Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-31 / 249. szám

t 1 11 Vasárnap, 1937 október 31. D E L M A G Y A R O R * 7 A Sik Sándor, papköltő-professzor ADY-ELÖADÁSAI A SZEGEDI EGYETEMEN (3 sorok olvasója meg bizonyára emléke­zik ;>zokra az időkre, amikor Ady Endre költészete nemcsak hogy nem foglalhatta el az irodalmi élet hivatalos fórumait, a vátesz felismerése és uj magyar művészetének el­ismerése helyett csak dühösen goromba tá­madásokbari, gúnyos és Ízetlen tréfákban, kabarékacagásban és lekicsinylő megjegy­zésekben volt része. Ady Endre költészete nem foglalhatott helyet az irodalmi élet ran­gos asztalainál, nem jelenhetett meg az el­ismerés dicsőségében fürdő orgánumokban cs nem kerülhetett beljebb az iskolák kü­szöbcin. Ma már tudja az olvasó éppen ugy, mint a kutató, hogy ezek a gúnyolódó, fék­telen haraggal hadakozó támadások — csak ősztönző, csakazértis helytálló, küzdelmet küzdelemre megvívó hatással voltak Ady Endre korszakos költészetére és ifjú labo­rokat felgyújtó egyéniségére. Cs talán c tü­relmetlen támadások nélkül nem is bonta­kozott volna ki a maga adys teljességében Ady harcos kedve és bajvívó ereje... E sorok irója jól emlékezik az fijuságnak azokra a lobogó éveire, amikor sokszor ke­serű csatákat kellelt vivni az iskolai had­állásokon belül egy-egy enyhébb szóért, egy­egy objektívebb bírálatért, vagy éppen egy uj Ady-vers iskolai polgárjogáért. Roman­tikusan patetikus kor volt cz, ahol egy egész felnövekvő ós bontakozó ifjuság állóit szemben felfogással, tanári tekintéllyel és iskolai paranccsal, •— ahol csak néhány' diák összhajolva a keserű órák szünetjel­ben, lobogott ós lángolt a ..Nyugat" legfris­sebb számában akkor megjelent legfrissebb Ady-vers kerül, amely nem kaphatott hajlé­kot a magyar irodalmi órák izgalmas ér­deklődéssel várt perceiben. Talán nem is voll még egészen tisztában ez a kigyúlt diáksereg az Ady-versek mondanivalóinak szimbólumaival, csak a vátesz jelenlétét érezte akkor ébredező szivében, csak azt érezte, hogy egy uj költő jelentkezik, aki zászlót és tüntetést is Jelent... E sorok irója emlékezik azokra a délclőttökre is, amikor a főreáliskola tantermében bezárt ajtók mögött néhány csapzott liaju diák el­szavalta egymásnak a legújabb Ady-verse­ket a rajtakapás félelmében, mint egy tit­kos konventikulumon ... És emlékezik arra is, milyen harcokat vivtak meg, amig el­mondhatták az első Ady-verset a . vasár­napdélelőtti önképzőkör ,nagy nyilvános­sága" előtt. Utána' keserves tanári intelmek következtek és az „összeesküvőket" %z egész iskolai nyilvánosság előtt lesújtó „felsőbb bírálat"... Az ifjúság vivta ak­ror győzelmesen szép harcát az uj magyar növészet lobogójáért ' és ma, husz év atán — — ma Ady-kollégíumot hirdef a szegedi egye­lem hivatalos tanrendje, — ma az egyik lejr­kiválóbb irodalomtanár tart rendszeres egyetemi előadásokat az tij tanárnemzedék számára, az Auditórium maximumban, a legnagyobb szánni hallgatók előtt...) AZ ELSö ADY-KOLLÉG1UM "A" szegedi egvetem ezirlcí elsőfélévi hivata­los tanrendiének 42. oldalún, a bölcsészet, nveh"- és történelemtudományi kar meghir­detett előadásai közölt a következő rovatot ta­lálja az olvasó: .23. Adv Endre (L— IV. é vésetnék, nem ismétlődik.) He»» 1 óra. Pénteken d. u. ugyanaz a tanár, ugyanolt." Ugyanaz a tanár: dr. a szegedi fegyelem kiváló uiarista iára, aki az idén húrom főkollégi „Kazinczy kora, valamint „Fázmái 'őkollégiu­molt