Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-08 / 229. szám

Péntek, 1937. október 8. DÉL MAGYARORSZÁG 3 A gimnáziumi klórgáz~balesel öl diákja elhagyla a klinikái Kél sérülíeí még kezeinek — Mi okozta az iskolai kísérleí köz­ben a mérgezési (A Délmagyarország munkatársától.) Az ál­lami gimnáziumban történt gázbalesetnek sze­rencsére komolyabb következményei nem let­tek. A klórgázzal kísérletező kémiatanárt és a klinikára beszállított diákok közül öt szerdán elhagyhatta a klinikát, ahol jelenleg még két fiút kezelnek, de ezek is tul vanhak minden veszélyen, a klinikának inkább tanulmányi szolgálatot tesznek jelenlétükkel. A baleset következtében támadt izgalom ezért még most sem szűnt meg teljesen, A kultuszminisztérium csütörtökön délelőtt ismét felhívta dr. vitéz Máriaföldy Mártont, a gimnázium igaz­gatóját és érdeklődött a gyerekek hogyléte iránt. Az igazgató közölte a minisztériummal, hogy semmiféle aggodalomra nincsen ok. a baleset sokkal kisebb méretűnek bizonyult, mint amilyennek az első pillanatban látszott. A vizsgálat azóta már teljes mértékben tisz­tázta a helyzetet és megállapította a baleset okát. Kiderült, hogv « a kémiai előadóterem kísérleti fül­kéje, ahol a kísérletet lefolytatták, nagyon régi, nem zár légmentesen és igy történt, hogy a fülkében fejlesztett gáz kiszivárgott a terembe. Megállapították azt is, liogy az a kisdiák, aki a legsúlyosabb állapot­ban került a klinikára, balesetét a saját vi­gyázatlanságának köszönheti. Játszott a gáz­zal, fitogtatta bátorságát, szándékosan szip­pantott belőle, sőt később még a világító gáz csapját is kinyitotta és abból is szippantott: — Ellengáz — mondta társainak, akik elein­te mulattak a tréfán, csak akkor ijedtek meg, amikor látták, hogy a gyerek rosszul lesz, kö­högési rohamot kap. Erre aztán kitört a pá­nik. A mentőket maga az igazgató értesítette, a gyerekek az iskola udvarán várakoztak. Szerdán az állami gimnázium ormára is felvonták az aradi vértanuk emlékét hirdető gvászlobogót, ami uiabb riadalomra adott okot. Sokan azt hitték, hogy a keddi baleset­nek halálos áldozata van és a gvászlobogó ezt gvászolja. Az érdeklődők valósággal ostrom alá vették az iskolát, amelynek igazgatósága alig gvőzte a megnvugtató magyarázaladást. Csütörtökre természetesen mindenütt hely­re állott a tel jes nyugalom. Egy hét alatt tíz sokgyermekes családot lakoltattak ki Pálfy polgármester erélyes állásfoglalása a lelketlen eljárás ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros hatóságához egyre-másra érkeznek a je­lentések arról, hogy a város különböző részein többgyermekes családokat lakollalnak ki az uccára. A kilakoltatás minden esetben a jogi formaságok szigorú betartásával történik, jog­erős végzés alapján, a legtöbb esetben rendőri asszisztenciával, ez azonban a kilakoltatott családok kétségbeesett helvzetén semmit sem enyhit. A kilakoltatott férfiak és asszonyok kétségbeesetten fordulnak segítségért a város­hoz, sorra járják az illetékes hivatalokat, de a legjobb esetben csak átmeneti segítséghez juthatnak. A város nem tud hajlékot adni a kilakoltatott családoknak, ame­lyeknek száma napról-napra ijesz. tő mértékben emelkedik. A városi szükséglakások túlzsúfoltak, az éjsza­kai menedékhely csak éjszakai szállást ad a hajléktalanoknak. Nincs sok eredménve an­nak a készségnek sem, amit a népióléti ügvosz­tály tanusit a szerencsétlenek iránt. Hiába biztatja őket. hogv keressenek maguknak la­kást, a lakbért nébánv hónapig majd segély­ként megkapják, a lakáskeresés a legtpbb eset­ben eredménytelen marad. Ennek pedig nem a lakáshiány az oka — panaszolják —, ha­nem egves háztulaidonosok rideg álláspontja. Ezeknek a háztulajdonosoknak az első kérdé­sük a lakójelölthöz, hogv hánv gyerekük