Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1937 december 25. Uiévre eszálliictt árban Kályhák, tűzhely, korcsolyák flf»4C*ÍÁI z°mánc és aluml­Vbéf&O W "mum edénvészsí­ros bödenötben fegyver, piszfo'y és lőszerek Brucüner uasuMan. annak idején a nemzetgyűlés féltékenységből a királyi hatalmat olyan szervvel akarta he­lyettesíteni, amelytől részben megtagadta a királyi jogokat. Most, amikor a választójog nagy reformjá­nak előestéjén állunk, immár semmi kétség seni férhet hozzá, hogy a titkos választójog megvalósul. A kérdés most már nem is e kö­rül, hanem az általános körül forog. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy általános vá­lasztójog tulajdonképen rincser. Ez azt jelen­tené, hogy a csecsemőkig, az elmebetegekig és a bűntettesekig mindenki gyakorolhatná sza­vazati jogát. A reform tekintetében tehát most már minden azon fordul meg, hogy mennyire lesz ez a választójog ál­talános ős hogy mik lesznek a parlamentarizmus elfa­julásával szemben a biztosítékok. A két előze­tes biztosíték létesítése a kormányzó jogköré­nek kiterjesztése és a felsóház egyenjogúsítá­sa alakjában már megtörtént. A politikai elmélet és a gyakorlati állain­müvészet helyes összefogásának itt van az­után igazában helye. Vigyázni kell, hogy a titkosság ne csak optikai játék legyen. Nehogy a biztosítékok révén egyik kézzel vissza akarják venni azt, amit a másik kézzel látszólag megadtak. A szavazás titkosságában kétségkívül rejle­nek veszélyek. A korrektivumokra tehát bizo­nyos határok közt szükség van. A fő azonban, hogy azok jogi szabatossággal meghatározott, tisztességes korlátok legyenek, ne pedig rések, amelyeken át a többség önkénye ránehezedik a közéletre. Az elvi szabályozás mellett tehát elsőrangú fontosságú az eljárási szabályok szigorú megalkotása és a visszaélések kérlel­hetetlen büntetése. Az igy törvénybe iktatott választójognak elsőrangú nemzetnevelő hatásúnak kell lennie. A nép legalsóbb rétegei számára is lehetővé l;cll tenni a politikai iskolázottságot és bele­szólást kell engedni önsorsuknak intézésébe. A hatalmat azonban egyetlen osztály kezében sem szabad egyesíteni, hanem annak a mű­veltségi és erkölcsi fölényben lévő szellemi elitébe kell helyezni, amelybe tehetség és mun­ka utján felemelkedni a társadalom bármely osztályából lehetséges. B BiuegnuuitemenveKef. pénzes levélen érkezett bélyegeket masjas áron veszem. BÉLYEGKERESREDÉS, Dóm téren. (Iskola ueca 29.) Ixtariátot HOMOKI ARANY Szent-Györgyi Albertről dolgozatot irt a IV. elemi 9 éves kisdiákok a Nobel-dijas tudósról és a vitaminról (A Délmagyarország munkatársától.) A kö­zelmúlt napok egyikén, a belvárosi elemi fiú­iskola IV. a) és IV. b) osztályaiban magyar órát tartottak. Dolgozatot irtak a kis nebulók és a két osztály érdemes tanitója: Barabás Je­nő és Dózsa Imre egymással megállapodva,! elhatározták, hogy Szent-Györgyi Albert pro­fesszorról iratnak dolgozatot. Fel is adták a leckét a tanitó urak az izgatott növendékeknek — ez volt a megirásra váró dolgozat lényege: — Meg kell irni, hogy mit tanultatok és mit hallottatok Szent-Györgyi Albertről és a C.-v'i­laminról. Sem több, sem kevesebb útbaigazítást nem kaptak a gyermekek. Ezt a tárgykört kellett kidolgozni. A kilenc esztendős apró emberkék­nek háromnegyed óra állt rendelkezésre, hogy Szent-Györgyi Albertról dolgozatot Írjanak. Mindannyian nagy buzgalommal fogtak hozzá a munkához. Multak a percek és közben mindkét osztályban elkészültek a dolgozatok. Mire megszólalt az óra végén a csengő, mind­egyik fiúcska elkészült a dolgozataival, öröm­pir ült ki az arcukra, hogy Írhattak Szent­Györgyi Albertről. Amelyik dolgozat ilyen lel­kes ambícióval készül, az csak jó lehet. Lássuk csak sorjában, mit irtak a negyedik osztályos tanulók Szent-Györgyi Albertről. Az egyik dolgozatot Ábránd i Endre irta, ennek ez a cimc: „A nagy udós." Ezt irta a füzetébe Ábrándi Bandi