Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

Vasárnap, 1938. Január 23. Politikai napilap XIV. évfolyam 18. sz Négy képviselői Szegednek A szegedi liberális párt, — mint a belső oldalakon olvasható indítványból olvasható — mozgalmat indított a választójogi tör­vényjavaslat szegcdi sérelmeinek megszüntetéséért. A kormány választójogi javaslata sérti a jogegyenlőség elvét, sérti a város kulturális szupremációjának kötelező védelmét, sérti a szerzett jogok tiszteletét, sérti a parlamentarizmus rendszerét, a tár­sadalmi osztályok harmóniáját, a demokratiz­must s amikor mindezt a sérelmet megjelöl­jük, egy pillanatra sem áltatjuk magunkat azzal, hogy ez a felsorolásunk teljes. S ezt a felsorolást nem tesszük teljessé azájtal, ha hozzáfűzzük azt, hogy sérti a szegedi érdekeketis. S most nem azt a feladatot tüzzük ma­gunk elé, hogy a törvényjavaslat jogegyenlő­séget, alkotmányos szellemet, demokráciát s az osztályok közötti egyensúlyt sértő rendel­kezéseivel foglalkozzunk, mert nem ellen­tétek fölkeltése, hanem harmónia meg­teremtése a célunk. Jól tudjuk azt, hogy a párthüség parancsol a politikai meggyőző­-Ittsne' s titka ünnep az, amikor a meggyő­ződés az ur s a párthüség — Ady Endre szavával — a „büszke szolga". Amit a kor­mány javaslatával szemben érvül és adatul fel lehet hozni, annak helyességét és indo­koltságát belátják azok is, akiknek kötelessé­ge a kormány javaslatának védelme és fede­zete. Miután pedig a szegedi közélet minden szereplőjéről tudjuk, hogy milyen politikai párthoz tartozik, tudjuk előre azt is, hogy a nyilvánosság előtt a kormány javaslatának támadásával szemben hogyan reagálna. Ép­pen ezért nem támadás a célunk, hanem védelem, nem a javaslatot támadjuk, ha­nem a szegedi érdeket védelmezzük. S ebben — s erre már valóban vigasztaló és bátoritó példák állnak rendelkezésre, — re­mélhetjük a teljes egyetértést és a tökéletes harmóniát a politikai pártok s a pártok tag­jai között. Szeged várost négy mandátum illeti meg- A beterjesztett törvényjavas­lat a Belügyminiszternek adja meg a korlát­lan jogot a választókerületek beosztására s az egyes választókerületekre jutó képviselők arányosítására. Törvéryhotóságonkint azon­ban maga a törvény fogja megállapítani a választandó kénviselők számát. Mivel pe­dig a népszámlálás adatai ismertek, egyszerű számtani feladat megállapítani azt, hogy az ország valamennyi törvényhatósága kö­zül a szegedi törvényhatósággal kiván a törvényjavaslat a leg­mostohábban elbánni. Az 1Q5ö-as népszámlálás adatainak alapulvételével meg­állaDitható oz. hogy ha a törvényjavaslatnak a törvényhatóságonkint elosztott maridátum­száma megmarad, akkor amig Abaujtoma­megyében minden 18.000 lakosra esik egy képviselő, addig Szegeden 45.000 lakost fog egy törvényhozó képviselni. Abaujtornamo-! gyében tehet minden polgárnak két és félszer olyan közjóg,i értéke van, mint amennyire a törvényjavaslat a s z e g e­di lakosok-politikai érettségét és állammü­veltségét értékeli. Az természetes, hosrv amikor ilven tö­meg számára kell megállapítani a képvise­lők számát és elosztását, akkor matematikai egyenlőségeket igazságtalanság volna itieg­kivánni. De . nin.es. szükség azokra a monu­mentális aránytalanságokra sem, amiket a törvényjavaslat felidézni készül. Amikor azt látjuk, hogy országos átlag alapján minden 30—32.000 lakosra jut majd egy mandátum, akkor Szeged város polgársága ném nyugodhatik be abba, hogy ezzel az o r­szágos átlaggal szemben a város területén 45.