Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)
1937-11-04 / 251. szám
DELMAGYARORSZAG Csütörtök, 1937. nov. 4. Politikai napilap XUI. évfolyam 251. sz. Uj sajtórendészet X hírek szerint az igazságügyminisztériumban elkészült az uj sajtórendészeti törvényjavaslat, mely az állam és társadalom rendjét veszélyeztető bűncselekmények elbírálására külön bíróságot állit fel s különleges gyorsított eljárási szabályokat alkot számára, ezenfelül pedig a röpiratok és ehhez hasonló sajtótermékek számára terjesztés előtt kötelezővé teszi az előzetes ügyészségi bemutatást. A kötelező bemutatás elmulasztása különleges sajtójogi felelősséget állapitana meg a nyomdásszal cs terjesztővel szemben is. Semmi kifoerásunk nincs az ellen, ha a kormány az állam és társadalom rendjenek megvédése érdekében erélyesebb rendszabályok megalkotására gondol, de, ugy gondoljuk, előbb kísérletet kellene tenni arra vonatkozólag is, hogy a ma érvényben levő jogszabályok szigorú, kíméletlen és ál hazafias jelszavakkal nem enyhíthető végrehajtása nem volna-e elég a társadalom rendjének megvédésére? Mielőtt u j törvény alkotására tesz a kormány előterjesztést, miért nem hajtja végre e 1 ó b b a régit? A mi meggyőződésünk « szerint a magyar törvénytár éppen elért tiltó és éppen elég büntető rendelkezést tartalmaz s nem iránvul nagyobberejü támadás az állam és társadalom rendje ellen, mint amilyen erővel a Törvény védelmet nyújt. Az uj törvény megalkotása ugy tűnik fel. mint a régj^ fegyvereknek használat előtti eldobása, — mielőtt elvetjük e régit, nézzük meg, nem lehet-e pontosabban célozni vele, mint az ujjal s vizsgáljuk meg, hordképessége nem igér-e nagyobb teljesítményt, mint a kiszemelt, talán már meg is. rendelt uj agyuké. Nincs kétségünk abban, hogy az uj fegyverek modernebbek lesznek, talán meszszebb is hordanak majd, mint e régiek, — mi csak attól félünk, hogy a lövegek irányításával lesz baj s nem oda fognak találni, ahová célozni fognak velük. A törvényt a jobboldali szélsőségesek elleni védekezés hivta életre s az a félelmünk, hogy sokkal többször fogják alkalmazni a kormány ellenzékével szemben, mint ahányszor az uj törvény a jobboldali szélsőségeseket fogja leültetni a vádlottak padjára. Az irók ma már nem ritka vendégek a főtárgyalási szobákban. A magvar bírói törvénykezésnek van egy konstrukciója, mely a való adatok „célzatos csoportosításában" bűncselekményt lát, mintha az, aki a hibákat föltárva javítani iuvekeznék, mintha az, aki a mulasztások pótlására, a tévedések jóvátételére, az igazságtalanságok megszüntetésére hívná fel a nemzetnek felelősséget érző tagjait, nem volna kénytelen célzatosan csoportosítani az adatokat, ha azt akarja, hogy másokat meggyőzzenek, cselekvésre bírjanak, a tévedéseket és hibákat beláttassák ezek a „célzatosan csoportositotl" adatok. Mj történnék Berzsenyi Dániellel, ha m a írná meg azt, hogy a hajdan erős magyar romlásnak indult, hogy dörögne ellene a vád, ha m a csordulna ki belőle n keserűség s zengenének fel ostorozva ősztökélő szavai: mi a magyar most, rutszibaritaváz. ' Eckhard t Tibor tegnap beszédében azt mondotta, hogy a kormány nyugodtan fékezze meg a zugsajtót, de fékezze meg a saját sajtóját is." A szélsőségesek ellen hiába szavaz meg törvényt a parlament és hiába bocsát ki rendeleteket a minisztérium, ha a kormánytámogatás tekintélyével rendelkező sajtóorgánumok szellemi és erkölcsi hátvédül szolgálnak a szélsőjobboldali törekvéseknek. Nincs számukra elitélő szavuk, de kíméletlenül támadnak azokra, akik a szélsőségesek ellen a társadalmi rend védelipét sürgetik. A szélsőjobboldal minden támadását eljelentéktelenitik, minden rendzavarásról ugy számolnak be, bogy azok irányában ébredjen rokonszenv, akik másokra rátörnek s azokat teszik nevetségessé, akiket megtámadnak, akiket a rendzavarók inzultálnak s akik rászorultak a hatóságok védelmére. Hiába fogja a kormány a röpcédulék bemutatását megkívánni, ha rotációsok onthatják a vezércikkek és riportok tömegeit, melvek rokonszenvessé tesznek minden jobboldali szélsőséges mozgalmat s babérral ékesítik azokat, akik hazafias jelszavak hangoztatásával hajtják végre a lényegükben leghazafiatlanabb s legnem/etietlenebb cselekedeteiket. Nincs szükség sem uj törvényre, sem uj rendeletre, de múlhatatlan szükség van arra, hogy kímélet nélkül hajtsák végre a régieket s éreztessék a •örvény szigorát azokkal szemben is, akik hazafias jelszavak hangoztatásával igyekeztek maguknak kivételes elbár.