Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

Vasárnap, 1938. Január 23. Politikai napilap XIV. évfolyam 18. sz Négy képviselői Szegednek A szegedi liberális párt, — mint a belső oldalakon olvasható indítványból olvasható — mozgalmat indított a választójogi törvényjavaslat szegcdi sérelmeinek megszüntetéséért. A kormány választójogi javaslata sérti a jogegyenlőség elvét, sérti a város kulturális szupremációjának kötelező védelmét, sérti a szerzett jogok tiszteletét, sérti a parlamentarizmus rendszerét, a társadalmi osztályok harmóniáját, a demokratizmust s amikor mindezt a sérelmet megjelöljük, egy pillanatra sem áltatjuk magunkat azzal, hogy ez a felsorolásunk teljes. S ezt a felsorolást nem tesszük teljessé azájtal, ha hozzáfűzzük azt, hogy sérti a szegedi érdekeketis. S most nem azt a feladatot tüzzük magunk elé, hogy a törvényjavaslat jogegyenlőséget, alkotmányos szellemet, demokráciát s az osztályok közötti egyensúlyt sértő rendelkezéseivel foglalkozzunk, mert nem ellentétek fölkeltése, hanem harmónia megteremtése a célunk. Jól tudjuk azt, hogy a párthüség parancsol a politikai meggyőző-Ittsne' s titka ünnep az, amikor a meggyőződés az ur s a párthüség — Ady Endre szavával — a „büszke szolga". Amit a kormány javaslatával szemben érvül és adatul fel lehet hozni, annak helyességét és indokoltságát belátják azok is, akiknek kötelessége a kormány javaslatának védelme és fedezete. Miután pedig a szegedi közélet minden szereplőjéről tudjuk, hogy milyen politikai párthoz tartozik, tudjuk előre azt is, hogy a nyilvánosság előtt a kormány javaslatának támadásával szemben hogyan reagálna. Éppen ezért nem támadás a célunk, hanem védelem, nem a javaslatot támadjuk, hanem a szegedi érdeket védelmezzük. S ebben — s erre már valóban vigasztaló és bátoritó példák állnak rendelkezésre, — remélhetjük a teljes egyetértést és a tökéletes harmóniát a politikai pártok s a pártok tagjai között. Szeged várost négy mandátum illeti meg- A beterjesztett törvényjavaslat a Belügyminiszternek adja meg a korlátlan jogot a választókerületek beosztására s az egyes választókerületekre jutó képviselők arányosítására. Törvéryhotóságonkint azonban maga a törvény fogja megállapítani a választandó kénviselők számát. Mivel pedig a népszámlálás adatai ismertek, egyszerű számtani feladat megállapítani azt, hogy az ország valamennyi törvényhatósága közül a szegedi törvényhatósággal kiván a törvényjavaslat a legmostohábban elbánni. Az 1Q5ö-as népszámlálás adatainak alapulvételével megállaDitható oz. hogy ha a törvényjavaslatnak a törvényhatóságonkint elosztott maridátumszáma megmarad, akkor amig Abaujtomamegyében minden 18.000 lakosra esik egy képviselő, addig Szegeden 45.000 lakost fog egy törvényhozó képviselni. Abaujtornamo-! gyében tehet minden polgárnak két és félszer olyan közjóg,i értéke van, mint amennyire a törvényjavaslat a s z e g edi lakosok-politikai érettségét és állammüveltségét értékeli. Az természetes, hosrv amikor ilven tömeg számára kell megállapítani a képviselők számát és elosztását, akkor matematikai egyenlőségeket igazságtalanság volna itiegkivánni. De . nin.es. szükség azokra a monumentális aránytalanságokra sem, amiket a törvényjavaslat felidézni készül. Amikor azt látjuk, hogy országos átlag alapján minden 30—32.000 lakosra jut majd egy mandátum, akkor Szeged város polgársága ném nyugodhatik be abba, hogy ezzel az o rszágos átlaggal szemben a város területén 45.