a nagy tu­dósról: „Mindenhol Sznt-GyőrgyI Albert frofsszor úrról hallok beszélni; hogy a paprikában felta­lálta a C. és P. vitamint, melyre az emberi szervezetnek nagy szüksége van. Ezért az ér­tékes feltalálásáért, halhatatlan nevet szerzett magának és Magyarországnak. A Nobel-dijat is neki itéltéik. Ezáltal nemcsak hírneves, de gazdag is lett a nagy tudós. Büszke lehet Sze­ged Szent-Györgyire, mert az ő nevével együtt városunk is ismertté lett az egész világ előtt. A szegediek szép lakóházat építenek neki. hogy itt maradjon .. .H Ábrahám László „A Nobel-dijas professzor" címet adta dolgozatainak, amelyben igy ír: „Nagy dicsősége a magyar nemzetnek, hogy Szent-Györgyi Albert világhírű tanár meg­nyerte a Nobel-dijat. Ez a világhírű magyar professzor feltalálta a szegedi paprikában a C-vitamint, meg a P-vitamint is. Nagy hi­re elterjedt az egész világon. Százával ér­keztek a táviratok és levelek hozzá. A kor­mányzó ur is kihallgatáson fogadta a pro­fesszor urat. Isten segítse továbbra is Szent­Györgyi Albertet!" Kiss József ezt irja: „Mikor meghallottam, hogy magyar ember nyerte a Nobel-dijat, nagyon megörültem. Hamar elterjedt a hire. A szegedi nép nagyon szeretné, ha itt maradna a professzor ur..." Csiszár Gyula füzetében ezt olvasom „A nii büszkeségünk*' cím alatt: . „Az egész osztálv. dc főkcoDcn Szeged nagv örömmel ünnepli a C-vitamint előállító és a P-vitamint feltaláló Szent-Györgyi Albert vi­lághírű professzort, aki a mi büszkeségünk. A képes újságban láttam az arcképét, amint jött ki a kormányzó bácsitól. «Elgondolkoztam, hogy nem valami könnyű dolog lehetett a munkája, a C-vitamin." Pertlicsek Emánuel , „Szeged büszkeségé"­ről irt dolgozatában: „Mintha a jó Isten meg akarná vigasztalni ezt a Csonka-Magyarországot, hogyha csonka is az ország, a dicsősége nagy legyen. Én is nagyon-nagyon büszke vagyok, hogy a szege­di egyetem professzora ilyen nagy dicsősé­get szerzett." Lábdy Jenő „Sizent-Gvörgyi Albert sze­rencséjéről ir: „Nagy öröm futott végig az egész világon, de Magyarországon leginkább, hogy Szent* Györgyi Albert előállította a C. és P-vitanrnt és ezzel megnyerte a Nobel-dijat. Nagyon sok növényt boncolt fel, de akkora mennyiségben nem talált egyikben sem, mint a paprikánk­ban, C-vitamint." Császtvay István szintén nagyon őrül Szent-Györgyi dicsőségének. Igv ir: „Láttam, hogy fel vannak zászlózva az épü­letek egy reggel. Megkérdeztem apuskámtöl, miért vannak felzászlózva. Azt mondta, hogy nagy a mi örömünk, mert szegedi professzor, Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-dijat. • Nagyon örülünk ennek a dicsőségnek mi ls. Sokat dolgozott Szent-Györgyi, amig feltalál­ta a C. és P-vitamint." Ujváry János csak ezt a rövid, de min­dent kifejező cimet adta dolgozatának: Szent-Györgyi. Igy ir a nagy tudósról a kis elemista: „Szent-Györgyi Albert nagyon sokat járt külföldön. Gróf Klebelsberg Kuno miniszter hivta Szegedre, áldja meg érte az Isten, haló porában is. Szent-Györgyi itt találta fel a C­vitamint, ezáltal az egész világon hires em­ber lett és Szeged is hires. Marton Tibor nem elégedett meg, ha a felfedezésről ir, megemlítette dolgozatában azt is, hogyan jutott a felfedezéshez a világhírű professzor: „Ugy lalálta fel ö a C-vitamint, hogy ott­hon, amikor tízóraizott, nem birta megenni a paprikát és zsebrerakta, aztán elment a la­boratóriumba. Ahogy elő akarta ott venni a kulcsot, hát a paprika akad a kezébe. Bemegy a laboratóriumba, megvizsgálja a paprikát és igy találta fel a C-vitamint 1"... Pontosan ugy, ahogy Marton Tibi elgon­dolta.. Nemes Csaba nagyon aggódik dolgozatá­ban, hogy elmegy Szegedről Szent-Györgyi Albert. „Mi szegediek különösen nagyon büszkék vagyunk. Csak ne menjen el Szegedről lakni. Az újságban olvastam, hogy házat fognak neki épiteni, hogy kedve legyen itt maradni." Német b Antal már azt is ludia. mennyi-

Next

/
Thumbnails
Contents