Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-31 / 249. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárrwj^ Krómozás, nikkelezés Frischmannál! 15 Szabadtéri Játékok, a Szegedi Idegenforgalmi Hi. vatal budapesti képviselete. — A budapesti szervezet felállítása lendületet adna Szeged kisiparának és nem utolsó sorban kereskedelmének, vatamint idegenforgaihitdmk, — A szegedi ipar a budapesti szervezet utján élőbb kapcsolatba kerülne a külkereskedelmi hivatal exportosztályával és ezúton nagy segítségére lehetne a szegedi kereskedelmi és iparkamarának. — Itt említem meg, hogy tudomásom szerint a Transcontinent szoros kapcsolatban áll a körülbelül 27 város lapjainak tömörüléséből ke. Ictkczctt Vidéki Napilapok Szindikátusával. Vele egy helyiségben működik, ami szintén előnyös helyzetet jelenthet Szeged budapesti szervezetére nézve, ha a megoldást ebben az irányban keressük. Ugy a budapesti, mint » vidéki -lapokkal való szorosabb kapcsolat révén különböző akciós, idegenforgalmi és sajténapokat rendezhetünk, mint például a paprikanap, gyümölcsnap, bornap, papucsnap, kenyérnap, virágtiap, tiszai nap stb. stb., amelyeket országos keretek között tartanánk meg az ország sajtójának széleskörű bevonásával. — Amikor mindezeket Méltóságodnak tisztelettel előterjesztem, egyben bejelentem, hogy a fentiekben ismerte'.ett elgondolásom részleteinek kivitelezésében tapasztalataimmal, összeköttetéseimmel, munkásságommal a legnagyobb készséggel állok Méltóságod rendelkezésére. Nagy örömömre fog szolgáni, ha elgondolásom keresztülvitelével városomnak és a város közönségének szolgálatára lehetek. Amikor ismételten közlöm, hogy a tervezet megvalósítása esetén nem zárkózom cl az anyagi áldozatoktól sem, teszem ezt abban a reményben, hogy példámat a közérdekre való tekintettel Szeged vállalatai és érdekeltségei követni fogják. A polgármester valószínűleg n novemberi közgyűlés napirendjére tűzi ki Back Bernát indítványának tárgyalását. A bizánci császár fiát megöli a bánat..* Trogirban* a dóm ereklyéi között mutogatják" az idegennek azt a hímzett csuklyát, amelyről azt tartja a' legenda, (hogy az IV. Déli a köpenyéről való és a magyarok királya hálából ajándékozta azt a traui székesegyháznak. Arannyal hiiuzelt, igazgyöngyökkel és drágakövekkel gazdagon díszített szövetdarab van üveg alatt. A himzes Szent Mártont ábrázolja lóháloD, amint egy szegénynek adja ruháját... Monsignore szerint ez a csuklyadarab sohasem volt IV. Béláé, ellenben minden kétséget kizáró módon vele egykorú. Ez a csuklya Vilmos hercegé lehetett, aki IV. Bélával együtt votl Trau várában és 1212 április 20-án ott halt meg. Sirja megvan, de sírfelirata cJ'.ünt.,, Giovanni Lucio emliti „Memória di Tragurio*' ciinü munkájában, bogy Vilmos herceg, Baldvin bizánci császár és III. Béla nővérének fia vau eltemetve a trogiri templomban, közvetlenül a főoltár mellett. Ugyancsak ő emliti, hogy a kripta fölött diszes sírfelirat volt, de ezt eltávolították akkor, amikor a templomot újra köveztek. Lucio szerint „elfelejtették" visszatenni a feliratot, amelynek szövegét könyvében lenyomatja. Eszerint Vilmos herceg meghalt április 20-án. Megölte őt a bánat mátkájáért, Margit hercegnőért. Ilalála előtt szóban végrendelkezett a trogiri püspök előtt: minden vagyonát, aranyát, ezüstjét a szegényeknek hagyományozta, diszes, arannyal hímzett, drágakövekkel diszitett „királyi öltönyeit" pedig a trogiri templom számára