ÖOO lakosra jusson csak egy képviselő Ha a törvényho­zás Abaujtornamégyétől elvenne egy man­dátumot s azzal emelné a szegedi mandátu­mok számát, akkor mingyárt orvosolná ezt az orditó aránytalanságot s megszüntetne azt a sok keserűséget okozó sérelmet. A kormány törvényjavaslata amúgy sem kedvez a magyar kultura műhelyeinek és vá­rainak: a városoknak. A vidék kétszer választ, a város csak egyszer. Tá­pén és Dorozsmán plurális választójoguk van a választóknak, Szegeden az egyetem rekto­ra. a Nobel-dijas tudós, a legnagyobb vidéki város polgármestere is csalt egyszer választ­hat. Eddig azzal nyugtatták meg ezt az ag­Budapest, január 22. A képviselőház külügyi bi­zottságának üléséről szombaton este jelentést adtak ki. A közlemény azzal kezdődik, hogy az ülésen előterjesztett expozéjában Kánya Kálmán külügy­miniszter kizárólag a római jegyzőkönyveket alá­író államok Budapesten lefolyt hármas miniszteri konferenciájával foglalkozott. Fejtegetéseinek be­vezetésében kiemelte, hogy a hármas miniszteri találkozó különösen kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy szembeszálljunk azokkal az utóbbi Idő­ben fc'merült te jesen alaptalan htrek- , kel, amelyek szerint Olaszországnak Földközi-tengeri le. kötöttsége miatt nem állana többé módjában Kö­zép-Európában komolyan dolgozni, illetve, hogy a római protokollokat aláirt államok közötti ko­hézio is erősen meggyengült volna. Alkalmas volt a budapesti értekezlet arra is, hogy kimutassa egyrészt politikánk következetességét és teljes megbízhatóságunkat barátainkkal szembzn, más­részt azt is, hogy Olaszország barátságával a jövőben ts . számolhatunk. — Teljesen téves az a felfogás — mondotta ezután Kánya —, mintha Magyarország ós Auszt­ria rokonszenvének kifejezése az Olaszország és Németország közölt fennálló benső együttműködés iránt részünkről uj orientációt jelentene. Magyar­ország ugyanis mindenkor óhajtotta; az obsz— német közeledést, önnek létrejövete!© érdekében a éuajryar kormányok a maguk részéről már ab­godalmat, hogy a városok lakólra arány­lag több képviselő esik, mint a falvak la­kosságára. Amikor azonban azt látjuk, hogy .Cspngrádmegyében (tehát Dorozsmán, lá­pén, Algyőn, Sándorfalván) 37.000 lakosra jut egy képviselő, amikor Szegeden egy kép­viselő 45.000 lakost fog reprezentálni * törvényhozásban, akkor a hivatalos indokok alapján semmiképen sem lehet megérteid, hogy a dorozsmai Átokházán mi­ért ér többet a szavazat, mint a szegedi Átokházán? A törvényjavaslat meg akarja fosztani vá­lasztójoguktól a szegedi haszonbérlőket, ki­sebb jogot ad a városok lakóinak, mint amennyivel a falvak lakóit készül felruházni s mindegeken felül még a mandátumok szá­mának megállapításéval ís súlyosan sérti a szegedi érdekeket. A város politikai súlyá­ra minden pártnak vigyázni kell s nem pártpolitikai, de szegedi köteles­ség, hogy a város politikai sulvát és közjogi díszeit elveszni ne engedjük. De legalább * közös feladatok febsmerésében s a közös kö­telesség teljesítésében találkozzunk. A város közgyűlése álljon egyhangú határozattal a szegődi érdekek védelme mellé. ban az időbon is hathatósan közreműködtek, ami­kor a viszony a két nagyhatalom között még igen sok kívánni valót hagyott hátra. A nyilatkozatnak a kommunistaellenes állásfoglalásra .. * vonatkozó pontját illetően megállapította a külügy­miniszter, bogy ez az állásfoglalás som uj, hanoi* egyszerű megismétlése annak a felfogásnak, ame­lyet a három állam képviselői már előbb is val­lottak. ,: — A Népszövetség kérdéseben — folytatta Kánya —- felfogásunk mindenkor aa volt, hogy 'a genfi egyezménynek nem szabad ideologikus alakulat jellegét felverni, ugyanígy hangsúlyoztuk, hogy ha a Népszövetség egész mű­ködését valódi fe adatainak, az igazságosság és méltányosság szolgálatába kiváujá állítani, ugy eddigi magatartását lényegesen módosítania kell, A Népszövetség minket elsősorban a magyar ki­sebbségek szempontjából érdeled, tevékenységé­nek megítélése részünkről a 'tői jog jüggnl, hogy a Népszövetség ezt a kérdést a jövőben milyen módon fogja kezelni. — Az a tény, bogy a budapesti közös nyilat­kozatban Olaszország és Ausztria újból ies.ögezték, hogy katonai egyenjogúságunk i O 1 kérdésében mindenben osztják felfogásunkat rá annak mielőbbi gyakor'.aJ megvalósj.ssát óhajt­ják, a külügyminiszter szerint ez teljesen kifejetéa­Kánya külügyminiszter expozéja a külügyi bizottságban Beszámoló fi hármas tanácskozásról, Bndapest-Secs-Róma feUfs eguatrmOhódeseröl, a NlpszóretseTói, az edqenlogusácrói es a ma* guar-román Ylszonqrói — Eckhardi. Bethlen, Rassoq, Hegedűs Lóránt. Károlql Gyula felszólalásai a bizottságokban

Next

/
Thumbnails
Contents