Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-26 / 220. szám

Vasárnap, 1937. szept. 26. Politikai napilap XIII. évfolyam 220. sz. Az adós város és a hitelező gázgyár 'K város, mint fájdalmasan emlékezünk, a gázgyári koncesszió meghosszabbítására Irányuló tárgyalások idején pillanatnyi pénz- és elmezavarában három milliós kölcsönt vett igénybe a gázgyártól. Most kellene a kölcsön visszafizetésének feltéte. leit megállapítani s a pénzügyi bizottság, mint mai számunkban beszámoltunk róla, tárgyalni kezdte a gázgyár által irásba foglalt kölcsönkötvény tervezetét. Nem tudjuk, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásán milyen érvek hangoztak el a gázgyár követelésével szemben, nem ismerjük a tárgyalás egész anyagát, de kezünkben van az a megállapodás-tervezet, aminek elfogadását és aláírását kívánja a gázgyár. Megvalljuk őszintén, kevés olyan szerződéstervezettel és adóssági kötelezvénnyel találkoztunk még ebben az életben, amelyikben annyi támadás rejlett a másik szerződő féllel szemben s amelyik olyan kíméletlen eljárásra nyújtott volna módot a hitelező számára az adós ellen, mint amilyent ez a megállapodástervezet a gázgyár számára megszerezni igyekszik. A legcsudálatosabb az, hogy amig egyfelől a gázgyár állandóan azt hangoztatja, hogy milyen áldozatokkal jár számára ennek a hitelnek a fentartása, addig másfelől még azt a jogot sem akarja biztosítani a városnak, hogy adósságát akkor fizesse vissza, amikor pénze lesz. A gázgyár biztosítani akarja a maga számára azt a helyzetet, hogy a városnak mindaddig hitelezője maradhasson, amig a koncessziós szerződés le nem jár. Most már a gázgyárnak ezt az álláspontját es álláspontjától eltérő ezt a törekvését hogyan lehet közös nevezőre hozni? Csak egyetlen magyarázat áll rendelkezésre e tekintetben s ez az, hogy a gázgyár hitelezője akar maradni a városnak akár vissza tudja fizetni a város adósságát, akár nem, a gázgyár nem akar a várossal szemben lemondani arról a függőségi viszonyról, mely minden hitelezőnek fölényt ad és minden adósnak az alacsonyabb rendüség félénkségét szerzi meg. S bár egyáltalában nem hisszük- azt, hogy a gázgyár számára akár egyetlen fillérrel fölérő terhet Jelentene ennek a hitelnek fentartása, azt kell látnunk, hogy egyelőre legalább immateriális előnyöket biztosit számára. Ebben n kérdésben azonban a városnak esak egy lehet az álláspontja, amiből nemcsak engedni nem lehe, de ami nélkül tárgyalási alap sincs s ez az, bogy a város akkor téríti vissza hátralékos tartozását, amikor majd tud fizetni és se harmadik tényező, sem a gázgyár nem akadályozhatja meg a tartozásnak bármikor bekövetkezhető készpénzbeli viszszafizetését. Különös jelenség az, hogy amikor minden más közület s elsősorban a városok lényeges tőkeengedményt kapnak a hitelezőktől, ha rendezni tudják tartozásukat, ugvanökkor a gázgyár meg akarja tiltani a városnak azt, Hogv visszafizethesse adósságát. A magyarázat kézenfekvő: a gázgyár kamatrabszolgaságban akarja tartani a várost s nem elég az a gyarmati szerződés, amit a szorult helyzetben levő város kötött harminc évre adván át a gázgyárnak a kivételesen előnyös egységárak minden gazdasági és financiális előnyét, a gázgyár nem akar lemondani a várossal szemben arról a pozícióról sem, amit számára a hitelezői szerep biztosit: Ezért kerülhettek be a szerződésbe olyan mulatságos rendelkezések, hogy a gázgyár a fizetést csak akkor fogadhatja el, ha a város valamennyi hitelezőjét kifizette, még pedig az első kúriába tartozó pénzintézet által rendelkezésre állitott pénzzel. Ahhoz már hozzá vagyunk szokva, hogy exportált áruk származási bizonyítványát be kell szerezni, de hogy a pénz származási bizonyítványát is föl kelljen mutatni s hogy a hitelező csak első kúriához tartozó pénzintézet pénzével legyen kielégíthető, de máshonnan származó pénzt joga legyen viszszautasitani, ezzel a konstrukcióval most van szerencsénk először találkozni. Nem akarunk a megállapodás tervezetének valamennyi pontjával foglalkozni. Csak példaképen emeljük ki, hogy van olyan pontja is a gázgyár által elfogadásra ajánlott