Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-31 / 249. szám

2 0 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 19.12 október 31. rSLiy Hiiíer díszek, zippzárak és Pollák Testvéreknél gombokból szép választék. 17 Coekccics ueoa & Kalász lr.g. katedráról Ady-verseket mond a professzor... Ez egy külön eseménj', ahogy Sik Sándor elolvas­sa ezeket az illusztráló verseket, szinte a pódium előadóművészeiének egy egyéni fajtája... (Sik Sándor volt az, aki egy év előtt meghívta szemi­náriumába a modern beszédművészet egyik kitű­nő reprezentánsát, Asolier Oszkárt, hogy hallga­•éfval megismertesse a versmondás tudományát és az előadás művészetét.) Aztán tovább magyarázza Ady költészetének egy-egy fejezetét és ahogy a hallgatóság előtt egyre jobban bontakozik ki az a kép, amely az uj magyar lirát jelenti, ugy látszik Sik Sándor előadói varázsának minden eszköze és hatása. G volt az, aki már vagy harminc év előtt tanul­mányban próbálta felvázolni az uj vátesz jelent­kezésének irodalmi jelentőségét, holott sem mint fiatal tanár, sem mint más hagyományokon induló költő — nem tartozott Ady rajongásig ölelgető hivei közé. Majd három évtizede felismerte a köl­tő jelentkezését és művészetét nemcsak alkalmas­nak, do méltónak is tartotta arra, hogy a legua­gvobb irodalmi harcok és a legféktelenebb táma­dások idején objektív tanulmányban mérje le ezt •\ költészetet. Később megírta nagy tanulmányát, amelyet a hivatalos elismerés számos vonatko­zásban köszöntött, mint az esztétika uj művelőjé­nek hivatott jelentkezését — és ennek a tanul­mánynak cime „Vrohászka, Gárdonyi, Ady" volt... Most pedig katedrájáról méri fel az uj magyar lira legnagyobb, forradalmi egyéniségének iro­dalmi jelentőségét. Egy pillanatra sem ejti el az egyetemi katedra méltóságát és tekintélyét min­den megállapításában objektív marad még akkor is. ha illusztrációképpen egy-egy verset mond cl. de tul a kutatói kötelező értékítéleten, tul az egye­temi tanterem higgadt tárgyilagosságán, szavain átüt a költő lendülete, egyéniségének melegsége, a magyar szó fanatikus szeretete és a költő, csakis a költő elismerése. A professzor összekapcsolja tárgyilagos szavait a költő szivének melegével. A megértés és a megérteni akarás elsősorban rtz, ami megfogja a hallgatót ezekben a szavak­ban. Széles perspektívában vázolja fel a kort, amelyből kisarjadt Ady egyénisége, a történelem kulisszáit, amelyek kialakították Ady költészetét és objektiv tud maradni akkor is, amikor nem lehet kitérni néhány más színfal elől sem. A történész és az irodalmi ember tárgyilagossága rajzol fel egy kort, amely az örökkévaló magyar művészet számára ajándékozta Adyt és költészetét. Szeged Városi Színház Ma, vasárnap dé'után és eite és kedden este Erdélyi Mihály kacagtató operettje! Sárgapitykés köz'egény Hétfőn este Filléres helyárak! Edes Anna Kosztolányi Dezső remekmüve. Népies előadás. Csütörtökön és pénteken este Vihar az egyenlitön A legnagyobb vigjátéksiker. Szombaton és vasárnap este Szigorúan csak felnötteknekl Egy vidám éjszaka Budapest énekesbohőzat szenzációja! Jön! Jön! Világirodalmi ciklus első előadása! Bün és bűnhődés Tolstoj halhatatlan remekműve. Délutáni előadások : Hétfőn és kedden: Szerein,es királynő, operett. Csütörtökön: Három a kislány. Operett. Katona­előadás. Filléres helyárak. Szombaton: Szerelmes királynő. Filléres hely­árak. Vasárnap: Sárgapitykés közlegény. A PÁRISI MÍTOSZ A kollégium az adatok ismertetésével kez­dődik, a professzor tárgyilagosan sorolja fel Ady éleiének és pályájának állomásait. Keresi a döntő élményeket, amelyek befolyásollak és .kialakították költészetét. A három döntő él­mény: Várad, Léda és Páris. A párisi élményt igy világítja meg: — Ady Páris-képe bonyolult és egyéni. Szá­mára ez a város valami egészen nem reálisat jelentett, valóságos mitologiai arányokat öl­tött ez a gondolat, a váradi érzésvilágban szin­te szimbólummá nőtt előtte Páris ... Sik professzor most felvázolja első párisi úl­íának eseménveit és ezekről az időkről igy folytatta előadását: — Ebben az időben Ady Párisban élte tovább azt a mítoszt, amit otthon kialakított a maga számára. Iridal­milag azonban sokkal kevesebbet je­lentett Páris a részére, mintsem gondolni le­hetne. Ady egészen más költő, mint azok a franciák, akikkel összehasonlítani szeretik, merhetném mondani, liogy jelentősebb és mé­lyebb is. mint Baudelaire, vagy Verlaine. De az kétségtelen, bogy Ady Páris után maskép­oen ir. mint előtte Váradon, vagy Debrecen­ben. Páris felszabadította a maga mitikus va­rázsával és segítette elszakadni attól, ami volt. És bár hétszer járta meg ezt az utat, Páris mindig megmaradt. számára a felszaba­dulás he'vének, amikor itthon már nyomasz­tónak találta az életet, Páris mindig a mene­külő helyet jelentette. EGY GENERÁCIÓ VEZÉRE Most a kulisszák következnek Sik" Sándor előadásában, ahogv megrajzol ja a kort. amely­ből kifejlődött Adv költészete. Felvázolja az 1905-ös darabont-korszak hangulatát, am»lv után jelent meg az első nagy kötete, az Ej Versek. A legjelentősebb év számára 1908. amikor megjelenik a Vér és Aranv, a Holnao élén mint egy generáció vezére jelenik meg és ekkor indul meg a Nviigat. amely az uj iro­dalmi mozgalmak élére helyezi őt az egész or­szág hangos nyilvánossága előtt. Arra a kér­désre. bogy hogyan történt Ady megjelenése, igy felel: Az első kölet nagy rajongást váltott ki igen keveseknél és nagy ellentmondást, nagy ellentállást igen sokaknál. Megkezdődött a pergőlüz ellene, még Tisza István is irt ellene egyszer álnéven egv heves állásfoglalást. — Hogy mi volt ennek az oka, a hivatalos ország ellenállásának, azt igen könnyen meg lehet magyarázni, ha tudiuk ezt a tételt: — mondia Sik professzor — „Minden kor egy ge­nerációval hátrább van, mint az ő irói Ép­pen az lett volna a megmagyarázhatatlan, ha azonnal elfogadják Adyt. Nem volt nehéz szembeállítani a megszokott nemzeti érzéssel, Ady érzésben és felfogásban forradalmi je­lentkezését. Az optimista, rózsaszinü hazafi­sággal szemben ő a kritikai és forradalmi ha­zaszerettei jelentkezett. És nálunk nagyon könnyen deklarálják hazaárulónak — az el­lentétes felfogást... — A további vádak között szerepelt erkölcsi felfogása, amely szerelmi lirájában jelentke­zett. És felsorakoztatták vele szemben azt is, liogy költészete — érthetetlen! Alig lehet ma megérteni, hogv miért tartották érthetetlennek ezeket a verseket. A harag, a gunv és a parao­dia fog össze ellene és sokan vollak támadói közül, akik csak ezeket a paródiákat ismer­ték és soha sem olvastak Ady-verseket... ELBOCSAJTó SZÉP ÜZENET... • A professzor most az Ady körül kialakult csoportokról beszél, a rajongók táboráról és megállaoitja, hogy éppen a nagy rajongás és a még hangosabb gvülölködő támadások miatt