hirdetett Ady Endre költészetéről is. A költő professzor tart még egy kollégiumot „A versolvasás tudománya cs művészete" ciixien. Ez az első alkalom, hogy egyetemi katedráról, a rendszeres egyetemi bölcsészeti előadások között külön, önálló és rendszeres kollégiumot tartanak az u j magyar líra legna­gyobb egyéniségéről. Sik Sándor irodalmi szemináriumában kez­dettől fogva helyet kapott a klasszikus tiszta magyar értékek mellett az élő irodalom Is, nem mult el alkalom, hogy a köllő-profesz­szor fel ne használta volna a szomorú, vagv napfénves aktualitásokat arra, hogy egv-két rövid órán át meg nem ismertesse hallgatói­val az nj magvar irodalom értékeit, eseménye­it. Knsztolánvi Dezső. Móra Ferenc, vagy Juhász (Ívnia halála naoi'án rögtön a temetésről iövet Sik Sándor odaállt diákjai közé és a tudós objektivitásával, az irodalom­történész ítéletével, de ugyanakkor a vérbeli költő lelkescégével egv-egv mindig emlékezetes kö'lői előadásban meg ne rajzolta volna az el­költözőn ].-ö'»ő írét .'s emberi portré'át c-ok ugv rákésnilés nélkül, nyomban a tragikus esemény közvetlen hatásában. Most történt azonban először, hogy egyetemi katedráról a rendszeres főkollégiumok közöli helvett kanotl Ady Endre. Mana n ténv is je­len töséctel;es. hiszen irodalomtörténészi rend­szerességgel még nem dolgozták fel Adv köl­tészetének teliességét és eevetemi katedráról kutatói alapossággal és Professzori tekintély­ivel tanári felelősséggel, dc egvhcn úttörő ob. ieklivilással még nem tartottak összefoglaló, felmérő és értéke1 ö kollégiumot azok számára, okik mosl szerz'k meg egyetemi képesilécií­ket. hogv a padsorokból elindulva átadiák maki a most felnövő ifjúságnak az ui ma­gvar irodalom korszakos ielentősa«{V hónét, t's jelentősége van azé-t is ennek a kollégiumnak, mert elfogultság nélkül, a magvar szó szerele­lével és minden magvar művészet me«érzésé­vel. az objektivitás történelmi erejével hang­zanak el ezek az Adv-előadások azok szá­ntéra, akiknek most már nem lesz litok Ady költészete és nem lesz lillott fekély Ady mü­szele... ADY-VERSEK AZ AUDITÓRIUM MAXIMUMBAN Sik Sándor professzor- mosl kezdte rieg Páz­mány és Kazinczy mellett ezt a kollégiumát. A bölcsészeti kar legnagyobb előadótermét kellett megnyitni a költő-proie >szor előadásai szántára, olyan nagy hatlagtóságot vonzanak nemcsak nagy hatást, de friss élményt hozó előadásai. A* tanár szuggesztív hatását és állandó vonzását jelzi az a tény. hogy a magyar irodalomtörténeti előadá­sok részcrc meg kellett nyitni az auditórium maxi­mumot ... A professzor a maga közvetlen egyszerűségé­vel ott ül a hallgatóhegy lábánál, lent a katedrán. Jegyzet szinte alig van előtte, szinte csak néhány ellenőrző vonás, de ott van az asztal háromszögű tartóján az Ady-versek teljes gyűjteménye. Meg­vázolja Ady életét, Telrakja a színeket Ady pályá­jára, majd hozzáfog Ady költészetének magy*rá-' zásához, esztétikai értekezéséhez és irodalomtör­téneti jelentőségének megállapításához. Fejezet­ről fejezetre bontja kt azt a nagy, szinte részfs­tezhctellen komplexumot, ami Ady költészetét je­lenti, aztán egy-egy fordulatnál felnyitja Ady ösz­szes Versei* és a maga meleg egyéni hangján el­olvas egy-egy jellemző verset. Furcsa érzés vesz erőt a nagy terem hallgatóságán: a professzort LíW"1 Tényleg fiacskám **» egésíe*h megfeledkeztem róla, hogy uj TUNGSRAM duplaspirál lipipáf csavartunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents