Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-07 / 254. szám

/ VasSmap 1037. novemSer 7. dél" ma nv aporszatt T itfWi-njipf^j tunrf e r;inr% Hölgyeim és Uraim, de szépségesen szép flapok voltak ezek az elmultak, — az ember egy kicsit boldogan mosolygott az őszi napfényben, — gond, valóság, 'riasztó jelen né* bány napra elsápadt az örömben, amely jóságos simogatásával meglegyezte az arcokat. A kultnra hete, a szellem diadalának napjai voltak ezek, — Szigeti hegedűjének fátyolszárnyai belefolytatódtak a VII. Szimfónia beethoveni örömharsonáiba... és az egész szépséges verőfény fölött ott úszott, hullámzott, zuhogott, mint egy kárpáti vize;és: a szellem munkájának rembrandti győzelme, a szegedi Nobel-dij kollektív öröme... Mindenki számára magánügy lett a magyar tudományosság győzelme, — saját kicsi sorsunk, szindbádi csónakunk lengedezett az oceánokat átszárnyaló győzelmes vitorlák árbóca alatt... Ha április csalóka tavaszát »Szent György havának* mondják a kalendáriumok, akkor az örömnek ezeket a lelkes napjait boldogan nevezhetjük: Szent-Györgyi havának... Voltak órák hétfőn a Dóm-téren, amikor szinte egyetlen órában és egyetlen érzésben a magyar tudományosság, a társadalom, a politikai é'.et és az irói, művészi és újságírói világ adott egymásnak világraszóló vidám randez-vous-t. A déli órákban egymást követték a világhíres biokémiai intézet meghitten halk folyosóin csak az irói és újságírói világból: Márai Sándor, Nagy Endre, Harsányi Gréte, Kristóf Károly és a francia művészi világ heroldja: Bányai Daisy, majd nemsokára megjeíent francia lelkesedésének tiszta emberi örömével Desiré Defauw, akinek aligha van valami köze a kémia titkaihoz, sőt a magyar diadalhoz, de aki zenész i lelkesülésében egy precre mégis át akarta adni a belga emberség tisztele'.ét a magyar tudomány művészének... E sorok konferansziéje jelen lehetett ezeknél a verőfényes perceknél és nem felejtheti el azt a mélységes emberi szolidaritást jelképező meleg kézszorítást, ahogy két másféle és más nyelvű művész: Szent-Györgyi Albbert és Desiré Defauw egymással találkozott a Dóm-téii laboratórium küszöbén... És nem felejtheti el azokat a perceket sem, amikor minden magyar idők legbátrabb konfcranszainak művésze, Nagy Endre megjelent a dolgozószobában és ahogy az interjú percei szinte egy másodperc alatt változtak át a meghitt beszélgetés és a találkozás őszinte örömének intiinus hangulatává. A professzor egyéniségét, kedvét és örömét mi sem illusztrálta jobban, mint amikor az interjúra készülő iró-konferansziét fogadta, — a zord interjukisérlet szempillantás a'att átalakult bohém derűvé; — az interjú-alany átváltozott társsá és az intcrjuvoíónak kellett tréfákat mesélni és rögtönzött konferanszokat tartani a Nobel-dijas intézet meghitt asztala körül... És az is a professzor szivét és kedvét mesélte el, ahogy a szerdai ünnepi hangverseny szünetében elhagyva felvirágozott páholyát, kikerülve az ünnepi fényekben fürdő nézőtér ünneplő ostromát, átment a másik oldalra, kezetfogni, tréfálkozni abba a páholyba, ahol 'e-kedvesebb munkatársai ültek: magántanárok, asszistensek, gyakornokok és lelkes, féltő kisasszonyok, akik eljöttek ide, hogy egy távoli páholyból részesei lehessenek a legjobban szeretett professzoruk színházi himnuszának... A fi'harnionikusok hangversenye különben is a művészet szép öröme volt. Defauw direktort percek alatt magához ölelte a szegedi zenei világ, ahogy kedé'yes mozgékonyságával, utánozhatatlan udvariasságával, lobogó értelmével az első próbára hatalmába kerítette a zenekart és a titkos hallgatókat. Az első tüzesen vidám próba után magyarosan derűs magnum áldomás következett a tiszai éjszakában, egy kis nádfödeles csárdában, ahol néhány egyszerű nyirettyű hangjai mellett a belga