Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

D£LMA(;yA»?ni?K7-XG Yasarnap, Tanuffr 13. Most vegyen féláron cipőt. Ziurkó 22 Leltári kiárusítás Január 23-161 fabruár 3-lg. férfi, és HÓClp6k I MAI a.lAlul A. •>•»! •I.Ali f u.>. Nól estélyi és uccai cipők! cipöüzlelbsn, Kossuth Lajos sugárut 6. pyermakclnők I Melegbé'ésas cipők! |P7.90| |P8.90| |P9.90| |P10.90| Klárusltésl egységár*'*4* t re Juttatta az érdekelteknek azt az igazi szolidaritását, amely közöttünk és a római jegyzökönyvek másik két állama között fennáll. — Ugyanez mondható a nyilatkozatnak a magyar—román viszonyról szóló pontjáról is, amelyből minden kétséget kizáróan kivilég'i'k, hogy Olaszország és Ausztria milyen nagy megértést mutatnak azzal a magyar felfogással szemben, amely szerint Magyarország és Románia közötti vitás kérdéseket az igazságosság és emberiesség követelményeinek megfelelőm kelt megoldani. A külügyminiszter expozéját a következőképen fejezte bc: —• A magyar kormány nagy súlyt helyez külpolitikájának folytonosságára és stabilitására. Mindenkor tisztában kell lenni azzal, hogy aki megértést gyakorol érdekeivel szemben, biztosan számithat annak barátságára. Külpolitikánknak egy másik alapvető elve az, hogy barátainkhoz való következetes ragaszkodás mellett kerülünk min.-) den olyan akciót, amely komoly ok nélkül bdntand a más államok jogos érdekelt. Ezeket az elveket tartottuk szigorúan szem előtt a most lefolytatott tárgyalásoknál is. Ily módon .sikerült barátainkkal szemben való szolidaritásunkat kimutatni és egyúttal tartózkodni attól, hogy. más államok érzékenységét mcgscrlsüli. Az expozé uíán többen szólallak fel, köztük Eckhardt Tibor, Bethlen István, aki szóvátette a román—magyar viszony kérdését is. Buchingcr Manó és Esterházy Móric után Rassay Károly beszélt, aki a sajtóban észlelt egyes jelenségeket tett szóvá. Kánya, majd Darányi miniszterelnök válaszólt a hazai sajtóval kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre. A felsőház külügyi bziottságában az expozé után Hegedűs Lóránt és Sontagh J"nö szólaltak fel és a magyar—román viszonnyal kapcsolatban a sajtóban észlelt jelenségeket is szóvátették, az elnöklö gróf Károlyi Gyula is kérdéseket intézett a külügyminiszterhez, aki részletesen válaszolt, majd a hazai sajtóra mondott észrevételekre Darányi minisztere'nök reflektált. 44 napos íeíiávi Mávusiiási vásár! Estélyi ruhadiszckből, u. m. strasscsattokból, tűkből, gombokból antik aranylükből estélyi virágokból, arany- és ezüst bőrövekből 20cj« habselyem kombinékbói, nadrágokból, hálóingekbőlf valamint női és férfi diszzsebkendőkból íO°,'o készpézengedmény. BECSEI Szeged, Klauzál-tér 3. A beíeglelkü kömüvessegéd a kut nyikorgása miatt megölte a szomszédnőjét Egy megmagyarázhatatlan gyilkosság Ugye a szeged! törvényszék előli — Iiéle!: nyolc évi fegyház (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Sfray-tanácsa szombaton tárgyalta Pusztai János 62 esztendős szentesi kötnüveséegéd gyilkossági ügyét. Pusztai a mult év juljus 23-án borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolta a vele egy házban lakó Hajdú Nagy Jánosnét, aki éppen akkor a kútról vizet meritctt Pusztai János konyhakéssel rontott a szerencsétlen asszony, a, a kést többször beledöfte, majd öngyilkosságot kísérelt meg, összeszurkálta magát, azután kötelet dobott a nyakába, de végül is az összefutott szomszédoknak sikerült megmenteni. Hajdú Nagy Jánosné azonban meghalt. A szombati tárgyaláson a kömüvessegéd mm tudta megmondani, hogy miért ölte meg az aszszonut. Azt hajtogatta, hogy nagyon felidzgesL tette öt a kut csikorgása és ettől dührohamot kaI SZEGEDIEK BUDAPESTEN A METROPOLEBAN TALALKOZN ' K. RAKÖCZ I- U T 5 8. Rompás uj kávéháza, János vitéz-sörözője, gyönyörű télikertje a főváros látványossága. Olcsó, kényelmes szobák, elónyös penzió árak. Cigány: szegedi Farkas Jóska. Jazztánc: Virány swing-orchestrs. 