Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-07 / 254. szám

Vasárnap, 1937. nov. 7. Politikai napilap XIII. évfolyam 254. sz. n felsőház reformja K kormányzói jogkör kiterjesztése után most a felsőház reformjának problémája ke­rül a törvényhozás elé. Amikor a közjogi re­formok elindultak utjukra, még csak a va­la s z t ó j o g i reformról volt szó, — most, hogy elérünk az ut végére, újra csak a vá­lasztójog reformja lesz elintézetlen. Ami a választójog kérdésével kapcsolatos volt, azt vagy elintézte, vagy elintézi a törvényhozás, csak maga a főprobléma, a kiinduló­pont, a többi problémát felvető kérdés ma­rad tovább elintézetlen. A felsőház reformja a köztudatban ugy szerepelt, mint f é k az általános választójog képviselőházával szemben. A fék meg­lesz, csak még maga a motor nincs m e g. Ma még vitatkozni sere tudunk azon, hogy milyen alapelvek szerint épüljön meg, honnan vegyék hozzá az alvázat, milyen se­bességre méretezzék a kerekeket s hogyan biztosítják a fölépitmény rugalmasságát és időtálló szilárdságát, — minderről még vi­tatkozni sem tudurjk, mert a tervező elgon­dolásait sem ismerjük s nincsenek készen még azok a tervek sem, melyek anyagot ad­nának a vita számára, — de a fék már meg lesz, a fék működni fog, mielőtt a motor el­indulhatna. A biztosítékok és garanciák előbb készülnek el, mint az az intézmény, amivel szembén a garanciákat szükségesnek tart­ják. Nem utóbb, nem egyszerre, ha­nem előbb. A fék készen van, de nincs még kész a kocsi, amire rászerelik. A ho­mokzsákokat elkészítették, de még a léghajó építéséhez hozzá sem fogtak. A zabla meg van, de a gyeplőszárhoz nem vették még meg a szíjat sem. Ha a parlamentárizmus alapja a népképvi­selet, — ha nem ez az alapja, akkor nincs igazi parlamentárizmus, — akkor a felsőház nem akaszthatja meg a képviselőház mun­káját. Nem akaszthatja meg sem összetételé­nek megállapításával, sem hatáskörének ki­jelölésével. A felsőház legyen gyűjtőhelye a tudásnak, a nemzet szolgálatában hasz­nosítható képességek legkiválóbb kép­viselőinek, az ország sorsa irányítására híva­tott méltóságoknak, a tudás, képesség, alkotás, a teremtő-erő tekintélyeinek, de — egyfelől ne legyen, ne lehessen e 1 ­lenlábasa az alsóháznak, másfelől ne a születések korszerűtlen és anakronisztikus előjogai megtestesitőie legyen, Rassay Károly rámutatott arra, hogy az első terve­zet szerint IG8 arisztokrata szavazó anny? törvényhozót választhatna a felsőházba, mint amennyit az alsóházba nyolcszáz­ezer választó küldhetné be. A kormány népi politikát hirdet s egyes családok elő­jogaivá akarja tenni legalá1,b részben a tör­vényhozás egvik hazának összeállítását. I I á­rom — védett nagybirtokos nem juthat törvényhozási képvise­lethez akkor, amikor húszezer vá­lasztópolgár számára akarnak egy kerületet alkotni. Ha a kormány nemcsak kijelentések és programok, hanem valóságos szándéka szerint is népies politikát akar folytatni s a népi erők érvényesü'ésére, a nép romlatlan nemzeti és moráios érzésé­re akarja kormányzati politikáját helyezni, akkor ezzel — hirdetett programmal hogyan lehet összeegyeztetni azt a tervezetet, ame­lyik három arisztokratának ugyanolyan kép­viseletet biztositana a törvényhozásban, mint amennyi, húszezer választópolgárnak lesz? A törvény előtti egyenlőség történelmi je­lentőségű vívmánya, a demokráciának ez a fölmérhetetlen sulyu eredménye, nem tor­panhat meg akkor, amikor a törvényhozás két házának összeállításáról kell határozni. Az nem lehet egészséges, kiegyensúlyozott helyzet, hogy az alsóházat általános és titkos választójog alapján válasszák meg, a felső­ház összeállításában pedig érvényesüljön a születési előjog s esetleg minden ké­pesség és minden alkalmasság nélkül pusz­tán a születés ténye avasson egyeekset tör­vényhozókká, amikor — húszezer állam­tan a születés ténve avasson egyeseket tör­vényhozó képviselhet. A népi politika köve­telése, a nemzeti demokrácia s az egész vilá­gon