Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-07 / 254. szám

\ DÉLMAGYARORSZÁG Vasarnap, 1937. november T. NIKOREX^ F ESTET után a Great old man-je, akinek hatvanévas születés napját és negyvenéves művészi ju­bileumát a közeli napokban ünnepelte bensőséggel az egész magyar zenei élet. Sze­gednek egy külön jubi'euma is ez a hang­verseny: szerdán tizedszer játszik a szegedi pódiumon a Harmónia rendezésében. Az egyetem diszdoktorát meleg ünnepé'yesség­gej fogadják... Decemberben két estével folytatódik a nagy hangversenyprogram: 4-én az »uj Horovitz*, Cherkassky, 12-én pedig a cselló költője, Piatiyorsky... És hogy teljes legyen a sor: Suécl Sándor tegnap Londonból küldött kedves képeslapot, ahol ezekben a napokban Toscanini pálcája alatt énekel, januárban isuiét megjelenik a szegedi pódiumon... Lenne szabad még elméseim egy aranyoe történetet az ifjú müvészjelöltek világából. Pár hét óta virágzik a szinházban a leg­újabb szegedi müintézet, a szinitanoda, Meg­hallotta a hírét egy ifjú makói leányzó és valljuk be, bátran nekivágott az útnak, be­szökött Szegedre. Jelentkezett a tanodában, a tanári kar előtt fényesen kiállta a felvételi vizsgát és másnap már szépreményű tagja lett a színházi akadémiának. A dicsőség azonban csak két napig tartott, sebtében utá­nairamodott tekintetes és zord édesapja, aki — hogy ugy mondjuk — szőke fürtjeinél fogva akarta visszavinni szülővárosába. Nagy sebbel-lobbal felsietett a szinitanodába sta­táriumot tartani, de nyomban megenyhült szive, amint meglátta a derék és komoly tanáti ka-t. Happy end: a zord édesapa a s!a­tárium helyett maga vett ki lakást mü­vésznő-jelöit-kislánya részére, aki most már romantika nélkül, szülői engedelemmel ké­szül komolyan és lelkesen a világot jelentő deszkákra... Modell Cipőház Szeged .'SZauzáMór 3. Kiss Dávid-Ziftz. a legszebb őszi uidons gokkal várja önt II Nemseti Takarék, „HERME S" bevásárlási halya Miért sorvad a magyar szalámi- és hentesipar ? Irta PICK JENŰ kormányfötanácsos. Az elmúlt esztendőben a magyar sertéshúsárak a világpariiás felett állottak. Hazánkban a sertés­hús 25 százalékkal volt drágább, mint Jugoszláviá­ban és 35 százalékkal drágább, mint a román ser­téshús ára. A szalámiipar rámutatott arra a veszélyre, ame­lyet a nagy nyersanyagárdifferencia okoz és arra kérte a kormányt: tegye lehetővé a kikészitési elő­jegyzési eljárás segítségével azt, hogy olcsó jugo­szláv hunt do'gozliasson fel azzal a kötelezettség­gel, hogy a kézült szalámi külföldön kerüljön eladásra, i'ycténképp versenyképes áraival meg­tarthatná külföldi piacait. A kormány hosszas tár­gyalás után az elutasítás álláspontjára helyezke­dett. A magyar szalámiipar. amely kiváló minőségé­vel piacokat és becsületet szerzett az országnak, azt a termetéii lehetőséget kérte, amelyet a szom­szédos, például az osztrák gyárak élveznek. Mivel kívánságuk meghallgatásra nem talált, óekövetkezett a magyar szaniml cx/Jort< fának naaumérvü csökkenése. Jellemző a nelyzetre az, hogy az osztrák »Lebens­mittel Zeitung* legutolsó számában azt irja, hogy az osztrák szalántiipar már annyira előretört, hogy nemcsak a belföldi szükséglet nagyrészét tatja el, hanem a külföldi piacokon is veszélyezteti a magyar szalámi pozícióit. Hozzáteszi azt is, hogy a gyárak czidén habozva fognak az uj termelés­be, mert a húsárak igen magasak Magyarországon. Hogy az osztrák élelmiszerujság örömujjongása nem hipotézis, hanem szomo.u valóság, ezt bizo­nyítja a Statisztikai Hivatal közlönye, amely kimu­tatja, hogy ezidén az év etsö kilenc hónapjában összesen csak 4329 mázsa szalámit tudtunk expor­tálni az elözö év ugyanezen szakának 6582 má­zsájával szemben, ami 33 százalékos visszaesést jelent. Mi a magyarazata ennek a szomorú vissza­fejlődésnek? A magyar kormány — igen helyesen! — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mezőgazdaság megélhetését kell elsősorban biztosítani, óriási ter­mésünk van kukoricában, az ára mégis magasabb, mint Jugoszláviában. A sertések ára is emelkedő tendenciád mutat a fokozott export folytán és ma az a helyzet, hogy mindenki, aki sertéstenyész­téssel és hizlalással foglalkozik, busásan megtalál­ja számítását. Ezzel szemben a magyar vágó- és húsfeldol­gozó ipar a kormány árvagyereke. Az utódálla­mokban egyre fejlődnek a szalámigyárak, de a magyar kormány a magyar szaldniiipar érdekeit nem védi meg kellőképp, hanem eltűri, hogy a szomszédos államok, p. o. Ausztria, a szalámi vámját egyre envcljc és a hus vámját pedig le­szállítsa, holott a kereskedelmi szerződések ér­telmében a hus vámja és a szalámi vámja pari­tásban kell, hogy álljon. 