Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-04 / 251. szám

Csütörtök, 1937.' novemhers. r»r.iM n o ? flKWKSíAvi SientGQOréql professzort november közepén válaszfia a förvénQhafósag diszközgQöiese Szeged díszpolgárává A Nobel-dijas professzor látogatása a városházán (A Délmagyar ország munkatársától.)' Dr. Szent­Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-tí'ijjal ki­tüntetett tudós professzora szerdán délbcu láto­gatást tett a városházán. Felkereste dr. vitéz Imecs György főispánt és dr. Pálfy József polgár­mestert. Mindkettőjüknek megköszönte azt a láto­gatást, amelyet az elmúlt napokban nája tettek, hogy tolmácsolják a város halósága és közönségé szerencsekivánatait. Szent-Györgyi professzor a polgámesterné] ki­jelentette, hogy Szegedet tekinti igazi otthonának és nem is gondol arra, hogy elhagyja ezt a várost, ahol annyira jól érzi magát és amely olyan nagy­szerű lehetőségeket nyújt az egyetem keretei kö­zött tudományso munkálkodásának folytatására. Hangsúlyozta a Nobel-dijas tudós, hogy az a sze­retet, amely kitüntetése alkalmából megnyilatko­zott ennek a városnak a falai között, rend'kivül jóleső érzéssel töltötte e[ és még szorosabbá tette azokat a kapcsolatokat, amelyek Szegedhez fűzik. Szerdán délelőtt Sziklai Jenő színigazgató meg­jelent a polgármesternél és bejelentette, hogy Szent-Györgyi Albert ünnepléséből a színház is ki akarja venni a maga részét. Az a terv merült fel, hogy a törvényhatósági bizottság rendkívüli díszközgyűlésének napján este díszelőadást rendez a szinház Szent-Györgyi tiszteletére. Erre a disz előadásra, amelynek műsorát ezután fogják ösz­szeállitani, a szinház igazgatósága meghívja a kultuszkormányt, az egyetemeket és a tudományos intézetéket. A díszközgyűlés időpontját még nem állapították ínég. A közgyűlés valószínűleg november 15-e kö­rül ül össze, hogy ünnepélyes külsőségek között a Város díszpolgárává avassa Szent-Györgyi Albertet. Még mindig tömegével érkeznek nemcsak bel­földről, de külfpld'ről is az üdvözlő levelek" és táviratok'. X fővárosi egyetemi tanárokon kivül a debreceni és pécsi egyetemi tanárok csaknem valamennyien felkeresték üdvözletükkel és jókívánságukkal a vi­lághírű magyar tudóst. Szerdán délután Bethlen István gróf és Herczeg Ferenc, a Reviziós Liga elnöke üdvözölte Szent-Györgyi Albertet. A finn nemzet magyarbarát polgárai Helsi­kiből igen sok aláírással a következő diszes kiál­lítású finn és magyar nyelven irott levélben kö­szöntötték Szent Györgyi Albertet: ,,Igen tisztelt Professzor ur! A Nobel-dij adományozásával önt és nemzetét ért oly nagy kitüntetés alkalmával engedje meg nekünk, a magyarok barátainak, hogy őszinte szerencsekivánatainkat és ragaszko­dásunkat fejezzük ki. Egyúttal kifejezzük ama re­ményünket is, hogy azok a magyarok, akik kéitff­szeritve vannak idegen nemzetek uralma alatt élni, nemsokára ismét egyesülhetnek testvéreikkel és Nagy-Magyarországgal, amelynek ön proíesz­«üor ur oly kiváló tagja". Igen meleghangú üdvözlő levelet kapott Szent­Györgyi professzor Levellyn Johnes ismert, ma­gyarbarát angol képviselőtől, r-ki tavaly Szegeden járt. Szent-Györgyi Albert csütörtökön Budapestre Utazik és déjben kormányzói kihallgatáson jelenik' meg. X hét végén a Nobel-dijas szegedi professzor a rádió nyilvánossága előtt köszöni meg a szere­tet és elismerés bensőséges megnyilatkozását, Közkívánatra még ma: _ AZ m LÁNYOM NEM OLYAN. I SxéC0eny'íNíösi Ma utoljára I Első bál Olga Tschccbova. LISZT, fősz. Szakáts Zoltán amellyel a magyar társadalom minden rétegéből elárasztották. Széni-Györgyi professzor ünneplése a filharmonikusok hangversenyén A Nobel-dij odaítélése óla Szent-Györgyi Albert első alkalommal szerdán este jelent meg a szegedi nyilvánosság előtt, amikor részt veit a filharmonikusoknak a színházban rendezett díszhangversenyén. Az ünnepi alka­lomra megtelt a szinház fényes nézőtere, meg­jelent a társadalom számos vezető tényezője. Szent-Györgyi professzor az első emelet jobb 3-as szániu páholyban jelent meg feleségével és több ismerősével, a bal első páholyban pe­dig munkatársai, intézetének magántanárai, asszisztensei és kisasszonyai jelentek meg. A filharmonikusok gazdag virággirlanddal diszi­tellék fel a professzor páholyát, zöld levélsző­nyegen gyönyörű krizantémok, őszirózsák és Brüsszel, november 3. A kilenchatalmi ér­tekezlet előkészítő megbeszélései — mint isme­retes — kedden már megkezdődtek. S p a a k belga külügyminiszter, Eden, De 1 bos és Norman Davis szükkörü megbeszélésen megállapította, hogy a megbeszélendő kérdések tekintetében azonos