van. Amikor aztán megtudják, hogy többgyerme­kes család akarja kivenni a lakást, kijelentik, hogy többgyermekes házaspárnak nem kiadó a lakás, A Hatóságok értesülése szerint ezen a héten több. mint tiz több­gyermekes családot lakoltattak ki, van köztük halgyermekes is és a kilakoltatot­tak közül egy sem kapott a városban lakást. A kilakoltatott családok egyrésze nem lak­liértartozása miatt került az uccára, hanem szabályszerű felmondás következtében, a sok gyerek miatt rászakadt a hajléktalanság és éppen most, amikor hűvösre fordultak már a nappalok is, nemcsak az éjszakák. A kilakoltatások hirc a legnagyobb megdöb­benést keltette. Dr. P á 1 f v József polgármes­ter, aki értesült erről a jelenségről, a követke­zőket mondotta: — Szinte elképzelhetetlennek tartom, Hogy akadjanak ebben a városban eny­nyire lelketlen háztulajdonosok. — A megtörtént esetről a legnagyobb felhá­borodással lehet beszélni. Amikor a társada­lom és a hatóságok vállvetve vívják nemzet­védelmi harcukat az egyke ellen, akkor az ilven esetek kell. hogv a legmélyebben meg­botránkoztassanak mindenkit a többgyerme­kes családokat kiüldözök szívtelen, hazafiadon magatartása miatt. Ha szórvánvosan fordul­nának csak elő az ilven kilakoHatási esetek, akkor a város hatósága még tudna segilséget nvuitaní a kilakoltatott családoknak és akkor talán el lehetne fogadni azt az áHásnontot. hogv a házigazdák iogos magánioei érdekeik védel­mében jártak el. de igv. amikor már valóság­gal tömegíelenséggel állunk szemben, eljárá­suk semmivel sem menthető. — A város hatósága természetcsen mindent megtesz, amit csak megtehet a szerencsétlen sokgyermekes családok elhelvezése érdekében, de énnen azért, mert nem szórvánvos esetek­kel áll szemben, még nem talália meg a segít­ség mód iát, — fejezte be a polgármester. Szeged emlékezése október 6-ára (A Délmagyarország munkatársától.) N'yolc­vannyolcadik évfordulója volt szerdán a gyászos október hatodikának, amelyre kegyelettel emlé­kezett Szeged társadalma. Valamennyi felekezet templomában gyászistentiszteletet tartottak, o fogadalmi templomban tartott gyászmisén meg­jelentek a város vezetősége és a különböző egye­sületek küldöttségei. Délelőtt ti órakor az Országzászló előtt folyt le a gyászünnepség. Testületileg vonult fel az egyetemi diákság, a város hatósága részérő] meg­jelent dr. Tóth Béla helyettes polgármester, az egyetemi tanácsot dr. Gelei József rektor vezette, a MANSz, a Pusztaszeri Árpád Egyesület, a Had­astyánok, a vasutasok, postások és számos. egve­sülct képviselői. Megjelent az ünnepségen a ka­tonaság és a frontharcosok képviselete is. A gvászünnepség a Hiszekeggyel kezdődött, maid Kiss Mihálv elszavalta „Mi nem feledhetünk" eimü verset. Nagy hatást keltett Szögi István em­lékező beszéde. — Idejöttünk", hogy az aradi 13 küzdelmes életéből a jövő nagv munkájához erőt merítsünk — mondotta. Halottakat siratunk, de mégsem tudunk sirni. A tizenhárom vértanú koporsóiánál, nehéz füstü katafalknál állunk és mégsem tudunk sirni, mert a vértanu-ösök unokái vagyunk, akik­nek szenvedések acélozták meg a szivüket. Azzal fejezte be Szögi István beszédét, hogy most uj munka vár a magyar ifjúságra és ezt Mozi Ma és mindennap! A legnagyobb filmsiker, a magyar filmek reprezentáns alkotása! Toroczkói menyasszony Indig Ottó nagysikerű vígjátéka filmen. Tör­ténik 1929-ben az elszakított Erdélyben. (I legragyogóbb együttesse!: DAYKA, JÁVOR, KABOS. MALY, RÓZSA­HEGYI. dr. HOSSZÚ ZOLTÁN és a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók tánccsoportja. 5, 7, 9. SZÉCHENYI MOZI Csak felnőtteknek! Ma és mindennap! Férfi sors! Különleges történet. A francia filmgyártás kimagasló eseménye. Főszereplő: Jan Galand az „örvény" főszereplője.

Next

/
Thumbnails
Contents