Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-23 / 267. szám

Kedd, 1937. novemb'er 25; DÉLMAGYARORSZAG 5 70 EV a béke és a kiegyezés szellemében Varga Mihályt köszönti Szeged társadalma (A Dclmagyarország munkatársától.) Ha feketére, vagy barnára festené fehér haját, senki sem hinné et, hogy elmúlt negyven eves. De igy, ősz bajusszal és hajjal sem látszik ötvennél többnek. Pirospozsgás areáió], ruganyos alakjáról csak ugy sugárzik az életerő. Az emberek, legközelebbi ismerősei is, hitetlenkedve csóválják a fejüket, amikor értesülnek róla, hogy Szeged társadalma ünnepelni készül Varga Mihályt abból az ajkalombél, hogy november 27-én tölti bc hetvenedik életesztendejét. A hetvenéves fiatalembert) munkájában zavarjuk meg a jubiláris interjúéit. Vállajata tisztviselőivel tárgyal, utasításokat ad, rendelkezik, levelet diktál, telefonáj, amikor benyitunk hozzá. Maga a megtestesült nyugtalan tevékenység. Kérjük, beszéljen valamit az életéről. Tőmondatokban válaszol: — Szegeden születtem, a szegedi (emelőben nyugszik nagyapám is A piaristák növendéke voltam. Aztán, 1885 ben bekerültem gyakornoknak a Bakay-iéle kötélgyárba. Husz évig dolgoztam itt, kitanultam a szakmát Winuner Fülöp mellett, tztán 1905-ben önállósítottam magamat. Egy-két segéddel kezdtem a kötdlgyártdst és kenderkikcszitést. Vállaltomat fokozatosan fejlesztettem. Megszerveztem a Balkánon a zsák- és zsinegexportot. A szegedi kendergyártmányokkal eljutottam a csehországi piacokra. Kiépítettem később a kenderexportot az egész kontinensen. Hogy fokozhassuk a kcnderfonálkészitést, bevezettem a hálógyártást. Etéinlc kézimunkaerővel dolgoztunk, később át keltett térnünk a géperőre, mert küjönben elvesztettük volna versenyképességünket. Nagybecskereken vettem át egy kis hálógyárat és azt kifejlesztésem. A gyönyörűen működő modern gyárat a háború után értékének alig tizenöt százalékáért elvette tőlem a jugoszláv konszern. Pedig a háború kitörésekor gyártmányainknak biztos •piaca volt egész Európában. Aztán Szegeden állítottunk fel egy hálógyárat, amelynek készitményeivel meghódítottuk ismét a külföldi pia* cokat. — Két évvel ezelőtt, azonban a japán dömping tejjesen megakasztotta a hálóexportot. Remélem, hogy hamarosan sikerül felvenni ismét a régi kapcsolatokat a külföldi piacokkal. Aztán arrój beszél, hogy vállalata mivel látja él a belföldet. Kigerebcnezett kenderrel, gazdasági kötéláruval, mindenféle hálóval, halászhálóval, futball-, ping pong- és tcnniszhálóval, tornaszerekkel. — Egyik legfóbb törekvésem mindig az volt — folytatja —, hogy megtarthassam a régi mmvkáslétszdmot. VáHaja'tom jelenleg is száz embert foglalkoztat, körülbelül nyolcvanöt munkás- és tisztvisejőcsaládnak ad megélhetést. Megkérdezzük, hogy kielégítette a pályája. — Teljes mértékben kielégített — mondja élénken talán éppen azért, mert állandó munkával, küzdelemmel járt. A háború és a háborút kÖTCtő gazdasági megkötöttség sok. nehezen elért, szép eredményünket rombolta le, de a hitemet nem veszítettem el. Rendi'.hetetlenül hiszem,hogy előbb-utóbb sikerül eltakarítani a romokat és ujból felépíteni mindent. Varga Mihály a napokban érkezett haza BécsMl, ahol az OMKE küldöttségének egyik tagjaként adta vissza a magyar kereskedelem az osztrák kereskedelmi világ reprezentánsainak magyarországi látogatását. A látogató-küldöttségben Varga Mihalv a Délvidéket egymaga képviselte. A magyarokat Seszlina Jenő vezette és s küldöttséget Storkinger volt osz'rák kereskedelmi miniszterrel, az osztrák kcrcskedelem-Dotitika lényVlt Ua&úwzm Kenje fel ujjával vékonyan az arcra a Hezolite-Rapid gyorsborotvakrémet és minden további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbifrét percekig dörzsölni, mert a Hezolite-Rapid arcápoló gyorsborotvakrémmel víz, szappan és ecset nélkül egy perc alatt tökéletesen borotválkozhat, utána nem ég és nem pattan fel az arcbőre, megszűnik az arcbőr száraz felkapartsága és arca bársonyosan üde lesz. Próbadoboz 24 fillér, ezt is visszatérítem azután eredeti doboz vany tubus vásárlásánál. Kapható minden szaküzletben és a készítőr Dr. HOLCZER vegyész illatszertárában, Budapest, VI., Teréz körűt 8 •i leges irányitójával az élén Ausztria kereskedelmi szervezeteinek legfőbb képviselői fogadták. Varga Mihály ragyogó arccal beszél errőj a bécsi látogatásról, — Kiderült — mondta többek között —, hogy