mester kigyúlva tanulmányozta — a magyar népi muzsikát és a debröi hárslevelű lobbanékony hatását. Aranyos volt, amikor másnap reggel, a második próba szuggesztiójában a belga akadémiai direktor kissé sápadtabban, de ugyanolyan szeretetreméltón lelkesen igy szólt a csárdában magához öle'.t szegedi barátaihoz: — Tudják, a franciák ilyen szép hajnalok után azt szokták mondani, hogy »ég a hajam*. Hát a tegnapi éjszaka után »az én hajam és tüzel« egy kicsit... A le'.kes koncert után szerdán este bucsuvacsorát rendeztek Defauw tiszteletére a filharmonikusok, de ezúttal a tiszaparti csárda helyett előkelőbb színfalak között. »Soirpé amangé a l'honneur de monsieur Desiré Defauw, directeur des Concerts du Coreervatoir Royal a Bruxelles, au salle séparé du hotel Hungária...* A bankett vége az volt, hogy a brüsszeli akadémia direktora bejelentette visszatérését az augusztusi szabadtéri játékokra... A koncert nagy sikerében a legnagyobb sikere mégis annak az ifjú katonamuzsikusnak volt, aki jóformán itt nőtt fel a szegedi orkeszter hangszerei között és aki olyan muzikalitással és ifjúságának oly tüzével kezelte a dobokat, a tinpanikat, a különböző veszedelmes -Schlagwerkeket, hogy Defauw azonnal magával akarta vinni, ki Brüsszelbe. Az az érzésünk, hogy katonai paranccsal kell majd Szegeden tartani a zenének ezt a névtelen, lelkes, ifjú orkeszter-müvészét... Közben a szir.házi világ is forr az események egymásra torlódó tüzében. Kétségtelenül a szezon egyik legérdekesebb estéje lesz 13-án, amikor a budapesti balett oly sok szép estéje után ezalkalommal fog először ellátogatni Szegedre a legtisztább hagyományokat örzö bécsi Staatsoper európai rangú balettkara. A bécsi Opera táncos hölgyeit Hedy Pfundmayer, az osztrák primaballerina veze'.i, első szólótáncos Erwin Pokorny, karnagy Kari Pich'cr — és természetesen elhozzák Szegedre a bécsi mesélő és muzsikáló erdő legbécsibb ritmusait. Johann Strauss és Schubert dominál ezen a vérbeli bécsi műsoron, — csak néhány perc, ami a műsorukon szerepel: »Amit a bécsi erdő mesél*, »Kék Duna-ke:ingő«, »Operabál 1890*, Schubert Scherzo-ja, Delibes Mazurkája és least but not least: Jacques Offenbach »Cancan«jaA héten még megjelenik a nemzeti színházi »Roninok kincse* drámai társulatunk összes kincseivel, —. uiajd a jövö hét végén az első eredeti operettbemutató, Dénes Gyula és Sándor Jenő legújabb rigmusaival, amely a tűzkeresztségben a »Dézsatündcr« helyett valószínűleg a i>Kék nefelejts* nevet fogja kapni... Novemberben hir szerint még műsorra kerül egész sámsoni erejével Molnár Ferenc »Delilá«-ja, — és ha Kiss Ferenc kiszabadul a pesti próbarendböl, akkkor a magyar szír házi világ egyik legérdekesebb eseménye követművei - jó rádión — élmény a zenebarát számára. Figyelje meg a 88-asORION-RADIO hangját szimfónikus zenekari közvetítésnél! Rwható minden Orion rádlikere'kedönéi Vételkényszer nélkül bennitatja RIARKOUICS mérnök, Szeged, Tisza L. körút 44. Telefon 30—20. Lakásán készséggel bemutatja. Előnyös fizetési feltételek mellett szállítja Meteor csiitórgijárrf. egyedárusitása Szeged, Kárász ucca 11 szám Kívánatra díjtalanul bemutatja. Kedvező részletfizetésre is kapható DEUISCH ALBERT kft. Szeged, Kdrdsz ucca 7. Telefon 18-71 •íjnit jw—bw—woeime—•——— kezik: Kiss Ferenc először Szegeden játsza el Liliom-ot... November utolsó napján viszszavonhatatlanul Roswaenge-Troubadour, — decemberében pedig Csodatükör, ödipusz, Orfeusz és karácsonyi ajándékul: Macskazene, rádiós Urauíführung... Persze a zenei események sem maradnak el, — szerdán este: Dohnányi Ernő, a magyar zenei életnek Hubay Jenő elköltözése JO MELEG PULLOVERT, KÖTÖITRUHÁT MOST KELL, KÖTNI a hozzávaló puha gyapjufon alak MUSKÁTLI Kézimunkaboltban legolcsóbbak Díjtalan tanfolvann Kárász ucca 3. tm