Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-12 / 232. szám

AGYAKORSZAG Kedd, 1937. ok?. 12. Politikai napilao A város érdeke s a gázgyár hódmezővásárhelyi üzlete A szegedi lapok vasárnapi számában látszólag semmitmondó hirdetmény jelent meg. Ebben a hirdetményben a város polgármestere közhírré teszi, hogy az ipari miniszter ur elrendelte a Központi Gáz- és Villamossági Rt. szegedi villanytelep érői Hódmezővásárhely thjf. .város villanyárammal való ellátására létesítendő nagyfeszültségű távvezeték engedélyezési eljárásának lefolytatását" s erre a tárgyalásra a hirdetmény október 14. napját tűzi ki. A hirdetmény szerint a távvezeték létesítésében érdekelteknek látszanak a Rokkant-telep lakói és a baktói gazdák, akik fel vannak hiva arra, hogy észrevételeiket a kitűzött tárgyaláson adják elő. Bizonyára érdekeltek a baktói gazdák is, de senki nem annyira érdekelt, mint Szeged város egész közönsége. Hogy a város hatóságának mi lesz az álláspontja, azt nem tudjuk, de megkíséreljük a város közönsége nevében a magunk észrevételeit megtenni. Miről van itt szó? Az ipari miniszter ur Felhívta a szegedi és a hódmezővásárhelyi telep tulajdonosait, hogy a két telepet csatlakoztassák. Erre a miniszter urnnk joga van s ennek a jognak gyakorlásával nem is szállhatunk perbe. Perbe szállunk azonban azoknak a jogoknak érvényesítéséért, melyek a város közönségét megilletik. Az energiatörvény felhatalmazza a kereskedelmi minisztert arra, hogy ha ugy látja, hogy va lamely telep fogyasztóterülctének megnövekedett szükségletét kielégíteni nem tudja, vagy a szükséges energiát máshonnan előnyösebb feltételek mellett szerezheti be, mint ahogy azt maga előállítani képes, vagy akár energiagazdasági, vagy közbiztonsági szempontból is a villamosmüvek együttműködését kívánhatja meg. A mi esetünkben az ipari miniszter ur felhívása nem koncentrációra, nem is kooperációra, hanem csatlakozásra szól, vagyis arra, hogy a hódmezővásárhelyi villamosmü szüntesse be az energiatermelést s vegye át a szegedi villamostelep által termelt energiát. S most következik valami, ami különlegesen érdekes. A telepek vagy végrehajtják a miniszter rendelkezését, vagy nem. Nem kötelesek végrehajtani s ebben az esetben a miniszter rendeletét csak birói uton lehet végrehajtani. Az energiatörvény erre a célra külön birósógot állit fel a Kúria mellett s ez a bíróság a törvény 44. §-a szerint „az együttműködési, illetve a csatlakozási kötelezettség megállapító3fa, vagy területátcsatolás kérdésében határoz, továbbá asz energiaáraknak a váltoszásfposz méri eset leges lesszállitása iránt is." E két törvényes rendelkezés egybevetéséből arra lehetne első pillanatban következtetni, hogy ha a villamosmüvek végrehajtják a miniszternek az együttműködésre vonatkozó rendelkezését, akkor az együttműködés megteremtése az egységárakat nem érinti, ha azonban nem hajtják végre s a biróság dönt a miniszter és a telepek közötti jogvitában, akkor már a biróság nemcsak az együttműködésre vonatkozó rendelkezés fölött, hanem az egységáraknak a változáshoz leszállítása mért iránt is határozhat. Ezzel a kérdéssel azért kell tüzetesebben foglalkozni, mert az fel sem tehető, hogy akár a szegedi, akár a hódmezővásárhelyi telep szembe fog helyezkedni az ipari miniszter ur rendeletével. A szegedi telep hónapok óta varja ennek a rendeletnek kibocsájtását s már hónapokkal ezelőtt kezdte megXIII. évfolyam 232. sz. szervezni az érdekelt földtulajdonosok és bérlők hozzájárulási nyilatkozatát, — oly&r „meglepetésszerűen" érte őket ez a miniszteri rendelkezés. Az egységárak leszállításának kérdése azonban nem azzal van összefüggésben, hogy a telepek maguktól hajtják-e