Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-19 / 289. szám

Vasárnap* 1937. dec. 19. Politikai napilap XIII. évfolyam 289. sz. H közeledés politikája A francia külügyminiszter középeurópai irtja véget ért s talán nem tévedünk, ha m a­g y a r szempontból a prágai látogatást tart­juk a legjelentősebbnek. A prágai látogatás legfőbb célja, -— mint a francia lapvélemé­nyekből meg lehet állapítani, — a német­csehszlovák viszony enyhítése volt s Del­bos nemcsak a francia, de az angol kor­mány békés üzenetét is tolmácsolta Prágá­ban. Ámde ahhoz, hogy Berlin és Prága között a viszony megenyhüljön, múlha­tatlanul szükséges az, hogy a szudéta-néme­tek helyzete könnyebbé váljon. Ehhez pedig a csehszlovákiai kisebbségi politika enyhü­lésére van szükség. Már most Magyarország és Csehszlovákia viszonya nem válhatik ba­rátságosabbá addig, amig a prágai kormány kisebbségi politikájában ez a változás be nem áll. A magyar problémát igy a francia külügyminiszter prágai látogatása két terüle­ten is érdekli, egyfelől a csehszlovákiai m a ­gyar kisebbségek révén, másfelől pe­dig a középeurópai helyzet nyugalma foly­tán, mert amig szembenáll egymással Kö­zép-Európában a germánság és szlávsóg, ad­dig nem ringathatjuk magunkat mi sem a nyugalom és biztonság bölcsőjében, S ha most a prágai látogatás érdemleges eredményeit akarjuk lemérni, nem azokat a közhelyeket kell mérlegTe vetnünk, melyek a hivatalos megnyilatkozások alkalmával hangzottak el. A csehszlovák külügyminisz­ter felköszöntőjében nemzetközi együtt­működéséről beszélt s az egyetemes Lizton­ság elvét hangsúlyozta, — van-e diplomata, + nn-e Európában miniszterelnök vagy kül­ügyminiszter, aki ha nemzetközi kérdésekről beszél, nem ezeknek a gondolatoknak fon­tosságát hangsúlyozza? Hodzsa minisz­terelnök pedig, annak a felfogásának adott hangot, hogy Csehszlovákia meg akarja vet­ni az együttélés alapjait a kölcsönös b e ­nemavatkozás és az egyenjogu­s á g szellemében. Mindenütt máshol és mindenkor máskor ezek a kiesztergályozott s az állandó haszná­latban elkopott kijelentések sulytulanul és észrevétlenül hangoztak volna el, most azon­ban Prága és Berlin feszültségében jelentő­sége, sőt érdekessége is van annak, amikor a csehszlovák miniszterelnök egyfe­lől a be nem avatkozást emliti, nyilvánva­lóan Berlin felé, másfelől viszont az egyen­jogúság és együttműködés alapjaira helyez­kedik s az együttműködés parancsáról be­szél, — kétségtelenül a német ki­sebbségek felé. A régi kisantant ál­lamainak politikusai között ma csak Hodzsának van olyan terve, aminek meg­valósulása a nemzetközi helyzet feszültségét enyhíthetné s Hodzsa nem egy jelét adta mór annak, hogy a kisebbségi kérdésben hajlandó lenne revideálni az eddigi politika irányát és tartalmát. A dunai államok nyu­galmának megszerzéséről van szó s a fran­cia sajtó azzal a megállapítással támogatja a Hodzsa-tervet, hogy az a csehszlovák­magyar megegyezés nélkül úgy­sem valósulhat meg. Ez a terv a mezőgazdasági és az ipari államok közötti együttm'üködést teremtené meg. Bármilyen súlyosak az ellen­tétek politikai egyes államok között, nem ér­nek fel a gazdasági érdekellentétek fontossá­gával. Ausztria problémáját nem az élezi ki, hogy a nyelvben és kultúrában azonos nagy német birodalom vonzó erejét kell legyőznie, hanem a?, hogy ipari állam s az autarchiás mezőgazdasági államok között él. Az ipari államoknak kedvezményeket kell adni a me­zőgazdasági államok számára, mint ahogy a mezőgazdasági államok adtak már az ipari államoknak kedvezményeket. A politikai el­lentétek most abból robbanhatnak ki, hogy melyik államnak mennyi kedvezményt ad­nak, hogy a mezőgazdasági állam hol szerzi be az iparcikkeket s a merkantil állam me­zőgazdasági cikkekben való szükségletét me­lyik agrár állam elégi ti ki. Eddig a politikai barátságok nyitották meg a kaput az árucik­kek előtt, most mintha megfordult volna az ok és okozat viszonyú, mert politikai barát­ságokat azok az államok szőnek egymással, melyek egymástól vásárolni tudnak. A középeurópai probléma nemcsak p ö 1 i­tikaí, hanem gazdasági probléma is. Ámde, —. minél inkább tud ják helyreállttá ni a Tégi gazdasági egységet, melyet pem poli­tikai hatalom, hanem geográfiai összefüggés