állunk szemben. A hivatkozott d, alpontot közvetlenül követő e. alpont ugyanis (az irni-olvasni tudás előfeltétele mellett) választójogot ad a gazdasági cselédnek és gazdasági munkásnak is. ha legalább hat év óta ugyanannál a munkaadónál van alkalmazásban. Alig lehet feltételezni, hogy a kormányjavaslat az alkotmányoe jogok gyakorlása szempontjából a gazdasági cselédet, vagy munkást fölébehelyezni Megkezdődött at 14 napos rendkívül olcsó vásár, BLAU IGNATZ FÉRFI és \<»1 RUHAARl'HAZABAN Kelemen-uccu 5. El ne mulassza ezt a ritka alkalmat! Csak 14 napig! ELADASRA KERÜL: 500 drb női téli kabát P '20 — "O-ig 460 drb női tavaszi kabát p 7 — 40-i{í 45 drb női háromnegyedes bunda P 40 130-ig 300 drb férfi öltöny P 16 — 38-ig 210 drb férfi téli. átnifneti kabát P 12 — 50-ig 80 drb szőrmés bekecs P 36 80-ig 100 drb bőrkabát P 30 — 55-ig 300 drb divat és sport nadrág P 5 — 12-ig Hihetetlen olcsó árak TEKINTSE MEfi KIRAKATAINKAT! MOST VÁSÁROLJON! A vásár tartama alatt cfak készpénzért ávusitnnk