Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-07 / 254. szám

\ DÉLMAGYARORSZÁG Vasarnap, 1937. november T. NIKOREX^ F ESTET után a Great old man-je, akinek hatvanévas születés napját és negyvenéves művészi jubileumát a közeli napokban ünnepelte bensőséggel az egész magyar zenei élet. Szegednek egy külön jubi'euma is ez a hangverseny: szerdán tizedszer játszik a szegedi pódiumon a Harmónia rendezésében. Az egyetem diszdoktorát meleg ünnepé'yességgej fogadják... Decemberben két estével folytatódik a nagy hangversenyprogram: 4-én az »uj Horovitz*, Cherkassky, 12-én pedig a cselló költője, Piatiyorsky... És hogy teljes legyen a sor: Suécl Sándor tegnap Londonból küldött kedves képeslapot, ahol ezekben a napokban Toscanini pálcája alatt énekel, januárban isuiét megjelenik a szegedi pódiumon... Lenne szabad még elméseim egy aranyoe történetet az ifjú müvészjelöltek világából. Pár hét óta virágzik a szinházban a legújabb szegedi müintézet, a szinitanoda, Meghallotta a hírét egy ifjú makói leányzó és valljuk be, bátran nekivágott az útnak, beszökött Szegedre. Jelentkezett a tanodában, a tanári kar előtt fényesen kiállta a felvételi vizsgát és másnap már szépreményű tagja lett a színházi akadémiának. A dicsőség azonban csak két napig tartott, sebtében utánairamodott tekintetes és zord édesapja, aki — hogy ugy mondjuk — szőke fürtjeinél fogva akarta visszavinni szülővárosába. Nagy sebbel-lobbal felsietett a szinitanodába statáriumot tartani, de nyomban megenyhült szive, amint meglátta a derék és komoly tanáti ka-t. Happy end: a zord édesapa a s!atárium helyett maga vett ki lakást müvésznő-jelöit-kislánya részére, aki most már romantika nélkül, szülői engedelemmel készül komolyan és lelkesen a világot jelentő deszkákra... Modell Cipőház Szeged .'SZauzáMór 3. Kiss Dávid-Ziftz. a legszebb őszi uidons gokkal várja önt II Nemseti Takarék, „HERME S" bevásárlási halya Miért sorvad a magyar szalámi- és hentesipar ? Irta PICK JENŰ kormányfötanácsos. Az elmúlt esztendőben a magyar sertéshúsárak a világpariiás felett állottak. Hazánkban a sertéshús 25 százalékkal volt drágább, mint Jugoszláviában és 35 százalékkal drágább, mint a román sertéshús ára. A szalámiipar rámutatott arra a veszélyre, amelyet a nagy nyersanyagárdifferencia okoz és arra kérte a kormányt: tegye lehetővé a kikészitési előjegyzési eljárás segítségével azt, hogy olcsó jugoszláv hunt do'gozliasson fel azzal a kötelezettséggel, hogy a kézült szalámi külföldön kerüljön eladásra, i'ycténképp versenyképes áraival megtarthatná külföldi piacait. A kormány hosszas tárgyalás után az elutasítás álláspontjára helyezkedett. A magyar szalámiipar. amely kiváló minőségével piacokat és becsületet szerzett az országnak, azt a termetéii lehetőséget kérte, amelyet a szomszédos, például az osztrák gyárak élveznek. Mivel kívánságuk meghallgatásra nem talált, óekövetkezett a magyar szaniml cx/Jort< fának naaumérvü csökkenése. Jellemző a nelyzetre az, hogy az osztrák »Lebensmittel Zeitung* legutolsó számában azt irja, hogy az osztrák szalántiipar már annyira előretört, hogy nemcsak a belföldi szükséglet nagyrészét tatja el, hanem a külföldi piacokon is veszélyezteti a magyar szalámi pozícióit. Hozzáteszi azt is, hogy a gyárak czidén habozva fognak az uj termelésbe, mert a húsárak igen magasak Magyarországon. Hogy az osztrák élelmiszerujság örömujjongása nem hipotézis, hanem szomo.u valóság, ezt bizonyítja a Statisztikai Hivatal közlönye, amely kimutatja, hogy ezidén az év etsö kilenc hónapjában összesen csak 4329 mázsa szalámit tudtunk exportálni az elözö év ugyanezen szakának 6582 mázsájával szemben, ami 33 százalékos visszaesést jelent. Mi a magyarazata ennek a szomorú visszafejlődésnek? A magyar kormány — igen helyesen! — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mezőgazdaság megélhetését kell elsősorban biztosítani, óriási termésünk van kukoricában, az ára mégis magasabb, mint Jugoszláviában. A sertések ára is emelkedő tendenciád mutat a fokozott export folytán és ma az a helyzet, hogy mindenki, aki sertéstenyésztéssel és hizlalással foglalkozik, busásan megtalálja számítását. Ezzel szemben a magyar vágó- és húsfeldolgozó ipar a kormány árvagyereke. Az utódállamokban egyre fejlődnek a szalámigyárak, de a magyar kormány a magyar szaldniiipar érdekeit nem védi meg kellőképp, hanem eltűri, hogy a szomszédos államok, p. o. Ausztria, a szalámi vámját egyre envcljc és a hus vámját pedig leszállítsa, holott a kereskedelmi szerződések értelmében a hus vámja és a szalámi vámja paritásban kell, hogy álljon. 