Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-12 / 232. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1937. október íX a város nem járulhat hoszszá, hogy a saját tulajdonát képeszö gépek ászért váljanak hamarabb ócskavassá, mert a sszegedi telepről látják el a vásárhelyi iogyassztási is. Á szegedi és a vásárhelyi telep tulajdonosai egy igazgatóságban találkoznak s ha együtt ülnek a párnázott székeken és együtt tanácskoznak a párnázott ajtók mögött, akkor könnyen meg fognak egyezni abban is, hogy a két vállalat érdekében milyen módon számolják el a Szegeden termelt és Vásárhelyen átvett áramot. A városra nézve azonban az nem közömbös, hogy a kimunkált szándéknak megfelelően szövegezett álszerződések majd mit fognak tartalmazni. A város számára ez nem közömbös, mert az egységár revíziójának ideje nemsokára elérkezik már s igen jelentékeny argumentum lesz kezében a szegedi telepnek ugrásszerűen emelkedő terrnelésekedméinye. A városnak joga van tudni azt, hogy milyen áron veszi át Vásárhely a villamos áramot, joga van ellenőrizni a bemutatandó szerződés alaki és tartalmi valódiságát is. Mindaddig azonban, amig a város jogai biztosítva nincsenek, amig a fogyasztókat a törvény rendelkezéseinek és szellemének megfelelően nem részeltetik az ü z e m e e vségesitésnek az egységárakat mérséklő előnyeiben, amig a városnak, mint közületnek s a városnak, mint a fogyasztó polgárok nevében szerződő félnek jogait nem ismerik el s kívánságait nem teljesitik, a városnak addig az a kötelessége, ihogy h a rcoljon a szegedi és vásárhelyi telepnek az ipari miniszter ur által elrendelt törekvésevei szemben. A szegedi telep nem a Salgóé, nem a Pesti Magyar Kereskedelmi Banké és nem a Központi Gáz- és Villamossági Rt.-é. A szegedi telep Szeged város tulajdonában v a n s ha a szegedi telepet most a hódmezővásárhelyi fogyasztás kielégítésére akarják felhasználni, akkor a telep ura és tulajdonosa is részesedjen abból az előnyből, amit ez az üzlet a telep használóínak jelent. A földtulajdonos bérbeadhatja a földjét az instructussal együtt, de a haszonbérlőnek nincs joga ahhoz, hogy a földtulajdonos igájával — bérszántást végezzen s nincs joga ahhoz sem, hogy a bérelt földön termelt trágyával másnak földjét tegye termékenyebbé. E hasonlatok személyes vonatkozásait elhagyva is kétségtelen, hogy a város tulajdonát képező ingatlanon és a város tulajdonát képező berendezéssel a város hozzájárulása nélkül nem lehet a vásárhelyi fogyasztók igényeit kielégíteni. Elvégre, ha a város nem biztosítja jogait, mée az is megtörténhetik, hogy majd a szegedi telepet állítják le és Vásárhelyről fognak importálni energiát Szegedre. Ha Vásárhely nem küzd a vásárhelyi munkások foglalkoztatásáért és a vásárhelyi kövezetvámbevételért s az egységár leszállításáért, nekünk küzdenünk kell. S e? a küzdelem nem is végződhetik Szegednek s a szegedi fogyasztóknak vereségével. Női kabátok és ruhák óriási választékban Délmagyarország legnagyobb női divatáru üzletében P. Reich Evvxsi Unió könyvek érvényesek. Főpostával szemben. Nagyjelentőségű beszédek az ellenzék körmendi seregszemléjén Sigray, Eckhardt, Rassay, Ticfjy, Makray fontos besszédel a restaurációról, a sszélsöségesekkel való lesszámolásról és asz ellenszéki pártok össszefogásáról Körmend, október 11. A polgári ellenzék" nagy seregszemléje volt vasárnap Sigray Antal körmendi beszámológyülése. A beszámolón megjelent a kereszténypárt minden számottevő tényezője, de megjelent Rassay Károly, valamint Eckhardt Tibor is. A gyűlésen a polgári ellenzéki pártok nagy öszszefogásának kontúrjai alakultak kL Gróf Sigray Antal a nemzetközi helyzetről beszélt, a kommunizmus, a nemzeti szocializmus, a diktatúra veszélyeiről mondott nagyobb beszédet. A mai állapotból a kiút: a törvényes királyság helyreállítása. Beszélt ezután egy koncentrációs kormány lehetőségéről, hogyha ez nem volna lehetséges, akkor az ellenzéknek össze kell állnia a becsületes titkos választójog létrehozása érdekéhen. Nagy érdeklődés előzte meg Eckhardt Tibor felszólalását. Azzal kezdte beszédét, hogy a kisgazdapárt az alkotmányos monarchia álláspontján áll. A restauráció politikai időszerűsége lényegesen megnövekedett — mondotta —. a diktaturás erőszakoskodások megerősítették ezt a gondolatot. «— Abban a szerencsében részesültem a nyáron — folytatta Eckhardt beszédét >—, hogy megismerhettem Ottó királyfit és nagy örömömre szolgált az a néhány óra, amelyet társaságában eltöltöttem. Meggyőződtem arról, hogy az ő személye