uralkodó közszellem tiltakozik' a szüle­tési előjogok fenntartása mellett. A törvény­hozás egyesítse a nemzet legkiválóbb tag­jait, legnagyobb tekintélyeit, legelső méltó­ságait, de ne adjon helyet azoknak, akik a hivatás és hivatottság, hanem csak a szü­letés jogán kérhetnek részt a törvényhozás nagy munkájából. S ne ugy készüljön a re­form, hogy három védett nagybir­tok os adhasson mandátumot. Ha közjogi hatáskört adnak a felsőháznak, ak­kor a születés véletlenje ne legyen jogcím senki számára, ha pedig ezt a jogcímet elis­merik, akkor a felsőházat nem ruházhatják fel azzal a joggal, hogy a népképviseleti ala­pon alakult képviselőház akaratát meghiú­síthassa. Az igazi nemzeti demokrácia .s a népi politika áll útjába annak, hogy a kor­mány tervezete lényeges változtatások nél­kül beépüljön a magyar alkotmányba. „Nézeteltéréseket nem lehet fegyveres erővel elintézni" Ujabb tárgyalások Brüsszelben a Japánhoz Intézendő jegyzék ügyé* ben a francia, angol, belga és amerikai delegátusok közöli — Keddre várják Tokió válaszát Brüsszel, novembar 6. Az Egyesült Államok Brüsszelbe küldött megbízottai módosításokat ki­vannak annak a jegyzéknek szövegén, amelyet a 9 hatalmi értekezlet a japán kormányhoz intéz. A belga, -francia, angol és amerikai kiküldöttek szombaton délelőtt a belga külügyminisztérium­ban megbeszélést folytattak, amelynek során Nor­man Davis amerikai főmegbizott azt a kívánságát fejezte ki, hogy a japán kormányhoz intézendő jegyzék szövegébe illesszék bele azt a megállapí­tást, hogy a nézeteltéréseket nem lehet fegyveres erővel elintézni. A megbeszélés két órán át tartott, de nem ve­zetett eredményre, mert más oldalról hangsú­lyozták, hogy az ilyen megállapítást japán ugy tekintené, mint kinai akciójának ujabb elitélését. Később mégis megegyezés jött létre a japán kormányhoz elküldendő jegyzék szöve­ge tekintetében. A jegyzéket egy időben a tokiói belga nagykövet juttatja el a japán kormányhoz, ugyanakkor átnyújtják a jegy­zéket a brüsszeli nagykövetnek is. Az értekezlet legközelebbi ülését kedden tartja és az ülésen tudomásul veszik a japán kormány esetleges vála­szát és ezenkívül folytatják az eszmecserét annak a szükkörü bizottságnak kiküldő éröl, amelynek az lesz a feladata, hogy érintkezésbe lépjen a japán kormánnyal. A kinai küldöttség vezetője közölte, liogy szombaton este Nankingböl távirat érkezett, amelyben » kinai kormány határozottan meg­cáfolt minden olyan híresztelést, mintha a közeljövőben Németor­szág közvetítésre készülne a ki* nai-japán viszonyban. Aláírták az olasz—német—japán egyezmény! Tokió, november 6. Szerdán megalakul a csa* szári főhadiszállás, amely a Japán birodaJoan leg­főbb állami szerve lesz a háború alatt. A császárt haditanács tulajdonképen katonai kormány, amely­nek rendelkezéseit a polgári kormány minden té­ren köteles betartani. Római jelentés szerint a cnigi-palotaban szóm* haton délelőtt aláírták azt a jegyzökönyvet, amely szerint Olaszország csatlakozik a német—japán kommunistaellenes egyezményhez. r1 m' • • i -v­Megáll! a japán offenzíva f Sanghai je'entés szerint a nagy esőzés m eg* akadályozza a japánok offenzivájának folytatását, A kényszerszünetet ügyesen használja ki a kinai hadvezetőség és lázasan erősiti a Szucsau folyó déli partján lévő kinai állásokat. A kínaiak több friss tartalékot kapnak. Haiyun és Csapu város déli részét a partra* szállást fedező japán hadihajók ágyúzzék. Kinai jelentés szerint mintegy 2 ezer japán katona szállt partra. A partraszállt japán matrózosztagok elkese­redett kinai eltenállásba ütköztek. tevékenység kezdődői! a spanyol frontokon • • • 1 * - • v Madrid, november 6. A köztársasági csapatok i köztársasági kereskedelmi hajóra torpedót lőttj parancsnok;ága szombaton jelentette, hogy tegnap A lövedék célt tévesztett. A köztársasági repülői* egy ismeretlen nemzetiségű buvárnaszád az egvik J több bombát dobtak arra a helyre, ahol a naszá*

Next

/
Thumbnails
Contents