állásponton állanak. A megbeszélések után ült össze szerdán dél­ben a kilenchatalmi értekezlet Spaak elnökle­tével. Japán és Németország nem vett részt a tanácskozáson, a szovjet képviselője megje­lent az ülésen. Spaak' külügyminiszter ismertette az értekezlet ösz­szehivásának előzményeit. Sajnálattal emléke­zett meg arról, hogy Japán és Németország visszautasította az értekezletre szóló meghí­vást. Hangsúlyozta azokat a nehézségeket, amelveket Japán távolmaradása okoz. Befeje­zésül hangoztatta azt a reményét, hogy az ér­tekezlet megtalálja a távoikeleti bonyodalom megoldását. Ezután az értekezlet elhatározta, hogy nyílt telies üléseket és zárt bizottság: üléseket tart. Az általános vita első felszólalója Normann Davis, amerikai főmegMzott volt. Hangsúlyozta, Hogy a Kínában folyó ellenségeskedések veszélvhe sodorták más államoknak Kínában fennálló érdekeit. — Nem azért jöttünk ide — mondotta —, hogv csodákat vár junk. Kölcsönös célunk a be­ke. Reménykedünk abban, hogy Kina és Japán között mé<? mindig lehetséges az együttműkö­dés a barátság keretei között. Mindezt vala­mennyi nemzet érdekében kívánjuk. Az angol kormány nevében Eden külügyminiszter hangsúlyozta, Eogy teljes mértékben egyetért Normann Davis amerikai főmegbizott fejtegetéseivel. Delbos francia külügyminiszter rövid beszédében hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is hü marad azokhoz a kötelezettségekhez, ame­lyeket 1922-ben vállalt ­— Ha sikerül megállítani a háborút a Tá­volkeleten, ez nemcsak bfűn sok ember életét | dáliák jelezték az alkalmi ünnepélyességet. A hangverseny közönsége a szeretet és általáno­san őszinte ünneplés csak ritkán tapasztalha­tó jeleinek lehetett tanuja. Amikor Szent-Györgyi professzor megjelent a nézőtéren, minden szem a felvirágzott pá­holy felé fordult. Lelkes taps köszöntötte De­fauw-t, a kiváló vendégdirigenst, majd az el­ső pult mellől felállott dr. B e 11 e Ferenc, a városi zeneiskola igazgatója, a zenekar kon­certmestere és egyszerű szavakkal bejelentet­te, hogy Defauw igazgató a hivatalos műsor befejezése után Szent-Györgyi professzor tisz­teletére el fogja dirigálni Berlioz Rákóczi-in­dulóját. Ebben a pillanatban felállott a kivilágított nézőtér egész közönsége és forró lelkesedéssel, az őszinte érzések örömével perceken át lelke­sen tapsolta és éljenezte a Nobel-dijas pro­fesszort, aki láthatólag meghatódott a spontán ünneplésre és mosolyogva, elfogódottan kö­szönte meg a hosszan tartó őszinte ünneplést. A Beethoven-szimfónia elhangzása után De­fauw lelkes tűzzel vezényelte el Berlioz Rá­kóczi-indulóját, majd a kitörő tapsra a belga főzeneigazgató az örömtől kipirulva, hárította át az ünneplés tapsait Szent-Györ.«vi Albert emeleti páholya felé. A közönség felállott he­lvéről és szembefordulva a páhollyal, sokáig, lelkesen ünnenelte, tapsolta és élienezte a ma­gvar kulturális élet világdicsőséget szerzett hősét. Szent-Gvörgvi professzor kihajolt ná­holvából és ugy köszönte meg egyszerű köz­vetlenséggel,, az öröm látható jelével mosolv­gó arcán a megismétlődő, őszintén meleg üd­vözlést. Sokáig tartott, amig egy kettős nagy élménv emlékével a sokáig lelkesedő közönség elhagyta a szinház nézőierét. menti meg, hanem egyúttal más téren is fogja éreztetni hatását. Az értekezlet délutáni ülésén Litvinov kijelentette, hogy egyetért az amerikai fő­megbizott fejtegetéseivel. Az értekezlet fel­adata békét teremteni, ami a világ többi ré­szén is megköti a támadó kezét. A kinai delegátus azt az álláspontot képviselte, hogy Japán a tá­madó fél. Elismerte, hogy Kínában japánelle­nes hangulat van, ez azonban Japán tamado magatartása ellen irányul. Kina sohasem hív­ta ki Japánt — mondotta —, a gazdasági együttműködés a japánokkal csupán kölcsö­nösség és egyenjogúság alapján lehetséges. _ A kinai delegátus a továbbiak során kije­lentette, hogy Kina folvtatni fogja ellenállását. Kina békét óhajt, de nem minden áron. A jog ügyének és a nemzetközi kapcsolatok rendjének megfelelően Kina csak a kilenc-ha­talmi szerződés első szakaszán nyugvó béke elfogadásával tesz szolgálatot. De Castro Portugália kiküldötte hangsú­lyozta országának jelentős érdekeit és torte­nelmi, politikai tekintetben azt az óhajtásat fejezte ki, hogv a küzdő felek kőzött mielőbb megbékélés iöjjön létre. , _ Az értekezlet csütörtökön délután ismét osz­szeül. m^mmmm FÜGGÖNYT SZEGEDEN A MUSKÁTLI KÉZI­MUNKABOLTBAN, Kárász u. 3. Megkezdődött Brüsszelben a 9 hatalmi értekezlet A nagyhatalmak képviselői a távolkeleti béke helyreállításáról — Tárgyalások a kulisszák mögött

Next

/
Thumbnails
Contents