hagyta. A csuklya, amelyet a trogiri templomban mutogatnak ma is, minden kétséget kizáró módon aa öve lehetett és Karaman doktor szerint nincsen kizárva az sem, hogy sírfeliratát esetleg megtalálják még valamelyikében a trogiri pincéknek.., A királyasszony halott leányainál marad A régi kódexekből imigyen lehet rekontsruálni IV. Béla dalmáciai útját: A királyné előbb érkezett meg Zágráb felől, mint a király. Szekereken jött kíséretével együtt és eredetileg az volt a célja, hogy a férjének szállást csináljon. Spalato kapujánál megállt, de hirtelen visszafordult, mert Thomas Archidiaoonus szerint „Spalato ellenségei, gonosz emberek" azt tanácsolták, liogy ne menjen be a városba. Clissa várába ment két leányával együtt. Vele voltak nagy számban azok az asszonyok, akiknek férjeiket a tatárok megöllek. Pár nap múlva érkezett meg a király a trónörökössel, az ország nagyjaival és „Magyarország megmaradt virágjaival." Magával hozta Szent István ereklyéit is. Ezeknek ekkor kezdődött e) a kálváriája .., IV. Béla tovább akart menni Olaszország felé, alkalmasint Velence, vagy Nápoly lett volna utjának további célja. Ráparancsolt a spalatóiakra, hogy azonnal bocsássanak gályákat a rendelkezésére. Spalato azt felelte, hogy az idő rövid. Ezen a válaszon módfelett felháborodott a király. Clissa várából hirtelen elutazott és rövid trogiri tartózkodás után a Királyszigetre ment azokon a csónakokon, amelyeket a trogiriak adtak neki. A királyszigeten sátrakban lakott a királyi család és az udvartartás. A tatárok pusztilottak" a környéken, a falvakat felégették, de a várakat nem tudták bevenni. Nem is tudták meg, hogy IV. Béla a Scoglio del rá homokja között van. Trogirt körülvették, itt érte őket a hir, hogy Ázsiában meghalt Oktai nagy kán, erre Kajdán tatár vezér kiadta a parancsot: vissza ... IV. Béla 1212 áprilisának' végén mehetett vissza elpusztult országába. »•. Re a királyasszony oft maradi Clissa várában Még fél esztendőt töltött távol a férjétől és esak 1243 szeptemberében ulazolt haza. Addig: buzgón imádkozott a spalatoi székesegyház templomának kicsiny szarkofágja mellett. A királvasszouy't még hat hónapig a tenger part totla két örökre elnémult gyönyörű lánvá galó ajka. Pa RIPORTOK A NÉPEK ORSZÁGUTUAROL Két királykisasszony tragédiája Diocletianus római imperátor mauzóleumának oszlopai között a spalatoi székesegyházban (Spalato, október.) 1242. március 16-án Clisja várában egy napon halt meg IV. Béla két viruló leánya. És öt héttel később Trau várában visszaadta lelkét a Mindenhatónak Vilmos herceg is, a bizánci császár és III. Bcla leányának fia: Margit királyasszony vőlegénye. Kriptája meg van Trogirban ma is, de sirja fölött nincsenek márványba vésett sorok... A tragédiáról, amelynek három viruló élet esett áldozatul, vajmi keveset tud a história. • Megpróbálom: megfejteni a rejtélyt. öreg kódexeknek cinoberrel festett lapjairól és arról a sírfeliratról, amelynek pontos szövegét Karaman doktor találta meg Giovanni Lucio 1666ban megjelent könyvében. Két királyleány Sírjának odisezeája Ezt meséli a tudós: — Mindenekelőtt felmerül a kérdés: miképpen és mikor jutott a két királyleány szarkofágja olyan helyre, ahova egyébként szarkofágot nem szoktak tenni: a spliti templom főbejárata fölé. Erre a kérdésre a muzeum elhunyt tudós igazgatója, dr. Don FYanciscus Butic adta meg elsőnek az elfogadható választ. — Tudjuk a ma is meglévő leiiratból, hogy Marghuerita és Katharina hercegnők. 