Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-13 / 259. szám

SromEjt^reJIjiovfmSCT IX DetHSCySRORSZXG A legközelebbi országos vásáron lép éleibe az uj vásári rend A Tisza Lajos-köruíi kirakodóvásár premierje a Mars-íéren —pb»',. .... 'b85b3—•kbwbmiii i ** ———ra— EZ A DIVAT Lehelet fátyol harisnya kis hibával 2.— Lehelet fátyol Flapper 2.90 Lehelet fátyol hernyó­selyem harisnya „ 3.90 LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL Tisza Lajos körút (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A legköze­lebbi országos vásárt november 27. és 28-án tart­ják Szegeden. A piaci árusok körében nagy vára­kozással tekintenek az őszutói vásár elé, mert most lép életbe az uj vásári rend. Az államrend­őrség felhívására a város hatósága megszüntette a Tisza Lajos-köruíon eddig rendezett kirakodó vá­sárokat és az árusok helyét a Mars-téren jelölte ki. A májusi legnagyobb forgalmú vásárt vették alapul és ki:ünt, hogy a Mars-téren, a kikövezett területen valamennyi vásári árust el tudják majd helyezni. Ütközés sem lesz, mert a kirakodó vá­sár csak a vásár másnapján, vasárnapokon van, amikor viszont a piaci árusok nem pakolnak ki. Az uj vásári beosztásról dr. Röth Dezső tb. ta­nácsnok, az elsőfokú iparhatóság vezetője a kö­vetkezőket mondotta: — A Tisza Lajos-köruti piac változatlanul meg­marad eddigi helyén, csupán a kirakodó vásárt telepítettük at c Mars-térre, ahol megfelelő elhelyezést biztosítunk valamennyi vásári árus szá­mára. — Felmerült ennek kapcsán az a terv is, hogy a Széchenyi-téren több helyen is áru'.ó iparosokkal Budapest, november 12. Érdekes felszólalások hangzottak el a tűzharcos-javaslat pénteki vitá­jában. Az első felszólaló Szalay László volt, azt kivánta, nem szabad megfeledkezni azokról a tüz­rni legyen. Itt árulnak már régtől fogva a papit­csosok, cipészek, csizmadiák, kötelesek, másik he­lyen a szitások, üstösök, fésűsök, a harmadik he­lyen pedig a magyar szabók és a készruhdsok. A város hatósága saját tetszésükre bizta az iparo­soknak, hogy megmaradnak-e a régi helyükön, vagy pedig átvonulnak-e ők is vásári napokon a Mars-térre. Az érdekeltek ki'encven százaléka a mostani, régi helyén szeretne megmaradni, a ha­tóság nem is gondol az áthelyezésükre, bár szá­molni kell azzal a körülménnyel is, hogy a kirakodó vásárnak a Mars-térre való áthelyezésével a közönséget elvoniak a Széchenyi-térről. A piacon áruló iparosoknak azonban saját tetszé­sére van bizva, hogy a jövőben megmaradnak-e a régi helyükön, vagy ők is átmennek a Mars-térre. Az uj vásári rendnek november 28-án lesz a premierje és akkor ugy az iparhatóság, mint a piaci árusok részéről meg fogják figye ni a forgal­mat. A novemberi vásárok általában kisforgalmuak szoktak lenni, de annál nagyobb forgalmat bonyo­lítanak le ekkor a ruházati cikkeket árusító iparo­sok és mindenképen ellenőrizni lehet, hogy az uj vásári rend mennyire válik be a gyakorlatban. harcosokról sem; akik az ország határain tul él­nek. Propper Sándor méltatta a magyar katona di­csőségét. Kérte a honvédelmi minisztert, hogy a költségvetésbe beállított összeget rögzítse későbbi időre is, hogy az életben maradó tűzharcosok kéivbbb nagyobb segítséghez juthassanak. Ezután arról beszélt, hogy a francia hadirokkant tizen­hatszor, a német tizenötször annyit kap, mint a magyar hadirokkant. Felkérte a minisztert, hogy a névmagyarosítás kérdését, valamint a rehabilitá­lás és az amnesztia iigyét kapcsolja össze a tűz­harcos javaslattal. Azért kell segíteni elsősorban a frontharcosokon, hogy a békeidők gazdasági há­borújában is megállhassák a helyüket. Pintér József szeretné, ha legalább a fronton jegyzett kiscimletü hadikölcsönöket megfelelően valorizálnák. Drobni Lajos: A munkásosztály nem felelős a háború elvesztéséért. Kitenc hónapot töltött olasz hadifogságban és ugy érezte, hogy a szabadság­vesztés büntetése elvi telhetetlenebb. mint a régi idők bármilyen kínzása. Pinezich István azt kérte, azokat a kedvezmé­nyeket, amelyekben az apák már nem részesülhet­nek, adják