1931-ben Ausztriában a szalámi vámvéte'.e a szalámi értékének 19 százalé­kát tette ki, ma pedig a vám- és mellékilletékek a szalámi értékének 35—40 százalékára rúgnak, vám­emelés folytán. Könnyen érthető tehát az a szomorú megálla­pítás, hogy az egyik nagyipari vállalat a másik után csukja be kapuit és a külföld is észreveszi, hogy a magyar húsfeldolgozó ipar erős dekadenciában van. Teljesen érthetetlen, hogy honnan veszik a la­pok azt a közlésüket, hogy a magyar szalámiipar ezidén támogatást kér. Ez nem felel meg a való­ságnak! Ebben az irányban a szalámiipar semmi­féle lépést nem tett, ellenben megállapítja azt. hogy a hentes- és szalámiipar létfeltételeiben vau megtámadva. A kormány kereskedelmi szerződésekben és kül­BÁHHOVA MEHET FARKAS 30HNERT ÜIV AT6ZÜ a s AiOPELJA VEZETI Üz'et: Somogyi-u. 23 földi megállapításaiban részben élő sertés, részben hasított sertés exportját támogatja Németország, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia feíé, tehát azt az exportot segíti elő, amely magyar munkás­kezet nem foglalkoztat. Ezzel szemben a feldol­gozó ipart handicapeli, mert nciji biztosit ja kellő mértékben a zsir- és szalonnafeleslegek elhelyezé­sét. Ma a sertés ára vidéken 95—97 fillér, a zsir ára ab Budapest 160—164 fillér. Ezt veszteség nél­kül kitermelni nem lehet! Emellett döntő jelentősége van annak a tény­nek, hogy az, aki élő és hasított sertést expor­tál, az a sertés ellenértékét azonnal megkapja az eladás pillanatában, mig a vágóipar csak a hust tudja azonnal értékesi'eni, mig a zsir- és szalonna­készle'.ek elhelyezése problématikus. Ma a vágó­és hentesiparban hitelválság van, mert olyan nagy eladatlan szalonna- és zsirkészletek tárolnak nem­csak Budapesten, hanem a vidéken is, hogy az Ipar hitele kimerült, nem tud uj vágásba fogni, mert a régi készletek nyomják. Az idén jó termé­sünk volt, az aratásra szánt szalonna jórésze még­gis kimaradt. Békéscsabán 500, Debrecenben 480, Nyíregyházán, Szegeden, Gyulán, Orosházán 200—• 200 mázsa ó-szalonna tárol. A zsir- és szalonna­készlet Budapesten is nyomasztó. Hogyan indul­hat meg a téli termelés ilyen nagy készletek lát­tán? A helyzet tehát az, hogy ahelyett, hogy a vágó­és feldolgozóipar lenne előnyben az élő és hasí­tott sertés exportjával szemben, amely a munká­sok ezreinek kenvéradó gazdája, addig a vágó-, hentes- és szalámiipar vergő­dik, mert az élő sertés szabadforga­lom tárgya, a zsir- és szalonnaüzlet pedig államközi megállapodások tárgya. E között a két malomkő között őrlődik fel a ma­gyar vágó-, hentes- és szalámiipar! A nagy fogyasztóközönség erősen sínyli a kö­tött gazdálkodás eredményeképpen a sertéshús árának állandó emelkedését. A középosztály túl­nyomó része ma sertéshúst fogyaszt és igy állami érdek lenne a sertéshús árának olcsó nívón való tartása, hiszen az ország legszegényebb rétege azért vásárolja a sertéshúst, mert tápláló: a ser­téshús sok zsirt tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank féltő gonddal ügyel arra, hogy az egyes cikkkők ára ne emelkedjék túlságosan. Vegye oltalmába a sertéshúst és emelje fel az exportra kerülő zsir és szalonna árát felárj konstrukcióval, ezáltal a sertésárak nivón tartása mel'o't a hus ára neru emelkedne a szomszédálla­mok húsára fölé! Félrehúzom a harangot, mert komoly bajokat látok! A kormány az élő és hasított sertés exportját erőlteti, mig a vágóipar, a magyar szalámi- és hentesipar, amely mu kasok ezreit foglalkoztatja, sok gonddal és fáradtsággal szerzett piacait vesz­ti e'. ' Deutsch Mór késes és műköszörűs mester, orvosi és orthop'id műszerész, lúdtalpbetét speci­alista, nikkelező és gavanizáló. Szeged, Fekefesas ucca 18. sz. KETTER éttermei* Buda, XI. ker., Horthy Míklós-ut 48 szám. ^ Szép és kellemes kerthelyiségében esténként és ünnepnapokon dákban Lel kat OS FlÓriS ktVmíSkT" Elismert jó konyha. Fajborok. Dreher sörök. Szegediek állán dó találkozó helye.

Next

/
Thumbnails
Contents