Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-23 / 267. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG Kedd. T957. november 23. Meleg kezíyük »Nem ismerünk sem politikai és felekezeti bőr és köiöffek, minden pQ||ák Testvéreknél minősödben jó', olcsón siéch«nvi t«r 17. c.«konio« nom 0. ** * * UniA t»C. Kilá.j t»g. kérdést« Az Oszerkereskedők Egyesülele ünnepi vacsorája A Szegedi Ószerkereskedők Egyesülete abból az alkalomból, hogy most volt öt éve az egyesü­let fennállásának, vasárnap este az Ágoston-féle vendégjöben ünnepi hangulatu vacsorát rende­zett. A vendéglő nagy helyisége zsúfolásig megtelt, mintegy 150-en vetlek részt a kitűnően sikerült vacsorán, kőztük az egyesület elnökségén és vá­lasztmányi tagjain kivül Vértes Miksa, a keres­kedelmi és iparkamara elnöke, Pásztor József szerkesztő, Róth Lajos, az egyesület diszelnöke, dr. Hunyadi János, az egyesület ügyésze, Marko­vics Szilárd, Löfflcr György és mások. Polyák* Ármin elnök üdvözölte a vendégeket. Utána vitéz Bárczánfalvy Lajos titkár mondott lelkes hangulatot keltő beszédet. Ejóadta, hogy 1932-ben Pirich János elnökletével alakult meg az egyesület. 1934-től 1936-ig Jcnci Sándor volt az elnök és öt év alatt az egyesület az összetarlo­zondóság érzetét a legteljesebb mértékben feléb­resztette a tagokban. Ebben az egyesületijén — mondotta vitéz Bárczánfalvy Lajos — nem isme­rünk sem politikát, sem felekezeti kérdést, itt vsak gazdasági és társadalmi kérdések kerülnek szőnyegre. Beszéde alatt lehuljotl a lepel arról a fénykép­tablóról, amelyet fennállása ötödik évének emlé­kére az egyesület csináltatott s amely a régi és a mostani vezetőségen kivül a tiszteletbeli és a disztagokat feltünteti. Az ünnepi beszédet dr. Hunyadi János mon­dotta. Vázolta azokat a kötelességeket, amelyek a mai nehéz időkben ugy hazafias, mint gazda­sági szempontból minden magyar állampolgárra hárulnak, amelyek tehát kötelezik ezt az egye­sületet, dc annak minden egyes tagját is. Ezek­nek a kötelességeknek szentelte munkásságát — mondotta dr. Hunyadi — az egyesület s az egye­sületnek minden tagja az elmúlt öt év alatt fele­kezeti és társadalmi különbség nélkü], A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Vértes Miksa, a kereskedelmi és iparkamara elnö­ke nagy tetszéssel fogadott felzsólalásában a többi között megemlítette, hogy cz a nagy foglalkozási ég az ő kamarai elnöksége alatt nyert először képviseletet a kereskedelmi és iparkamarában. Felszólalt még Pásztor József, Róth Lajos, Mar­kovics Szilárd, Löffler György és Pirich János. A lelkes hangulatú vacsora résztvevői a késő éjszakai órákig maradtak együtt. Kocsin hazavitték a 66 éves cipészmestert, reggelre meghalt (A Délmagyarország munkatársától.) Rejté­lyes haláleset történt hétfőre virradó éjszakán a Pál-ucca 8. szám alatti házban. Lapu Ká­roly (Ki esztendős cipészmestert holtan találták hétfőn reggel az ágyában, ahová vasárnap es­te leánya fektette le ruhástól. Lapu Károlyt va­sárnap este ismerősei kocsin vitték haza, az öreget azzal adták át a leányának, hogy az uton rosszul lett. Leánya azt hitte, hogy édes­apja kissé iltas, mert amikor fölé hajolt, bor­szagot érzett, azért nem is bajlódott az öreg lcvetkőztetésével, hanem ugy, hogy volt, ágv­bafektette, arra gondolva, hogy reggelig ki­alussza mámorát és minden rendben lesz. Ter­mészetesen az sem jutott eszébe, hogy esetleg orvost hivjon. Nyugodtan lefeküdt és aludt reggelig. Amikor felkelt, meglepetve tapasztalta, hogy édesapja ugyanabban a helyzetben alszik, ahogy este lefektette. Amikor költögetni kezdte az öreget, rémülten konstatálta, hogy nem mozdul, keze élettelenül zuhan vissza a pár­nára. Orvost hívott, értesítette a mentőket, akik kiérkezve, már esak a beállott halált ál­lapíthatták nieg. A rendőri bizottság intézke­désére a holttestet felboncolás végett a tör­icnyszeki orvostani inlézclbe szállították. fl város felel ax alsólanyai kívánságokra A rendezetlen piactér, a megépítetten ut és a megvalósítatlan közigazgatási kirendeltségek (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap ismertette a Uélmayyarország Alsótanya sérel­meit, amelyeket máskép mint a rendkívül népes és távol eső központ közigazgatási nagykorusiti­sdval elintézni nem lehet. Arról is beszámoltunk, hogy milyen tarthatatlan állapotokat idéz elő a piactérnek és a bajai ulnak rendezetlensége. A panaszok annyira súlyosak, hogy orvoslásukat elodázni nem lenne méltányos, a Délmagyarország kérdést intézett a város hatóságához arra nézve, mi az oka annak, hogy Alsóközpont ma is függ­vénye Alsóvárosnak minden közigazgatási első intézkedés tekintetében, ami annyit jelent, hogy minden legjelentéktelenebb közigazgatási ügyben közcf 50 kilométeres ulat kénytelen meglenni a lakosság. A város illetékes ügyosztályai részéről kapott felvilágosítást alább ezúttal minden kommentár nélkül ismertetjük: Az utat ezek szerint azért nem lehetett eddig megépíteni, mert a miniszter nem hagyta jóvá azt a határoza­tot, amely az útalap felhasználására vonatkozott. Később a város hatósága olyan irányú kísérletet tett, hogy a rendelkezésére álló útadó többletbe­vételből rendezze az alsótanyai útszakaszt. Ez az összeg 40.000 pengőt tett ki és ebből akart a vá­ros 15.000 pengőt erre a célra fordítani, dc chez sem tudta megszerezni a miniszteri jóváhagyást. Ekkor határozta el, hogy miután egyes alapoknak ilyen célra való felhasználása nem sikerült, ren­des költségvetési tételként ájlitja be ennek a 300 méteres útszakasznak a burkolási költségeit. Mind­össze 3000 pengőt engedélyezett a miniszter az alapok terhére és ezt az összeget a végleges bur­kolás előmunkálataira fordítják, a kiskocka burko­latot pedig a költségvetés jóváhagyása után kezdi nitg. Ezek szerint a tavasszal burkolatot kap az út­szakasz. A rendezés alkalmával figyelembe fogják'"venni azt a kívánságot, hogy az utat egész szélességében burkolják, miáltal megszűnnek az úgynevezett nyári utak. A tanyai közigazgatási kirendelt­ségek hatáskörnélküliségét illetően, a város is azon az állásponton van, hogy olyan elsőfokú döntésjoggal felruházoft közigazgatási szerveket kell kirendel­ni — és ki kell telepíteni a IX.-ik adóhivatali ügy­osztályt is Alsótanyára —, hogy a tanyai polgár­ság közvetlenül intézhesse el adófizetéseit és egyéb adóügyeit. Két ilyen önálló hatáskörrel fel­ruházott kirendeltséget kivánt* létesíteni, az egyi­ket Alsó-, a másikat Felsőtanyán. Itt azonban az történt, hogy a miniszter a tanyai közigazgatási kircnd'elség létesítéséhez ragaszkodva, megtagadta a két szerv felállítására vonatkozó kérelmet. — Ilyen fokozott panaszok hatása alatt — mondotta tovább informátorunk — uj kísérletet lesz a város arra, hogy engedélyeztesse ennek a ket kirendeltségnek a felállítását, mert azt, hogy 12 tanyai közigazgatási centrumot lássunk e| önálló közigazgatási szervekkel, anyagi eszközök hiányában belátható időn belül nem