ÖOO lakosra jusson csak egy képviselő Ha a törvényhozás Abaujtornamégyétől elvenne egy mandátumot s azzal emelné a szegedi mandátumok számát, akkor mingyárt orvosolná ezt az orditó aránytalanságot s megszüntetne azt a sok keserűséget okozó sérelmet. A kormány törvényjavaslata amúgy sem kedvez a magyar kultura műhelyeinek és várainak: a városoknak. A vidék kétszer választ, a város csak egyszer. Tápén és Dorozsmán plurális választójoguk van a választóknak, Szegeden az egyetem rektora. a Nobel-dijas tudós, a legnagyobb vidéki város polgármestere is csalt egyszer választhat. Eddig azzal nyugtatták meg ezt az agBudapest, január 22. A képviselőház külügyi bizottságának üléséről szombaton este jelentést adtak ki. A közlemény azzal kezdődik, hogy az ülésen előterjesztett expozéjában Kánya Kálmán külügyminiszter kizárólag a római jegyzőkönyveket aláíró államok Budapesten lefolyt hármas miniszteri konferenciájával foglalkozott. Fejtegetéseinek bevezetésében kiemelte, hogy a hármas miniszteri találkozó különösen kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy szembeszálljunk azokkal az utóbbi Időben fc'merült te jesen alaptalan htrek- , kel, amelyek szerint Olaszországnak Földközi-tengeri le. kötöttsége miatt nem állana többé módjában Közép-Európában komolyan dolgozni, illetve, hogy a római protokollokat aláirt államok közötti kohézio is erősen meggyengült volna. Alkalmas volt a budapesti értekezlet arra is, hogy kimutassa egyrészt politikánk következetességét és teljes megbízhatóságunkat barátainkkal szembzn, másrészt azt is, hogy Olaszország barátságával a jövőben ts . számolhatunk. — Teljesen téves az a felfogás — mondotta ezután Kánya —, mintha Magyarország ós Ausztria rokonszenvének kifejezése az Olaszország és Németország közölt fennálló benső együttműködés iránt részünkről uj orientációt jelentene. Magyarország ugyanis mindenkor óhajtotta; az obsz— német közeledést, önnek létrejövete!© érdekében a éuajryar kormányok a maguk részéről már abgodalmat, hogy a városok lakólra aránylag több képviselő esik, mint a falvak lakosságára. Amikor azonban azt látjuk, hogy .Cspngrádmegyében (tehát Dorozsmán, lápén, Algyőn, Sándorfalván) 37.000 lakosra jut egy képviselő, amikor Szegeden egy képviselő 45.000 lakost fog reprezentálni * törvényhozásban, akkor a hivatalos indokok alapján semmiképen sem lehet megérteid, hogy a dorozsmai Átokházán miért ér többet a szavazat, mint a szegedi Átokházán? A törvényjavaslat meg akarja fosztani választójoguktól a szegedi haszonbérlőket, kisebb jogot ad a városok lakóinak, mint amennyivel a falvak lakóit készül felruházni s mindegeken felül még a mandátumok számának megállapításéval ís súlyosan sérti a szegedi érdekeket. A város politikai súlyára minden pártnak vigyázni kell s nem pártpolitikai, de szegedi kötelesség, hogy a város politikai sulvát és közjogi díszeit elveszni ne engedjük. De legalább * közös feladatok febsmerésében s a közös kötelesség teljesítésében találkozzunk. A város közgyűlése álljon egyhangú határozattal a szegődi érdekek védelme mellé. ban az időbon is hathatósan közreműködtek, amikor a viszony a két nagyhatalom között még igen sok kívánni valót hagyott hátra. A nyilatkozatnak a kommunistaellenes állásfoglalásra .. * vonatkozó pontját illetően megállapította a külügyminiszter, bogy ez az állásfoglalás som uj, hanoi* egyszerű megismétlése annak a felfogásnak, amelyet a három állam képviselői már előbb is vallottak. ,: — A Népszövetség kérdéseben — folytatta Kánya —- felfogásunk mindenkor aa volt, hogy 'a genfi egyezménynek nem szabad ideologikus alakulat jellegét felverni, ugyanígy hangsúlyoztuk, hogy ha a Népszövetség egész működését valódi fe adatainak, az igazságosság és méltányosság szolgálatába kiváujá állítani, ugy eddigi magatartását lényegesen módosítania kell, A Népszövetség minket elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából érdeled, tevékenységének megítélése részünkről a 'tői jog jüggnl, hogy a Népszövetség ezt a kérdést a jövőben milyen módon fogja kezelni. — Az a tény, bogy a budapesti közös nyilatkozatban Olaszország és Ausztria újból ies.ögezték, hogy katonai egyenjogúságunk i O 1 kérdésében mindenben osztják felfogásunkat rá annak mielőbbi gyakor'.aJ megvalósj.ssát óhajtják, a külügyminiszter szerint ez teljesen kifejetéaKánya külügyminiszter expozéja a külügyi bizottságban Beszámoló fi hármas tanácskozásról, Bndapest-Secs-Róma feUfs eguatrmOhódeseröl, a NlpszóretseTói, az edqenlogusácrói es a ma* guar-román Ylszonqrói — Eckhardi. Bethlen, Rassoq, Hegedűs Lóránt. Károlql Gyula felszólalásai a bizottságokban