Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)
1937-12-19 / 289. szám
Vasárnap* 1937. dec. 19. Politikai napilap XIII. évfolyam 289. sz. H közeledés politikája A francia külügyminiszter középeurópai irtja véget ért s talán nem tévedünk, ha m ag y a r szempontból a prágai látogatást tartjuk a legjelentősebbnek. A prágai látogatás legfőbb célja, -— mint a francia lapvéleményekből meg lehet állapítani, — a németcsehszlovák viszony enyhítése volt s Delbos nemcsak a francia, de az angol kormány békés üzenetét is tolmácsolta Prágában. Ámde ahhoz, hogy Berlin és Prága között a viszony megenyhüljön, múlhatatlanul szükséges az, hogy a szudéta-németek helyzete könnyebbé váljon. Ehhez pedig a csehszlovákiai kisebbségi politika enyhülésére van szükség. Már most Magyarország és Csehszlovákia viszonya nem válhatik barátságosabbá addig, amig a prágai kormány kisebbségi politikájában ez a változás be nem áll. A magyar problémát igy a francia külügyminiszter prágai látogatása két területen is érdekli, egyfelől a csehszlovákiai m a gyar kisebbségek révén, másfelől pedig a középeurópai helyzet nyugalma folytán, mert amig szembenáll egymással Közép-Európában a germánság és szlávsóg, addig nem ringathatjuk magunkat mi sem a nyugalom és biztonság bölcsőjében, S ha most a prágai látogatás érdemleges eredményeit akarjuk lemérni, nem azokat a közhelyeket kell mérlegTe vetnünk, melyek a hivatalos megnyilatkozások alkalmával hangzottak el. A csehszlovák külügyminiszter felköszöntőjében nemzetközi együttműködéséről beszélt s az egyetemes Liztonság elvét hangsúlyozta, — van-e diplomata, + nn-e Európában miniszterelnök vagy külügyminiszter, aki ha nemzetközi kérdésekről beszél, nem ezeknek a gondolatoknak fontosságát hangsúlyozza? Hodzsa miniszterelnök pedig, annak a felfogásának adott hangot, hogy Csehszlovákia meg akarja vetni az együttélés alapjait a kölcsönös b e nemavatkozás és az egyenjogus á g szellemében. Mindenütt máshol és mindenkor máskor ezek a kiesztergályozott s az állandó használatban elkopott kijelentések sulytulanul és észrevétlenül hangoztak volna el, most azonban Prága és Berlin feszültségében jelentősége, sőt érdekessége is van annak, amikor a csehszlovák miniszterelnök egyfelől a be nem avatkozást emliti, nyilvánvalóan Berlin felé, másfelől viszont az egyenjogúság és együttműködés alapjaira helyezkedik s az együttműködés parancsáról beszél, — kétségtelenül a német kisebbségek felé. A régi kisantant államainak politikusai között ma csak Hodzsának van olyan terve, aminek megvalósulása a nemzetközi helyzet feszültségét enyhíthetné s Hodzsa nem egy jelét adta mór annak, hogy a kisebbségi kérdésben hajlandó lenne revideálni az eddigi politika irányát és tartalmát. A dunai államok nyugalmának megszerzéséről van szó s a francia sajtó azzal a megállapítással támogatja a Hodzsa-tervet, hogy az a csehszlovákmagyar megegyezés nélkül úgysem valósulhat meg. Ez a terv a mezőgazdasági és az ipari államok közötti együttm'üködést teremtené meg. Bármilyen súlyosak az ellentétek politikai egyes államok között, nem érnek fel a gazdasági érdekellentétek fontosságával. Ausztria problémáját nem az élezi ki, hogy a nyelvben és kultúrában azonos nagy német birodalom vonzó erejét kell legyőznie, hanem a?, hogy ipari állam s az autarchiás mezőgazdasági államok között él. Az ipari államoknak kedvezményeket kell adni a mezőgazdasági államok számára, mint ahogy a mezőgazdasági államok adtak már az ipari államoknak kedvezményeket. A politikai ellentétek most abból robbanhatnak ki, hogy melyik államnak mennyi kedvezményt adnak, hogy a mezőgazdasági állam hol szerzi be az iparcikkeket s a merkantil állam mezőgazdasági cikkekben való szükségletét melyik agrár állam elégi ti ki. Eddig a politikai barátságok nyitották meg a kaput az árucikkek előtt, most mintha megfordult volna az ok és okozat viszonyú, mert politikai barátságokat azok az államok szőnek egymással, melyek egymástól vásárolni tudnak. A középeurópai probléma nemcsak p ö 1 itikaí, hanem gazdasági probléma is. Ámde, —. minél inkább tud ják helyreállttá ni a Tégi gazdasági egységet, melyet pem politikai hatalom, hanem geográfiai összefüggés