hosszú idei" nem volt része ob'cktiv bírálatban ennek a költészetnek. Abban az időben nem jelentkezett ennek a fiatal irói csoportnak olvan független kritikusa, mint például a maga korában Gvulai Pál volt. — És ahocfv ter;edt a fiatalság ki. tt a nép­szerűié" — folvtatia —. ngv mc'v *» ""ülő­let is. Ma már tudiuk, hogv költői ráb'á'a ré-' szére jelentősebb volt a sok megujuló tárna-, elás. mint a raior-n bámulat, mprt ezek a tá­madások ösztönző erővel hatoltak munkássá­gára. Ady megjelenik a politikái szintéren is cs nem titkolta! hogy ahhoz a csoporthoz érzi magát közel, amely abban az időben a Husza­dik Század körül gyülekezett. — Állandó tüzes harc és nyugtalanság az élet, itthon is, Léda asszonynál is, a szerelem számára sohasem hozott nyugodt boldogságot, hanem mindig marcangolást, kétségbeesett küzdelmet. Ez a belső vivódás ért véget 1912­ben, amikor hatalmas, de nagyon nemtelen verssel intézi el a szakítást, ekkor irta meg aa „Elboesájtó szép üzenct"-et. Ady ebben a ke­gyetlen versben önmaga ellen védekezett, hogy lehetetlenné tegye a visszatérést Léda asszony­hoz. Azontúl megkezdődik egyik legnehezebb korszaka, hiába megy el Boncza Berláék de­rűs és nyugalmas csúcsai házába, megkezdő­dik az állandó vivódás betegségével. — Ebben az állapotban találja a háború, amelyben kezdettől fogva mint szenvedő tra­gikus próféta vesz részt. Az uj nagy válság csúcspontját hozza el költészetének a Halottak élén verseiben, amelyeknek egyrészét a cen­zúra nem engedte megjelenni és amelyek kö­zül sok nem keltett olyan visszhangot, mint előbbi versei. Az októberi izgalmak összetör­ték beteg, kimerült, elhasznált szervezetét és az öröm fölött, amfellvel eszméinek győzelmét köszönhette volna, sokkal erősebb és sokkal fá<dalmasabb, hogv közelről láthatja és szen­vedheti végig Erdély elveszítését... KÉT ILLUSZTRÁCIÓ Sik professzor ahogv idáig ér. kis szünetet tart. maid megkezdi Adv egyéniségének bon­colását. A zseni önmagábéd álló ielenség, —­mondia —, mindenestől minden izében megma­gyarázni szinte lehetetlen. Ide megpróbálunk közelebb férkőzni bonyolult lelkiségéhez, hogv bizonvos vonásokat meg tudjunk figyelni. A szélső ellentétek egvénisége, ezt könnyű il­lusztrálni a verseivel. Most fellapozza Adv összegyűjtött Verseit és kettőt felolvas belőle, a nagv auditórium maximumban a hangversenytermek leghal­kabb pianoi nyomán támadt élményszerű csend snhan át. Az egyik pólus a ..Kék tenger narl­ján", a másik az ,.Ui vizeken iárok." A hall­gatóság hallgat ia ezeket a verseket az előadói katedráról, maid a meleg csönd mozdulatlan­ságát a professzor kissé jótékonyan mosolyog­va igv folvtatja: — Remélem, nincs itt senki, aki ne ismerte volna ezeket a verseket... Az óra végén az Adv-versek két lelkéről be­szél és hefeiező akkordnak elolvassa „Egv pá­risi hninalon"-t. Néhány szó még. a sorokból kitűző erőtelies fiatalságról és a törésről, a fá­radt, beteg, dekadens hangulatról. Összeszedi könyveit, a terem még előadásá­nak írtéi v hatása alatt van. a professzor szinte észrevétlenül eltűnt az ajtóban. Szünetet tart, hat órakor a versolvasás művészete következik. Vér Gvörgy. Szeged szab. kir. város 120 dr!). kályhái vásárolt BRUCKHER vasárum Miéit: • . Mert: Bruckner kályhái, tűzhelyei elismerten jók, 0l­csók, moderne?, la* karókosak Részletfizetési kedvezmény Jo tűzhely Brucknernáí f

Next

/
Thumbnails
Contents