te* hetjük meg. — Addig sajnos függvénynek kell tekinteni 'Al­só tanyát — mondották —, mert ezidőszerint nin­csenek alsótanyai, vagy más központi, hanem csak szegedi lakosok és mint ilyenek, az alsótanyaiak természetesen az alsó tanyai kerülethez tartoznak* — A sajtó nagy szolgálatot tett ennek az ügy­nek — mondották tovább a városházán _ és eltol reméli a város, hogy ami eddig nem sikerüli, sikerülni fog a sajtó támogatásával. Ha a felter­jesztést a miniszter jóváhagyja. Alsótanya meg­kapja a maga birói és egyéb intézkedési jogok­kal felruházott kirendeltségét. Érdekesebb a helyzet a piactér rendezetlensége tekintetében. Itt már nem arra hivatkozott a város hatósága, hogy a miniszter nem hagyta jóvá, hanem arra, hogy ez az „ügy nem indult meg". Ezalatt azt kell érteni, hogy nincs aktája ... és akta nélkül nem készülhet cl semmi. Alsótanya lakossága tehát tévedésben volt, amikor azt hitte, hogy miután a piaci helypénze­ket úgyis piacrcndczésre kell forditani, elegendő ha azokat szorgalmasan fizeti, mert a többi a ha­tóság döjga. Tévedése most derült ki, mert mint munkatársunknak kijelentették: akta is kell hoz­zá, kell, hogy valaki kérje. A helypénzt beszedte a város, valószínűleg ar­ra is fordította, hogy rendezi és karbantartja a piactereket, de mert Alsótanya lakosságát nem kezelte önálló tényezőnek, olyan piacrendezést esz­közölt, amilyet a helyzet éppen diktált. Sehol sem mutatkozik annyira az a helyzet, hogy aki hall­gat. az vagy egyál'.alában nem, vagy csak utoljára I kaphatja meg azt, ami megilleti. Két szomszédvár Enyhítő körülmény: ar apai szeretet követ­keztében fellépő súlyos fclindultság (A Délmagyarország munkatársától.) Egy so­mogyitelcpi affér utójátéka játszódott le dr. Molnár Istán törvényszéki biró előtt. Kisistók Já­nos került a vádlottak padjára Dctár Mihály fel­jelentése alapján. Történt, hogy a vádlott kisfia a járdán kerékpározott, emiatt Delár rárontott a gyerekre és állítólag meg is fenyegette. A gyerek ijedtében apja után kiáltozott: „Apuka, apuka, agyonüt a Detár"! Kisistóknak sem kellett több, egy sóskupával rontott Detárnak, a kupa azonban cclt tévesztett, mire Delár egy tejesköcsögöt hajított Kisistók felé, de a tejesköcsög sem ta­lált célba. A két ember ekkor ölrement és a birkózásban Detár maradt aluL A feljelentés sze­rint Kisistók Detárt földreteperte, kezét megha­rapta és egyre arra -nógatta a fiát, hogy hozzon neki kést, hadd szúrja agyon ellenfelét. A tárgyaláson Kisistók azzal védekezett, hogy jogos védelemben volt, amikor Detárt bántal­mazta, mert Detár minden ok nélkül megtámadta a fiat, sót őt magát is. A biróság több tanút hallgatott ki és ekkor kiderült, hogy a Kisistók­és a Detár-család régi gyűlöletet táplál egymás iránt. Ez a verekedés is egyik része annak a gyű­löletnek, amely a két család életét megmérgezi, Dr. Darvas Károly vedőbeszedében azt hangsú­lyozta, hogy a szembenálló felek szenvedélyesen gyűlölik egymást és ennek a gyűlöletnek tulajdo­nítható, hogy az apa tigriskent védte cllenségo állal megtámadott gyermekét. A vádlott, különö­sen amióta felesége meghalt, túlzásba vitt rajon­gással szereti gyermekét, kérte a védő, hogy a biróság ezt enyhilő körülményként tudja be aa ilelet kiszabásánál. A biróság Kisistók Jánost 60 pengő pénzbün­tetésre Ítélte, enyhítő körülménynek tekintette aa apai szeretet következtében fellépő súlyos felin­íiuúi>á£0í és a vátliíitt iücübctctiséáét. _

Next

/
Thumbnails
Contents