Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)
1937-12-25 / 294. szám
Szombat, T937 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG A legelső magyar és a legelső szegedi újság MERANO szálloda Budapest—Belváros IV. Bécsi-ucca 2 Központi fűtés, Folyó melegvíz Újonnan renovált, barátságos szobákkal, kitűnő konyhával, igen mérsékelt árakkal várjuk L t. Vendégeinket. Hosszabb tartózkodásnál óriási árengedmények. íérien áraiánlaíof ! Nem lehet érdektelen kérdés a kulturanber előtt — jakinek napi olvasmánya között első bolyén szerepel az újság —, hogy hol és mikor jelent meg a világon az első hirlap. Ennek a kérdésnek eldöntésénél két álláspont áll szemközt egymással. Egyik álláspont a francia—angol sajtóemberek véleménye, a másik a németeké. A francia—angol áliáspont az, hogy a kezdetleges, első újság, azaz a mai újság őse Krisztus előtt 59-ben, Julius Caesar korában a táblára vésett Veti Senatus vo'.t, de itt is megoszlanak a vélemények, me.rt akadnak, akik a római Acta diurna u-bis et popu't-t tartják az első újságnak. A német álláspont az, hogy a legelső újság Krisztus után 713-ban jelent meg Pekingben King Pao cimen. A német tudósok érve'ése az, hogy meghatározták, mi az újság jellemző lényege. Álláspontjuk szerint: újság az, amely rendszeresen, megfelelő időközökben megjelenik és híranyagot közöl. A hiranyagközlés teltintelében nincs is baj a francia—amgol álláspontnál, ellenben a másik követelményt ha elfogadjuk, mint az újság lényeges feltételét: a német áliáspont mellé kell szegődni, mart a pekingi King Pao volt a világon az első olyan sajtótermék, amely azonos cimmel, rendszeres időközönkint je'ent meg és híranyagot közölt. Kilenc évszázad szűrődött bele az idővégtelenségbe, amig Európában is megjelenik az első újság. 1609-ben Strassburgban lát napvilágot az első európai hirlap: Zeitung cimen. Közel száz esztendőnek kellett eltelnie azután, mig Magyarországon kikerült a nyomdasajtó alól az első újság. Európában akkor már tiz országnak volt sajtója. A hirlapindulások tekintetében tehát országunk a tizedik helyen áll. (Érdekes, hogy Amerikában csak egy évvel előbb, 1704-ben indult meg az első uiság.) Az első magyar újság A Rákóczi-kor idejére esik az első magyar újság indu'ása. A magyarországi hirlap indítása előtt a hazai és vi'ágeseményekről a közönség a német és lengyel lapokból szerzett tudomást. Francia és angol hírlapok csak a fejedelem: Ií. Rákóczi Ferenc udvarába jutottak el. A magyar közönség kezébe legnagyobb részt osztrák lap került. Ausztriában a Wienersches Diarium jelent meg, amely a felkelő magyarokat rebelliseknek aposztrofálta és igyekezett a világ közvéleménye előtt a fejedelmet és a magyarságot a legteljesebben befeketíteni. A koholt hirek legnagyobb része a magyarok harci vereségeit kolportálta. Természetesen a magyar lakosság körében, de különösen a katonaság körébén egyre mérgesebb gyűlöletet termelt ki az osztrákok ellen a Wienerisches Diarium hazugságaival. Végül is Rákóczinak egyik tábornagya oldotta meg a kérdést: hogyan lehet visszaverni az osztrák hírlapi támadásokat. Ez a tábornagy: gróf Eszterháry Antal volt, Thököly Imre fejedelemnek és herceg Eszterházy Pál nádornak unokaöccse. Eszterházy Antal 1705 e'ején Kassán táborozott csapa'ával. Kisebb-nagyobb sikeres csaták, magyar győzelmek után kezébe jutott a YVienerisches Diariúmnak az a