szerződésnek, aminek az az értelem tulajdonitható, hogy a viszonyok kedvező alakulása folytán a város által fizetett egységár leszáll, akkor ugyanolyan arányban emelkedni fog a város tartozása a gázgyárral szemben. Vagyis, ha a pénz vásárló ereje emelkedik, akkor — ne kevesebbet, hanem többet fizessen a város hátralékos tartozása után. Egy másik pont szerint, ha a város lebont egy épületet, vagy elad egy házhelyet, akkor a gázgyár lejárttá teheti egész követelését. Méltóztatnak megfigyelni: egyrészt megakadályozza, hogy a város visszafizethesse bármikor tartozását, másrészt minden körülményt alkalmasnak akar tekinteni arra, hogy egy összegben való fizetést követelhessen. Vagyis a város ne fizethessen, ha pénze van, de legyen kénytelen, ha pénze nem lesz. Sokaljuk azt az időt és komolyságot, amivel a pénzügyi bizottság ezzel a tervezettel foglalkozott. A városnak ezt a tervezetet egyszerűen vissza kellett volna lökni azokhoz, ahonnan az származott, — még tárgyalási alap sem lehet jóhiszemű felek között az a tervezet, aminek elfogadását a gázgyár kívánja. Más hangot, más szellemet, más mentalitást igényel a város polgársága a gázgyártól is. Mussolini Münchenben Egynapos ünnepségek uíán szombat este a német hadgyakorlatokra utazott München, szeptember 25. Mussolini szombaton reggel 9 órakor érkezett meg a német határállomásra, ahol nagy ünnepélyességgé! fogadták, diszszázadot vezényeltek ki tiszteletéi c. Kiefersfeld halárállomáson Hess miniszter felszállt Mussolini különvonatára, amely délelőtt 10 órakor futott bc Münchenbe. A fogadásról rádióriportot adtak. A pálvaudvaron Hitler, Göbbels és Neurath fogadta az olasz kormányfőt. A fogadáshoz kivon"! tak a különböző alakulatok és kattand diszszázadok. Délszaki növényekkel, fenyőgalvakkal, viráufüzérekkel és zászlókkal volt feldíszítve a pályaudvar. Mussolini fasiszta tábornoki egyenruhában jelent meg a kocsi ajtajában, majd Hitlerhez lépett, egy percen át tartották egymás kezét és néhány szót váltottak. Hitler ezután karonfogta Mussolinit és igy mentek a kijárathoz, amelv előtt a tömeg élienzcssri fogadtá* őket. Három díszszázad várta a páIvaudvar előtt a vendégeket. Ezután autóba üllek és a Károlv-palotába hajtattak. Gróf Ciano Neurath báróval ült egy autóban. A palotában Mussolini átöltözött, ezután Hitlerhez ment az első hivatalos látogatásra. Mussolini az egyik német tannak' n vitai között németországi látogatásáról. Kijelentene, látogatása hangsúlyozott tüntetés az erős béke közös politikára mellett. Azt akaria. hogv ezt a látogatást Németország és Olaszország megalkuvásnélküli tartós békentnak tekintsék. —. Németországi látogatásom — mondotta Mussolini —, látható kifeiezése ama két nemzet sziyélves barátságának, amelvnek alapján két nemzet teljes bizalommal viseltetik egymás iránt. A nárimozgalom halottai emlék ni 1' VC1 i C »v megkoszorúzása után Mussolini és Hitler a Barna Házba ment. Á vezetők épületének fogadótermében Hitler bemutatta Mussolininek a párt birodalmi és kerületi vezetőit, valamint a mozgalom tagozatainak legfőbb vezetőit. Mussolini Hitler villásreggelije után kisérelével délután 3 órakor a Hősi emlékműnél rendezett díszfelvonuláson jelent meg. A felvonuláson a nemzeti szocia lista párt katonai jellegű alakulatai vcl'ek részt. A díszszemle után Mussolini és Hitler külön-külön gépkocsin távoztak a szemle színhelyéről. Mihelyt Mussolini megérkezett a palotában levő szállására, máris jelezték Hitler érkezését, aki akkor adta vissza Mussolini délelőtti látogatását. Délután a Művészetek Házába hajtattak. Mussolini megszemlélte a kiállítást, majd Hitler teát ado'ía diszcsarnokban. Hivatalos közlés szerint „annak a látogatásnak során, amelyet Mussolini olasz miniszterelnök délben Hitler lakásán tett, a két államférfiú több, l mint egyórás megbeszélést folytatott. Ezzel egyidejűleg gróf Ciano olasz külügyminiszter meglátogatta Neurath báró német külügyminisztert, akivel hosszabb megbeszélést folytatott." Epte 7 órakor Mussolini különvonaton elutazott Műn '•'énből. Hitler gépkocsija háromnegyed 7 órakor állt meg a hercegi palola előtt, néhány perc-