az osztrák kereskedelem is ugyanazokkal a bajokkal küzd, mint mi. Ott is a szövetkezetek okozzák a legtöbb bajt, meg a nagyáruházak. Az osztrák kormány meg is tette már azokat az intézkedéseket, amelyekkel ezeknek a kereskedelemellenes intézményeknek káros tevékenységét korlátozni kivánja. A cél az, hogy a szövetkezetek csak a tagjaikat szolgálhassák ki, az úgynevezett nagyáruházak pedig ne foglalkozhassanak olyan cikkek árusításával, amely tulajdonképen nem áruházi portéka, hanem a szakkeresked'ejem cikke. Kérdezzük: foglalkozott-e politikával. . — Nem foglalkoztam vele, nem politizáltam soha, — válaszolja. Nem értem rá. Az időmre szüksége volt a családomnak és a vájlalatomnak. A várospolitika is csak annyiban érdekelt, hogy igyekeztem közgazdasági téren szolgálatokat fenni szülővárosomnak. 1867-ben, a kiegyezés esztendejében születtem — teszi aztán hozzá mosolyogva —, lehet, hogy ezért igyekeztem egész életemben a kiegyezés szellemében dolgozni. Mindig szerettem kibékíteni egymással az embereket és szerettem magam is békében é[ni. Ötvenhárom éve dolgozom megszakítás nélkül, eleinte hosszú éveken át éjjel-nappal, most már csak reggeltől estül minden nap. Aki annyi ideje dolgozik, mint én, az már nem is tudna meglenni munka nélkül Megszólal a telefon. Az interurbán jelenti, hogy Varga Mihályt egy külföldi üzletfele keresi messze külországból. A beszélgetés megszakad néhány percre, közben a végtelen telefondrótok teremtenek érintkezést két telefonkagyló között, amelyek talán ezer es ezer kilométernyi távolságra vannak egymástól. Aztán folytatjuk: A kérdés: bizik-e magyar élet. jobbrafordulásában? A magyar jövő szoros összefüggésben van a magyar kereskedelem, a magyar gazdasági élet jövőjével — mondja. A helyzet akkor fog megjavulni, ha fokozatosan megszűnnek ezek a mai bénító kötöttségek, ha a kereskedelem visszanyeri szabadságát. Ennek különösen Szeged szempontjából lenne óriási jelentősége. Ha például megszüntetnék Jugoszlávia felé a vízumkényszert, Szeged egyszerre nagyarányú forgalomhoz jutna. Bizoni abban, hogy rövidcsen megkezdődik a javulás. Ha a nyugati át]amok erélyesen összefognak, ha elháritják a világ felől a háború ájlandóan kisértő veszedelmét, ha megteszik a lépéseket a gazdasági szabadság visszaállítása felé — amire legutóbb biztató nyilatkozatok hangzottak el — akkor megindulunk a jobb jövő felé. Ismét megszólal a telefon, aztán aláirnivalói leveleket hoz egy tisztviselőnő Varga Mihály elé. A munka még a nevezetes évforduló kedvéért sem ájlhat meg. magyar pénzügyi élet vezetői vesznek részt a lébe szegedi értekezletén (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagvarország, hogy a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének délkeleti körzete november 28-án tart ja nagygyűlését. Szegeden délelőtt 9 órakor a városháza közgyűlési termében lesz a körzeti ülés, amelynek tárgysorozatán a következő pontok szerepelnek: elnöki megnyitó, számadások az 1935. és 1936. évről, indítványok és tisztújítás. Délelőtt 11 órakor ugyancsak a városházán a magyar pénzügyi élet vezetőinek részvételével a délvidéki gazdasági értekezletet tartják meg. A nagyfontosságunak Ígérkező értekezleten — az eddigi bejelentések szerint — a következők tartanak előadást: begavári Back Bernát felsőházi tag, Bohnert János kormányfőtanácsos. dr. G e s z t c 1 y i \ a g y László, a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatója. dr. Hegedűs I-oránt ny. pénzügyminiszter, a TÉBE elnöke, dr. Koós Zoltán kormányfőtanácsos, Kozma Ferenc kormányfőtanácsos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója, dr. L i p t a y Lajos kormányfőtanácsos, dr. P ó s c h Gyula, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója és vitéz dr. Shvoy Kálmán ny, altábornagy, országgyűlési képviselő. A TÉBE szegedi gyűlésére Szegedre érkezik \ többek között dr. vitez Kereszles-Fischer Ferenc ny. miniszter, a Pénzintézeti Közont elnöke, dr. Baranvi Lipót, a Nemzeti Bank" vezérigazgatója és sokan mások a pénzvilág kitűnőségei közül. Az értekezletet megelőzően szombaton este a Hungária elsőemeleti termében délvidéki gazdasági találkozót rendeznek. Földi Mihály: A viszony Délmagyarország kölcsönkönyvtár. Elsőrendű iendii anno! uri divat és egyenruhaszabésátj podvennep, Sroged, Fekeíesaf ueea 15. «. telefon: 14-23 ( Cserkész és ketonr «lkk«k_öUtílí»y