példánya, amely ezekről az ütközetekről számolt be. Az újság közleményei megdöbbentő hazugságokat tartalmaztak. Ekkor támadt Eszterházy tábornagynak a gondolata, hogy miképen lehelne visszaverni az osztrákoknak ezt a támadását. Lapot kell kiadni, amely közli az igazságot! Tekintettel azonban arra, hogy a magyarnyelvű lappal nem érhette volna el a magyarság cé'jáf, mert a külföldi udvarokban és a követségeken a magyar nyelvet nem ismerték, Eszterházy gróf igen zseniálisan ugy oldotta meg a kérdéít, hogy a megindítandó magyar lap két nyelven: latinul és magyarul jelenjen meg. Az első magyar, de tulnyomórészben diáknyelven megje'ent újságot Pozsonyban kinyomatta és egy példányt 1705 április 14-én levél kíséretében Kassáról elküldött a fejedelemnek. II. Rákóczy Ferenc tábornagya gondolatát Jónak találta és engedélyt adott, hogy Mercurius Hungaricus cimen kinyomtatott újságot forgalomba hozhassa. A Mercurius Hungaricus legelső példánya 17Ö5 április 30-iki dátummal jelent meg. A lap később szórványosan jelent meg és 1711-ben végleg megszűnt. Néhány németnyelvű lap után 1779 november 19-én jelent meg az e'sö magyar, nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, amely ugyancsak a pozsonyi nyomdában készült. Az első szegedi újság Szegeden csak a mult szazaa eiejen létesült nyomda. A török hódoltság kezdetén ugyan rövid időre Szegedre is került egy vándomyomda, amely azonban csak rövid ideig volt a városban. Az első királyi szabadalommal létesült nyomdát Grünn Urbán Fülöp létesiti Szegeden. 1802 október 22-én kapott Grünn Urbán Fülöp nyómdaalapitásra engedé'yt. Az első szegedi újság azonban csak negyvenhét év mu'.va: 1849-ben indult meg. Az első szegedi újság megindulása előtt is már napvilágot láttak szegedi események idegen újságokban. Igy a legelső ujságközlemény, amely szegedi eseményről számolt be, 1728-ban jelent meg a Frankfurter Journal-b&n. Ez a közlemény az akkori szegedi boszorkányégetésről számolt be. Magyar nyelvű lapban 1789-ben je'ent meg szegedi közlemény, »!evél», a Magyar Kurírban. A mult század elején pedig a fővárosi lapokban kerültek közlésre a szegedi események. Több fővárosi újságban: Honművész, Jelenkor, Nemzett Újságban, stb. jelentek meg úgynevezett szegedi levelek, amelyek a város nagyobb eseményeit tárKarácsonyi mese Irta: BALL A SÁNDOR. Sürü pelyhekben hullott a hő s békitőleg borított mindent fehérbe. A karácsonyi bevásárlásra készülődő emberek, mint nagy fehér lepkék, tolongtak a csábítóan kivilágított kirakatok előtt. Bizony gyakran előfordult, hogy egy-egy gyengébb idegzetű, de erösebb pénztárcájú »pille« be is szédült az üzletbe, hogy feleségének hernyóselyem harisnyát, vagy hat éves gyermeke számára játékot kérjen. A boltosok mosolyogva nézték a nagybajuszu atyákat, amint válogatás ürügye alatt óraszámra eljátszogattak a játékszerekkel. Természetesen hamarosan rájöttek a 'játék egyszerűségére s kijelentették, hogy az ő gyermekük sokkal okosabb, semhogy ilyen naivságot lehessen a kezébe adni. Végül is a hat éves gyermek számára kockákkal kirakható logarithmus táblát vittek, kegyesen megbocsátva a kereskedőknek. A vidáman, vagy az árak magassága miatt töprengő komorsággal sétáló emberek között feltűnt Kovács Fidél volt magántisztviselő magas, éppen nem jól öltözött alakja. Ellenkezőleg, inkább elhanyagoltnak látszott. Ruhája nagyon utolsó divat szerint készült s fekete esököpenyén nem tudtak megkapaszkodni még a hópihék sem. Mikor megállt egy kirakat előtt, a kishitű közönség védekező mozdulattal tette kezét pénztárcája fölé, miközben a közelállók hátraléptek. Ez azonban nem zavarta Kovács Fidélt. Látszólag nyugodtan figyelte a kirakatokat. De agya lázasan dolgozott, mit vihetne haza két kis porontyának és feleségének. Különösen a gyermekek reményte'en várakozása a Jézuskára, fájt legjobban Fidé'nek. Egész délután az uccákat járta, de nem jutott eszébe semmi mentő gondolat. Kétségbeesetten sóhajtott fél a ragyogó kirakat előtt. Noha egyetlen fillér sem volt a zsebébén, mégis nagy gonddal tanulmányozta az árakat. »Alkalmi vétel. — 1200 P. — Legszebb ajándék az ékszer!* — olvasta a felírásokat. Miből élr.ek ezek az ékszerészek? — tűnődött Fidél résztvevőén. Ki vesz ma 1200 pengős gyürüt?! — Istenem — sóhajtott fel —, mennyi telne egy ilyen vacak gyürü árából a gyermekeknek!... Cipő... Ruha... 1200 pengő... ezer cipő... ezer ruha... A drágakövek, mint vakitő égitestek szikráztak előtte. Borotválatlan arcát csodálkozva meresztette egy hatalmas gyürü felé... Mint a fiastyuk, amely körül büszkén ültek a többezer pengős fiókák... Az aranyórák sora, mint tejút húzódott végig a kirakatokon és egymásután robogtak végig a csodálatos lát, amely már teljesen egybefolyt rajta a Gönczöl-székerek... Szemei lázasan itták előtte. Most már nem égitesteknek látszottak, hanem gyönyörűséges ezüstszövetnek, amely lágyai hulámzott s egyre jobban közeledett, önkéntelenül is felemelte utáni a kezét, de csak a hideg üveget érezte... Ekkor a szövet apró fekete darabokra szakadozott, az ékszerek körül tüzes karikák forogtak s Kovács Fidél lassan, előrenyújtott karral elterült a fehér havon. Percek alatt nagy tömeg vette körül s részvétlenül nézte az alig lélegző embert. Idegeden figyelt az ünneplő közönség, hogy boldog karácsonyt hangulatukat megrontotta tapintatlan viselkedésével. Lehet, hogy az emberi nyomorúság láttára, melegen felöltözött lelkiismeretük is ingerelhette őket. Ezért megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor valaki hangosan megszólalt: — Részeg! Be van rúgva! A tömegen rendőr furakodott át s lehajolt Fidélhez. — Nem részeg ez a szerencsétlen, hanem csak összeesett. Azt hiszem az éhségtől, — mutatott Fidélnek sovány, beesett arcára. A környék pillanatok alatt megtisztult erre a kije'entésre. Bántotta az embereket, hogy nem tudtak felháborodni s nem érezhették saját magasabbrendüségüket és szerencsésebb voltukat. A rendőr egyik uccai padhoz vezette Fidélt s leültette. Megnézte iratait, majd megkérdezte, haza tud-e menni. Fáradtan bólintott s udvariasan megköszönte a segítséget. Kimerülten ült a havas padon. Néha egy-egy fillér esett az ölébe, majd résztvevő szavakat hallott: szegény... karácsony... a szeretet ünnepe... Hirtelen felállt s határozott léptekkel megindult volt főnökének háza felé. Habozás nélkül csengetett be. A szobaleány azonnal bevezette s a főnök szivélyes mosollyal fogadta, szivarral kínálta és örömmel újságolta: — Kedves Kovács ur, é'sejétől ismét alkalmaztam. Nagyon bántott az a múltkori igazságtalanság, ami magával történt. Ezért felemelem a fizetését kétszázötven pengőre. Gyámoltalanul dadogta Fidél: — Kétszázötven? Jól méltóztatott mondani? Nem sok az? —- Uevan, ugyan. Tessék, itt van egy hónapi