biztositék arra, hogy ez az ország ha rákerül a sor, keresztény és népi aiapo.i fog regenerálódni és erre az alapra egy szebb és jobb jövőt nyugodtan épiteni lehet. Eckhardt beszédét nagy taps követte, majd gróf Zichy János beszélt, aki kijelentette, hogy Eckhardt beszéde a legitimizmus szempontjából rendkívüli jelentőségű. Beszéde további során éles szavakkal fakadt ki a diktatórikus törekvések ellen. Rassay Károly beszédét nagy érdeklődés előzte meg. Rassav beszédében élesen támadta azogat, akik mint jakobinus csőcselék terrorizálják a közvéleményt. A felforgató elemek, pápábhak akarnak lenni a pápánál, nekik nem elég kercszténv a pápa és a hercegprímás, nekik — Ludéndorf és Rosenberg a keresztény. — Itt az ideje — folytatta —, hogv szembenézzünk azokkal, akik a Sziiz Máriás lobogót letépik és sárbnrántják. Ezek az elemek, amelyek a száműzetésben élő királyra sarat dobálnak, hódolattal borulnak le a porosz csizma előtt. Meddig tűrik még a magyar közélet hivatalos vezérei ezt a terrort? Legyen ke* resztény és nemzeti politika, amelynek tartalma az, hogy becsületes népi politikát kell csinálni, — fejezte be Rassay nagyhatású beszédét. A következő szónok Makray Lajos yolt, aki azt fejtegette, hogy a diktatúra lemondás a nemzet jövőjéről. Végül Rakovszky Tibor szólalt fel. A beszédeket nagyszámú hallgatóság nagy lelkesedéssel tapsolta. fl róliuss templom felszentelésének negyedszázados jubileuma (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap ünnepelték a rókusi templom felszentelésének negyedszázados jubileumát. Délelőtt 10 órára teljesen megtelt a templom, ahol dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök fényes papi segédlettel ünnepi szentmisét pontifikált, majd szentbeszédet mondott. A szentmise után fél 12 órai kezdettel a rókusi kultúrházban folyt le a jubileumi díszközgyűlés. amelyen megjelent Glattfelder megyéspüspök, dr. vitéz Imecs György főispán, dr. Tóth Béla helyettes polgármester, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes és sokan mások. A díszközgyűlést a rókusi egyházi énekkar szereplése vezette be, majd dr. Henny Fereno főesperes, a rókusi templom plébánosa mondott elnöki megnyitót, a jubiláló templom történetét ismertette, Jászai Géza esperes-plébános kezdeményezésére még 1905-ben elhatározta a képviselőtestület, hogy Rókuson uj templomot építtet Aigner és Rainer épitészek által tervezett, kéttornyú templom íöldmunkálataihoz már a következő évben hozzá is kezdett Ottovay István épitészvállalkozó. Az alapkóletételi ünnepségre májusban került sor, ezután meglehetős gyors tempóban folyt az építőmunka. A templom építése 1909 telén fejeződött be és ezután került sor a festésre és a berendezés elkészítésére. 1909 karácsony éjféli miséje volt az első szentmise az uj templomban. A berendezésre való fedezet kieszközlésénél dr. Várhelyi József plébános buzgólkodott és sikerült is a teljes berendezésre fedezetet kieszközölni a városnál. Az uj templom felszentelésére 1911 október elsején, kétnapos ünnepség keretében került sor, dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök végezte el nagy segédlettel, a hívek tízezreinek jelenlétében. A templom történetének ismertetése után dH Tóth Béla polgármesterhelyetles a város nevében köszöntötte a rókusi egyházközséget — Azt hirdeti a templom — mondotta —, hogy a katolikus vallásos érzület és a hazaszeretet, amely az itt élő nép lelkében lakik, eszményi szárnyalással magasztos tettekre ragadta ezt a nemzedéket. Vannak templomok, amelyek az irás szerint csodának, vagy látomásnak köszönhetik létrejöttüket. A rókusi templom épitését nem előzte meg csoda, de a templom fundamentuma a nép áhítatos lelkében, hitében gyökeredzik. Azzal fejezte be beszédét a polgármesterhetyettes, hogy a rókusi templom felépítésének módja példát mutathat messze földre is. A Margit-uccai polgári leányiskola éneke után szavalat következett, majd dr. Kováts József kereskedelmi iskolai igazgató mondott alkalmi beszédet, végül dr. Curry Richárd ítélőtáblai biró, a rókusi egyházközség elnökének záróbeszéde fejezte be a jubileumi diszgyülést, amelynek végén a megjelentek a Hiszekegyet és a Pápai Himnuszt énekelték el. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek és munkaadójának, Pick Jenő ur őméltóságának, a gyár vezetőségének és a kartársaknak, kik szeretett férjem elhalálozása alkalmából, a temetésen való megjelenésükkel, virágadomátnyaikkal és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. ÖZV. NAGY JÓZSEFNÉ cs GYERMEKEI.