ást szerezni. Ha a szélsőségesek egyszer ráébrednek arra, hogy az álhazafias frázisok nem falazzák, tovább nemzetrontó cselekedeteiket, hogy egyetlen hatóság sem fogja bennük tévesen a hazafiság túlzását látni s minden hatóság egyformán fog elbánni a jobboldali és a baloldali bolsevistákkal, — akkor elég ereje lesz a törvénynek és a hatóságnak arra, hogy a szükséges védelmet minden uj törvény és uj perrendtartás nélkül adja'meg a társadalom megtámadott rendjének. Viharos izgalmak között interpelláltak a Házban az ell< iróh ts a tervszerű lázitások ügyiben Szenvedélyes vifáK, megújuló viharon, miniszteri válaszok — Naío!csu Flótiiás leiolvasla az Irók tiltakozását - „Nem az írókat kell elítélni, hanem a problémákat kell megoldani" — „Egyenlő elbánást mindazok ellen, akik a törvények ellen vétenek" Eabinyl pénzügyminiszter: „Nagyon szerény flzetestavitást lógnak kapni a tisztviselők, a nyugdifak leszállítását nem tervezik" Budapest, november 3. A képviselőház szerdán délelőtt izgalmas ülést tartott. Először a tűzharcos javaslatot kezdték tárgyalni. Kenyeres János előadó ismertette a javaslatot és a bizottság állal elfogadott módosításokat. Méltatta a magyar katona erényeit, majd arról szólt, hogy a háború után az államhatalomnak és a társadalomnak kötelessége lett volna gondoskodni azokról, akik polgári foglalkozásukat abbahagyták. Az előadót többször közbeszakitották a baloldali képviselők közbeszólásai. Esztergályos János ezeket mondotta: — A forradalmi kormány csak három hónapig kormányzott, 18 éven át a nagy mammuttöbbség miért nem csinált semmit? Kenyeres János ezután ismertette a tűzharcosok érdekében eddig telt intézkedéseket. Gróf Takach-Tolvav József volt az első felszólaló, üdvözölte a javaslatot, amelyet magas erkölcsi értékűnek mondott. Erre a javaslatra a külföld is felfigyelt. A javaslat tulajdonkénen régi nemze'i adósságot akar törleszteni. Annyit igyekszik adni ez a javaslat, amennvit a csonkaország és a jó szive adhat. Rőder Vilmos honvédelmi minisztert javaslatáért a. Ház megtapsolta. Taká-li-Tolvay beszéde után a Ház áttért az interpellációkra. Az interpellációk Gróf Apponyi György mondotta el ezután nagy érdeklődéssel kisért interpellációját. Azt kérdezte interpellációjában Széli belügyminisztertől: milyen okból targadta meg Fried József hadviselt volt huszárőrmester magyar állampolgárságának elismerését, a vas katonai érdemkereszt, a Károly csapatkereszt és az 1912—13. évi mozgósítási érem tulajdonosa Fried. Festetics Domonkos gróf: Hol született? Fábián Béla: Tiszaszentimrén! Magyar* országon, nem Karinthiábanl Festetics Domonkos gróf: Mindenki nem születhet Karinthiában. Gróf Apponyi Gvörgy: Milyen munkapiaci védelem indokolhatja azt, hogv egy huszárőrmester, aki Magyarország területén született. katona volt. végigszolgálta a háborút, kitüntetései vannak, nem lehet magyar állampolgár? Széli József belügyminiszter válaszolt Apponyi interpellációjára. _ _ • — A jelen esetben visszahonosítási kértek. Az interpelláló kénviselő urnák is tudnia kell. hogy diszkrecionális 'ogról van szó és a miniszter elbírálása alá tartozik. Elismerem, hogy a kérvénvező hazafias szempontból érdemeket szerzett, ez azonban nem meriti ki az összes feltételeket. Jelen esetben az iparügyi miniszter véleménye, amely rendkívüli mértéklien lényeges, az érdekelt félre nézve kedvezőtlen és igy nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármilyen Ígéretet tehessek. Lázifások a törvények ellen Gróf Apponyi György második interpellációjában egyes sajtótermékek rendszeres izgatását és lázitésát tette szóvá. — Jogbiztonsági szempontból teszem fel akérdést, hogv mit óhajt tenni a kormánv az