teremtett meg, apnál közelebb tudják hozni egymáshoz a Duna-medence államait is. S ha most — debuisset pridem, — az angol és a francia kormányok vállalják a középeurópai nyugalmi állapot megteremtésének feladatát s ha Delbos a francia és angol kormányok megbízásából járta végig a régi kisantant fővárosait, akkor mi egyrészt fájlaljuk azt, hogy Budapestből s a magyar politikából megelégedett a francia külügyminiszter egy pályaudvari husz perces vizittel, másrészt megelégedettséggel fogadjuk, hogy a nyugati demokráciák olyan megegyezés számára készítik elő a lelkeket, mely több j ojgot és több szabadságot fog szerez. ni a magyar kisebbségeknek s ezI által a Duna-medence valamennyi állama | számára lehetővé teszi a politikai és gazdaflottaítiníeiésre készíti a japán—kínai vizeken Ufabb eréliies hanga legpzékel nuuftoítak dl Tokióban — Indulásra készen áll az amerikai hatóhad — London cáfolta, hogn Anglia Is tengeri lépésre készülne London, december 18. A távolkeleti események egyre veszedelmesebb méreteket öltenek annál is inkább, mert amig az amerikaiakkal szemben a japánok kifejezték bocsánatkérésükei, addig Angliával szemben igen feszült a hangulat. Az egyik megtámadott angol ágyúnaszád, a Lady-Bird befutott Sangliaiba. A hajón angol lobogó félárbócon lengett. Amikor a súlyosan megsérült hajó a sanghaii kikötő közelébe ért, az Augusta amerikai zászlóshajó tisztjei a fedélzeten tisztelegtek. Jelzést is adtak le az amerikai hajóról, amely hálát fejezett ki Sir Charles Lyllle angol tengernagynak a Panay személyzetének megsegítéséért. Washingtoni jelenlés szerint Roose Varit elnök hosszasan tanácskozott Leahy tengernaggyal, az amerikai flotta vezérkari főnökével. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy milyen flottaintézkedések történnek, a tengernagy kijelentette, a helyzet annyira feszült, hogy csak az elnöknek, vagy a külügyi államtitkárnak van joga nyilatkozni. Amerikai tengerészeli körökben hangsúlyozzák, az amerikai flotta teljesen fel von készülve, szükség esetén néhány órán beliil elindulhat a kinai vizekre, hogv ott minden eshetőségre készenlétben álljon. Második íeőnzík London, december 18. Az amerikai lapok ugy értesülnek Tokióból, hogy Grew, az. Egyesült-Államok tokiói nagykövete második jegyzéket nyújtott át Hirola külügyminiszternek, * Panay elsülvesztése üövében. Az uiabb jegyzék hir^ szerint azzal az állítással foglalkozik. hogv iapán katonák gépfegyverrel lőtték a sülvedő Panayt. A Newvork Times washingtoni levelezője szerint minden valószínűség amellett szól. hogy tengerészeti tüntetésre kerül sor, lia Jártán nem szavatolja az Egvésült-Államok jogait. A londoni Eveníng News diplomáciai levelezője szerint Eden hosszít beszélgetést folytatott Corbin francia nagykövettel, a távolkeleti helyzetről. Néhány napon belül fontos döntés várható. Amerika eréfnes fellépésre készül Páris, december 18. A sajtó Washingtonból érkezett jelentések alapján megállapítja, hogy az Egyesült-Államok mosl már erélyesen szándékozik fellépni Japán ellen. A francia lapok számolnak azzal a lehetőséggel. hogy Amerika hajóhada a kinai vizeken flottatiintetést fog rendezni. A Liberte washingtoni jelentése szerint ottani haditengerészeti körökben ugy vélik, hogv az amerikai hajóhad teljesen felkészült és az amerikai hadvezetőség minden eshetőségre készen áll. A Paris Midi washingtoni jelentése szerint Amerika magatartásában változás állott be. Roosevelt elnök niaga vette kezébe a Japánnal folytatott tárgyalások vezetését. Ismeretes, hogv az elnök a gyors döntések hive és nyilvánvaló, hogv Roosevelt most már az egész amerikai közvélemény támogatására számit. Nemzetközi repüiöhOiönifmenn Ronkongban Washington, december 18. A Fehér Ház titkársága közölte a sajtóval, hogv nz Egyesült Államok kormánya nem szándékozik hajóhad, tüittetést rendezni a Csendes Óceánon. Félhivatalos helyen ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a nyilatkozat nem zár ia ki az ilven intézkedés lehetőségét később, ha Japán válaszát az amerikai tiltakozásra nem találnák kielégítőnek. . A „Hood" Kínába indul? London, december 18. A tengernagyi hiva-, tai körében megcáfolják azt a hirt, amelv sze-