1242 március 13-ikán haltak meg. A szarkofágon három sorban ez olvasható: Haeo est sepoltura filiarum Pominl Belle, regis Hungarie MCCXLII dio XIII. Mártii, Huc fugiens ab acie Tartarorum. „Ez a sirja Béla ur, Magyarország királya leányainak, kik meghaltak 1242 március 13-án, mikor a talárok elő-1 menekült..." Bulic. igazgató ur szerint: az akkori zavaros időben se idő, se mód nem volt hozzá, hogy a holttesteket bebalzsamozzák. Sietve kőládába tették azokat és a ládát ide hozták. Ebben az időben, 1242 márciusában Diocleiauus egykori mauzóleuma már székesegyház volt, hiszen azzá alakitolták át a nyoldómuak még nem volt harangtornya és a tizenead'ik század végén, vagy a kilencedik elején. A harmadik század elején kezdték el épiteni azt a campaiiillet, amely a tizenhetetlik századig épült. Sok törléneltudós azt tartja, hogy a barangtorony IV. Béla anyjának, II. Entke hitvesének adományából épült. A királyasszony járt itt, hiszen II. Endre a velencésektői hajókon Spalalóból indult el a Szentföldre... — Amikor a tatárok elöl IV. Béla Clissa várába ment, a spalatoi dóm épülő harangtornyát faváz vette körül gs a munkások ezen a favázon dolgoztak. Szakasztott ugy, mint ma az épülő házaknál. A faváz akkor elérte már a bejárat párkányát, lehet, hogy azt meg is haladta. Ezen a párkányon vitték fel a szarkofágot mai helyére. Dolguk sietős lehetett, mert lázasan dolgozhattak. Erre vall, hogy amikor Bulié igazgató ur 1908-ban a szarkofágot felbontotta és megvizsgálta a megmaradt csontokat, azok között olyanokat is talált, amelyekiöl már a laikus is megállapíthatta, hogy nein emberi esontok. Anatómiai vizsgálat során aztán kiderült, hogy csirkeesontok kerültek a ládába és pedig alkalmasint ugy, bogy a munkások munka közben fogyasztották el ebédjüket és kegyeletsértö uiódon a holttesteket tartalmazó szarkofágba szórták ebcdjitk maradványait. A hétszáz esztendős csirkecsontokat Bulic igazgató ur aztán eltávolította és ugyancsak 8 állapíttatta meg, hogy a királylányok közül Margit hercegnő tizenhét-tizennyolc esztendős lehetett, a buga, Katalin, pár évvel fiatalabb. — Az idők során, alkalmasint, pár évszázaddal később a most is látható szerény szarkofág fölé még egy díszesebbet is tettek és erre egy latin verset véslek rá. Mikor? Erről nincsen semmi híradás. Magát a históriát Straticotól tudjuk, aki a Habsburgok titkos levéltárában lévő Jelentésében elmeséli, hogy 1777-ben Spalatoban járván, ott szavahihető emberektől hallotta a következőiket: — "A" velencei köztársaság azt köyetelte Spalatotől. hogy Béla király két leányának szarkofágját vitesse cl a templom kapuja fölül, mert az profán és sérti a kegyeletet. Spalato erre nem volt hajlandó, viszont dacolni se akart Velencével. A maga módja szerint ötletesen oldotta meg a kérdést: Velence márványba vésett címerével, a szárnyas oroszlánnal födte el a szarkofágot. Slralieo létrán ment fel a dóm kapuja fölé és meggyőződött arról, hogy a velencei oroszlán, alatt ott van a diszes szarkofág, oldalán a- verssel. Meggyőződött Stratko arról is, hogy a diszes szarkofág alatt meg van még a. régi is. Késő W> a velencei oroszlán eltűnt, de eltűnt a díszes kösir és ma senki se tudta, mi állolt rajta. Csak annyit tudunk még, hogy 1885-ben, amikor a templom portálját restaurálták, a szarkofágot mai helyéről a hnblislcriuniba vitték és ott maradt egészen 1908-ig, amikor is visszakerült mai keIvére ...