teremtett meg, apnál közelebb tudják hozni egymáshoz a Duna-medence államait is. S ha most — debuisset pridem, — az angol és a francia kormányok vállalják a középeuró­pai nyugalmi állapot megteremtésének fel­adatát s ha Delbos a francia és angol kormá­nyok megbízásából járta végig a régi kisan­tant fővárosait, akkor mi egyrészt fájlaljuk azt, hogy Budapestből s a magyar politiká­ból megelégedett a francia külügyminiszter egy pályaudvari husz perces vizittel, más­részt megelégedettséggel fogadjuk, hogy a nyugati demokráciák olyan megegyezés szá­mára készítik elő a lelkeket, mely több j o­jgot és több szabadságot fog szerez­. ni a magyar kisebbségeknek s ez­I által a Duna-medence valamennyi állama | számára lehetővé teszi a politikai és gazda­flottaítiníeiésre készíti a japán—kínai vizeken Ufabb eréliies hanga legpzékel nuuftoítak dl Tokióban — Indulásra készen áll az amerikai hatóhad — London cáfolta, hogn Anglia Is tengeri lépésre készülne London, december 18. A távolkeleti esemé­nyek egyre veszedelmesebb méreteket öltenek annál is inkább, mert amig az amerikaiakkal szemben a japánok kifejezték bocsánatkéré­sükei, addig Angliával szemben igen feszült a hangulat. Az egyik megtámadott angol ágyúnaszád, a Lady-Bird befutott Sangliaiba. A hajón angol lobogó félárbócon lengett. Amikor a súlyosan megsérült hajó a sanghaii kikötő közelébe ért, az Augusta amerikai zászlóshajó tisztjei a fe­délzeten tisztelegtek. Jelzést is adtak le az amerikai hajóról, amely hálát fejezett ki Sir Charles Lyllle angol tengernagynak a Panay személyzetének megsegítéséért. Washingtoni jelenlés szerint Roose Varit elnök hosszasan tanácskozott Leahy ten­gernaggyal, az amerikai flotta vezérkari fő­nökével. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy milyen flottaintézkedések történnek, a tengernagy kijelentette, a helyzet annyira fe­szült, hogy csak az elnöknek, vagy a külügyi államtitkárnak van joga nyilatkozni. Amerikai tengerészeli körökben hangsúlyoz­zák, az amerikai flotta teljesen fel von készül­ve, szükség esetén néhány órán beliil elindul­hat a kinai vizekre, hogv ott minden eshető­ségre készenlétben álljon. Második íeőnzík London, december 18. Az amerikai lapok ugy értesülnek Tokióból, hogy Grew, az. Egyesült-Államok tokiói nagykövete második jegyzéket nyújtott át Hirola külügyminiszter­nek, * Panay elsülvesztése üövében. Az uiabb jegyzék hir^ szerint azzal az állítással foglalko­zik. hogv iapán katonák gépfegyverrel lőtték a sülvedő Panayt. A Newvork Times washingtoni levelezője szerint minden valószínűség amellett szól. hogy tengerészeti tüntetésre kerül sor, lia Jártán nem szavatolja az Egvésült-Államok jogait. A londoni Eveníng News diplomáciai leve­lezője szerint Eden hosszít beszélgetést foly­tatott Corbin francia nagykövettel, a tá­volkeleti helyzetről. Néhány napon belül fon­tos döntés várható. Amerika eréfnes fellépésre készül Páris, december 18. A sajtó Washingtonból érkezett jelentések alapján megállapítja, hogy az Egyesült-Államok mosl már erélyesen szándékozik fellépni Japán ellen. A francia lapok számolnak azzal a lehető­séggel. hogy Amerika hajóhada a kinai vizeken flottatiintetést fog rendezni. A Liberte washingtoni jelentése szerint ot­tani haditengerészeti körökben ugy vélik, hogv az amerikai hajóhad teljesen felkészült és az amerikai hadvezetőség minden eshetőségre készen áll. A Paris Midi washingtoni jelentése szerint Amerika magatartásában változás állott be. Roosevelt elnök niaga vette kezébe a Japánnal folytatott tárgyalások vezetését. Ismeretes, hogv az elnök a gyors döntések hive és nyilvánvaló, hogv Roosevelt most már az egész amerikai közvélemény támogatására számit. Nemzetközi repüiöhOiönifmenn Ronkongban Washington, december 18. A Fehér Ház tit­kársága közölte a sajtóval, hogv nz Egyesült ­Államok kormánya nem szándékozik hajóhad, tüittetést rendezni a Csendes Óceánon. Félhivatalos helyen ezzel kapcsolatban meg­jegyzik, hogy a nyilatkozat nem zár ia ki az ilven intézkedés lehetőségét később, ha Japán válaszát az amerikai tiltakozásra nem találnák kielégítőnek. . ­A „Hood" Kínába indul? London, december 18. A tengernagyi hiva-, tai körében megcáfolják azt a hirt, amelv sze-

Next

/
Thumbnails
Contents