1 pott, valószinueg ebben a dührohamdban követte el tettét. Elmondotta, hogy a gyilkosság elkövetése előtt lakása előtt üldögélt az udvaron és nagyon fájt a gyomra. Akkor ment vízért Hajduné. Látta, amint a vödröt leengedte a kútba, hallotta az ostorfa csikorgását. Borzasztó idegesség fogta el, felugrott a lócáról és befutott a szobába, ahonnan egy nagy konyhakéssel tért vissza. Nem emlékszik pontosan arra, ami azután történt, csak akkor eszmélt rá arra, amit elkövetett, amikor az aszszony véresen feküdt előtte a fö.dön és hallotta a házbeliek siko tozásap. öngj kos a.art Ind, da ncm sikerült. Kijelentette a vádlott, hogy nem haragudott Hajd inára, nem veszekedett vele soha, de jóban sem voltak. A biróság több tanút hallgatott ki, akik szintén azt vallották, hogy Pusztainak tulajdonképen semmi oka sem volt arra, hogy Hajdunét megölje, Arról vallottak meg a tanuk, hogy a gyilkos 'kömüvessegéd különös ember volt, senkivel sem állott szóba. Dr. Incze Gyula tötvényszékl orvosszakértő véleménye szerint a vádlott pqziehopatds egyén, rendkivül ingerlékeny, magábazárkózott természet, emberek közé nem jár, barátai nincsenek. Tipikusan beteg lélek, aki azonban büntetőjogilag ftte lelós. tettéért, mert csupán korlátozott akarati elhatározásában. • • Dr. S.dsz Dezső ügyész vádbeszéde után a biróság bűnösnek mondotta ki Pusztai Jánost és 8 esztendei jegyházra ítélte. Az itélet nem jogerősRomán felvonulás a revízió eilen „Barátságról nem lehet szó revíziós követelésekkel Bukarest, január 22. A román kormány ismét olyan rendelkezést léptetett életbe, amely súlyosan sérti a szabadságjogokat. A kormány legújabb rendelkezésével, lényegesen megszigorította a büntetőtörvénykönyv rémhirterjesztési szakaszát. A rendelet értelmében a jövőben öt évig terjedhető börtönnel sújtják azokat, akik olyan liireket terjesztenek, amelyek alkalmasak arra, hogy diszkreditálják aa államfő személyét, vagy a román állam bármelyik intézményét. A romániai zsidók tömegesen jelentkeznek a bukaresti külföldi követségeken, főleg az angol, a francia és az olasz követségen és aziránt érdeklödnek, hogyan lehetne ezeknek az országoknak a gyarmatain letelepedni. A cionisták kongresszusán arról tárgyaltak, hogy az angol kormány emelje fel a palesztinai bevándorlási kvótát. A Porinca Vremii nevü román kormánylap a magyar—román közeledés kérdésével foglalkozva, azt irja, hogy a barátságot reviziós követelések utján nem lehet elérni. A lap hangoztatja, hogy Románia mindegyik szomszédjával barátságban akar élni, de aki Románia jogaiban kételkedik, azt ncm lehet barátnak tekinteni. Az állampolgársági revízió Bukarest, január 22. Az állampolgárságok felülvizsgálását elrendelő törvény megjelent a hivatalos közlönvben. Eszerint 50 napon helül köteles minden zsidó vallású polgár bemutatni születési bizonyítványt arról, hogy szülei Romániában laktak, vagy laknak, vagy igazolni, hogv nem volt idegen állampolgár és végül igazolni, hogy katonai kötelezettségének eleget tett. —o— ü város alkalmazottainak OTI-járulékát ne vonják el a várostól! Indfívány a közgyűléshez (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. VajkI Jenő ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag fontos indítványt nyújtott be a közgyűléshez. Indítványában hivatkozik arra, hogy egy 1S23. évi törvény az állami, vármagyei, városi és községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági ellátását kivetto az OTI hatáskörébö'. Az érdekelt közületek a hozzájuk befolyt és tárta ékolt járulékokból maguk szolgáltatták a szociális ellátást. Szegeden körülbelül 450.000 pengő folyt be ezen a cimen, ezt, mini külön öregségi és rokkantsági alapot kazalte a város, il'etve az alap vagyonát háztartási célokra vette kölcsön. A kormány nemrég rendeletet adott kt, amely január 1-től megszüntette ezt az állapotot és az autonomiák alkalmazottait is a; OTIhoz utalta, kimondva, hogy az érdekeltek a járulóitokat, amely évente körülbelül 40.000 pengőt^ jelent S:egeden, az OTI pénztárába kötelesek be* fizetni. De kö vlezto a rendelet a közti eteket, hogy az öregségi és rokkantsági a'ap vagyonát 4 százalékos késedelmi kamattal együtt 40 félév alatt szintén fizették be az OTl-nak. Dr. Vajta Jenő azt indítványozza, hogy a közgyűlés/ irjon fel a kormányhoz, kérje a rendelet visszavonását és az 1928. évi törvény eredeti rcnJ delkezéseinek végrehajtását, mert a vidéki közületek gazdasági élete nem tudja nélkülözni ezeket a tekintélyes összegeket. A fontos indítvány a legközelebbi . közgyűlés napirendjére kerül. ^••GHABAAAMMHMBMAANMHMN Vlldgólrü svájci márkás zseb- és karórák, 15 köves Anker szerkezetlel előle© nélkül 6 havi részletre. ABC Cs A/emxeiU Takarékosság könyvre TOT11 ÖRASNAC. Kárászucca 13. Nagy 6ra-, ékszerlavilötnübely. Tört aranv, ezflsf, zálogjegybeváliás.