1931-ben Ausztriában a szalámi vámvéte'.e a szalámi értékének 19 százalékát tette ki, ma pedig a vám- és mellékilletékek a szalámi értékének 35—40 százalékára rúgnak, vámemelés folytán. Könnyen érthető tehát az a szomorú megállapítás, hogy az egyik nagyipari vállalat a másik után csukja be kapuit és a külföld is észreveszi, hogy a magyar húsfeldolgozó ipar erős dekadenciában van. Teljesen érthetetlen, hogy honnan veszik a lapok azt a közlésüket, hogy a magyar szalámiipar ezidén támogatást kér. Ez nem felel meg a valóságnak! Ebben az irányban a szalámiipar semmiféle lépést nem tett, ellenben megállapítja azt. hogy a hentes- és szalámiipar létfeltételeiben vau megtámadva. A kormány kereskedelmi szerződésekben és külBÁHHOVA MEHET FARKAS 30HNERT ÜIV AT6ZÜ a s AiOPELJA VEZETI Üz'et: Somogyi-u. 23 földi megállapításaiban részben élő sertés, részben hasított sertés exportját támogatja Németország, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia feíé, tehát azt az exportot segíti elő, amely magyar munkáskezet nem foglalkoztat. Ezzel szemben a feldolgozó ipart handicapeli, mert nciji biztosit ja kellő mértékben a zsir- és szalonnafeleslegek elhelyezését. Ma a sertés ára vidéken 95—97 fillér, a zsir ára ab Budapest 160—164 fillér. Ezt veszteség nélkül kitermelni nem lehet! Emellett döntő jelentősége van annak a ténynek, hogy az, aki élő és hasított sertést exportál, az a sertés ellenértékét azonnal megkapja az eladás pillanatában, mig a vágóipar csak a hust tudja azonnal értékesi'eni, mig a zsir- és szalonnakészle'.ek elhelyezése problématikus. Ma a vágóés hentesiparban hitelválság van, mert olyan nagy eladatlan szalonna- és zsirkészletek tárolnak nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is, hogy az Ipar hitele kimerült, nem tud uj vágásba fogni, mert a régi készletek nyomják. Az idén jó termésünk volt, az aratásra szánt szalonna jórésze méggis kimaradt. Békéscsabán 500, Debrecenben 480, Nyíregyházán, Szegeden, Gyulán, Orosházán 200—• 200 mázsa ó-szalonna tárol. A zsir- és szalonnakészlet Budapesten is nyomasztó. Hogyan indulhat meg a téli termelés ilyen nagy készletek láttán? A helyzet tehát az, hogy ahelyett, hogy a vágóés feldolgozóipar lenne előnyben az élő és hasított sertés exportjával szemben, amely a munkások ezreinek kenvéradó gazdája, addig a vágó-, hentes- és szalámiipar vergődik, mert az élő sertés szabadforgalom tárgya, a zsir- és szalonnaüzlet pedig államközi megállapodások tárgya. E között a két malomkő között őrlődik fel a magyar vágó-, hentes- és szalámiipar! A nagy fogyasztóközönség erősen sínyli a kötött gazdálkodás eredményeképpen a sertéshús árának állandó emelkedését. A középosztály túlnyomó része ma sertéshúst fogyaszt és igy állami érdek lenne a sertéshús árának olcsó nívón való tartása, hiszen az ország legszegényebb rétege azért vásárolja a sertéshúst, mert tápláló: a sertéshús sok zsirt tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank féltő gonddal ügyel arra, hogy az egyes cikkkők ára ne emelkedjék túlságosan. Vegye oltalmába a sertéshúst és emelje fel az exportra kerülő zsir és szalonna árát felárj konstrukcióval, ezáltal a sertésárak nivón tartása mel'o't a hus ára neru emelkedne a szomszédállamok húsára fölé! Félrehúzom a harangot, mert komoly bajokat látok! A kormány az élő és hasított sertés exportját erőlteti, mig a vágóipar, a magyar szalámi- és hentesipar, amely mu kasok ezreit foglalkoztatja, sok gonddal és fáradtsággal szerzett piacait veszti e'. ' Deutsch Mór késes és műköszörűs mester, orvosi és orthop'id műszerész, lúdtalpbetét specialista, nikkelező és gavanizáló. Szeged, Fekefesas ucca 18. sz. KETTER éttermei* Buda, XI. ker., Horthy Míklós-ut 48 szám. ^ Szép és kellemes kerthelyiségében esténként és ünnepnapokon dákban Lel kat OS FlÓriS ktVmíSkT" Elismert jó konyha. Fajborok. Dreher sörök. Szegediek állán dó találkozó helye.