meg a gyermekeknek. Griger Miklós azzal kezdte beszédét, hogy a ja­vaslattal kapcsolatos elvi szempont fait kívánja el­mondani. Tiltakoztunk a háború e'len — mondotta —, mégsem bántak egyetlen országgal sem olyan gonoszul, mint velünk. Nemzeti szerencsétlensé­günknek több oka volt. Egyik szövetségesünk cser­benhagyott, sőt szembeszállt velünk. Egy másik szintén. A központi hatalmak legfőbb hadvezetői nem tettek komoly és őszinte békeajánlatot akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a mérleg nyel­ve a ml számunkra passzívát mutat. Amit a vitéz magyar katona szerzett, azt kontár politikusok és kontár diplomaták elvesztették. Amig a katonák a háborúban száz százalékig teljesítették kötelessé­güket, addig azt mi korántsem teljesítettük ugy velük szemben, mint ahogy azt a nemzeti becsület és a honvédelem megkövetelte volna. — Két évvel a háború után — folytatta Griger — meghalt Károly király. Erős a hitem, hogy ha a trónról nem söpörték volna le a koronát, ha nem sodorták volna Károly királyt számkivetésbe, ha módja lett volna bele­szólni Magyarország sorsába, aligha helyezkedtünk volna a legridegebb állás­pontra azokkal szemben, akik vérük ontásával véd­ték a hazát. — Ha van Magyarország homlokán szégyenfolt — folytatta Griger —, ugy az a bánásmód az, amellyel a háború áldozatait kezeljük. — Nem helyálló az a kifogás, hogy nincs pén­zünk és nem áll módunkban becsületbeli köteles-­ségünket teljesíteni. A becsületbeli adósság tör­lesztése mindenekelőtt való. De metafornikusan szólva, mi csináltattunk az évek során nagyon sok díszmagyart, sok felesleges haszontalan célra fcöl­töttiik a milliókat és türtük, hogy a legénységi állományhoz tartozó katonák árvája havi 3 pengő 20 íil.é.en tengődjön. •— Rokonszenves előttem a vilézi rend — foly­tatta Gúger — azzal a feltétellel, hogy egy per­cig sem szabad a vitézség érdemét a maga szá­mára lefoglalnia, amint azt a látszatot sem szabad keltenie, mintha csak azok verekedtek volna vité­zül a háború alatt, akiket vitézzé avattak és hogy a katonai vitézség mellett • nagyon tiszteletreméltó a polgári vitéz­ség is, azoknak a polgároknak a vitéz­sége, akik az eke szarvával, tollal, ka­lapáccsal termelik az értékeket. '••— A múltban nemegyszer megtörtént, hogy vi'ézek kényszeríttettek arra, hogy legjobb meg­győződésük ellenére gyakorolják legszentebb jo­gukat, a választójogot. Ez nem megbecsülése* hanem megalázása a vi ézségnek. Felemlítette Baf­csi-Zsilinszky Endre esetét. Ezután a vitézi avatás formalitásáról, a Hadúr­ról beszélt Griger és ezeket mondotta: — Nem látok ebben semmiféle tendenciát, de mégis a százszázalékos keresztények érzését sérti ez és valamiképen biztatja, bátorítja a szdnalyiflf ujmagyar pogányokat, akik a történelem félreis­merésével, vagy a kereszténység gyűlöletéből Ve­hér lovakat áldoznak. — Nincs semmi összetügges — KialtjaK a jobb­oldalról. Griger Miklós ezután igy. folytatta: — A frontharcos szövetséggel kezdetben nem sokat törődtek. Tiltakozom az ellen, hogy a front­harcos szövetséget a Nep-ben leltározzák és tilta­FÜGGÖNYT SZEGEDEN A MUSKÁTLI KÉZI­MUNKABOLTBAN, Kárász u. 3. Széchenyi Mozi Szombattól mindennap ! A szezon legragyogóbb flimoseménye I PREMIER Bolváry Géza idegfeszítő bünügyi filmje Fősz. ZARAH LEANDER, Hör­biger Attila, Theo Lingán, Bárd Mária Belvárosi Mozi Ma és miudennap ! Heltai Jenő nagysikerű müve filmon! Lázár Mária, Törzs, Jávor, Csor­tos, Rajnay. — A dalbetéteket Lendvay Andor ős tVeygand Tibor éneklik. Korzó Mozi Ma, szombattól egy héten keresztül Az Eucharisztikus szent év nagy fi m­esemőnye Lisieuxi kis Szent Teréz csodálatos életéről készült magyarul beszélő tilm. Bevezetőt Kovács Sán­dor az Actio Catholica országos titkára mond. Szeged katholikus társadalmi­nak nagy ünnepi eseménye. „A frontharcosokat nem lehet párttagokká leltározni, a frontharcos formaruhát nem lehet kortesruhává degradálni" Griger Miklós feltűnést keltű beszéde a tűzharcos tavaslat pénteki vitáidban

Next

/
Thumbnails
Contents