végre a miniszteri rendelkezést vagy pedig csak birói parancsra, az egységárak leszállításának kérdése a megváltozott termelési feltételekkel, a produkció nagyobb rentabilitásával, a termelt mennyiség ugrásszerű emelkedésével s ami ezzel együtt jár, az előállítási költség viszonylagos csökkenésével van öszszefüggésben. Ha tehát a bíróságnak a csatlakozást, vagy az együttműködésnek bármely más formáját kimondva joga van az egységárak leszállítását is kimondani s joga van megállapítani azt a mértéket is, amivel a» egvségárak leszállnak, akkor a fogyasztóknak módjuk van ezt az igényt érvényesi te ni abban az esetben is, h 9 a telepek végrehajtják a miniszteri rendelkezést s birói kötelezés nélkül létesitik na' egvüttmüködést. Mindezeket a kérdéseket tisztázni kell mé'j a közigazgatási bejárás előtt. a város nem járulhat hosszá a ielenek eoyüitmüködéséhosz mindaddia, amig a város togyassztó "köszönségének a telepek együttműködéséből jolyó igényei elismerve és teljesítve nincsenek. Ha a telepek együttműködése kérdésében a biróság dönt, akkor a bíróságnak kötelessége meghallgatni az érdekelt városokat, — a közigazgatási bejáráson itt lesz a miniszter képviselője is, fel sem tételezhetjük, hogy ami kötelező a biróságra, azt a közigazgatási hatóság magára nézve kötelezőnek nem tekintené. A városnak azonban egyéb körülmények között sem közömbös az, hogy a tulajdonában levő szegedi telep a szegedi szükségleten kivül kielégíti-e a hódmezővásárhelyi szükségletet is? A szegedi telep s annak minden berendezése túlnyomó részben már a város tulajdonát képezi, ha most a szegedi telep a város tulajdonát képező ingatlanon, a város tulajdonát képező berendezéss e 1 akarja kielégíteni a hódmezővásárhelyi fogyasztást, akkor csak nyilvánvaló, hogy a városnak, ha másként nem is, de az egységárak leszállít-a iával részesedni kell abban az üzleti haszonb a n, amit a gázgyár a város tulajdonát képező telepen, a város tulajdonát képező berendezéssel s kis vészben a városra háromló gépi egységgel magának biztosit. A vállalat a szerződés szerint csak használatra veszi át a várostól az egész telepet, — de az magától értetődően természetes, hogy a város által a gázgyár használatába adott telepet és b e re ndezést — nem a hódmezővásárhelyi szükséglet kielégítésére adta a város a gázgyár használatába. A telep és a berendezés nem a Központi Gáz- és Villamossági Rt.-é, hanem Szeged városáé s ha most a viszonyok ugy alakulnak, hogy a Szeged város tulajdonában levő teleppel és berendezéssel a szegedi villamosmü ki fogja szolgálni a hódmezővásárhelyi fogyasztókat is, akkor kétségtelen, hogy a várost és a város fogyasztóit más igény illeti meg, mint amit a szegedi fogyasztással kapcsolatban biztosított számára a szerződés. Ez a lehetőség a szerződő felek előtt számára nem volt ismert, ezzel a szerződés megkötésekor nem számolhattak, az ebből eredő' helyzet következményeit a szerződés egyéb rendelkezései figyelembe vételével kell lemérni. A vásárhelyi fogyasztás értesülésünk szerint vagy harmadfél millió kilowattóra. Egyszerre ilyen szükséglettel áll szembe a szegedi gázgyár, melynek rentábilitását s termelési viszonyait a szerződés megkötése idején csak a szpgedi s nem egvben a hódmezővásárhelyi fogyasztás adatai alapián lehetett csak vizsgálni. Mi biztosítja Szeged szamara az elsőbbséget, ha a telepen üzemzavar áll elő s a két város szükségletét n működő gépek kielégíteni nem fogják? Ezét a gépek részben már ma is a város tulajdonát képezik, részben a város tulajdonává fognak válni, az sem közömbös a városra,, hogy gépei milyen mértékben használtatnak ki, mert hisz a gépek élettartama a kihasználás mértékétől is függ s