Délmagyarország, 1937. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1937-09-19 / 214. szám

Vasárnap, 1937. szeptember 19. DÉLMAGYARORSZÁG 9 II legnagyobb jugoszláv lap cikke a szegedi szabadtéri játékokról A Dóm-téri játékok sikerét jelöli az a tény is, bogy a legnagyobb európai lapok egymásután foglalkoznak a szegedi eseményekkel. Legutóbb feltűnést keltelt, hogy a legnagyobb jugoszláv napilap, a belgrádi „Vremc" majd egy teljes ol­dalas cikkben számol be a játékokról és ugyan­akkor közölte a cikk illusztrálására a Dóm-tér, a Pantheon. a szabadtér.! nézőtér és a Tragédia egyik jelenetének fényképét. A belgrádi lap rész­letes és szines írói tollal megirt beszámolója an­nál is inkább érdekes, mert első alkalommal for­dult elő. hogy egy jugoszláv szerb nyelvű, belg­rádi napilap érdeklődéssel fordul egy magyar kul­turális demonstráció felé. Az érdekes cikket Sok­rsics Joszó irta. akit a Vremc Szegedre küldött, hogv helyszíni impressziói alapján számoljon be. az ünnepi játékokról. A közelmúltban egyébként meleghangú cikk jelent meg a játékokról dr. ,lfo­hársi Jenó a kiváló iró és müforditó tollából a legjelentősebb osztrák lap. a Xcue Freir Prrf.se hasábjain. nruelyben részletesen beszámolt a ..magyar Salzburg" produkcióiról elismerő mű­vészi beszámolót adva. A belgrádi .,Vrcme" cikkében a lap kiküldött munkatársa, Soksies Josző részletesen foglalkozik a szegedi játékok történetével és az adataok, az eddigi erentények felsorolása után kiemeli, bogv a szegedi ünnepi játékok éppen olyan tradicioná­lisak, mint a salzburgi "előadások. Miként a Je­drrmann Salzburgnak — irja —, ugy Az em­ber tragédia ia Szegednek az a központ, amely körül a játékokat évről-évre megrendezik. Hang­súlyozza a cikk. hogy a Tragédia előadása az idén is nasv sikert aratott. A belgrádi újságíró a következőket irja: — Az ünnepi játékok ezelőtt hat évvel gróf Klebelsberg, Kunó kezdeményezésére indultak meg. A következő években Pásztor József uiság­iró érdeme, bogy a játékok nemzetközi ielleart kaptak. Az idei 11 előadást 1900 útlevéllel több mint háromezer külföldi látogatta meg. nz idege­nek között sok jugoszláv, olasz, angol és francia volt. A szabadtéri játékok propagandáin alaoos, életerős, sokoldalú és eredményes. Nemcsak a propaganda, de a rendezés ágai is újságírók ke­zében vannak. Az előadásokat a város rendezi. A templom előtti hatalmas és akusztikus téren, a Dóm előtt folvnak a játékok. Az egyházi ható­ságok a templomot is engedélyezték a játékokra, mivel egyes darabok katolikus tendenciával l>ir­nak". A szinpad valóban óriási. \ János vitézben, Áz' ember tragédiájában, a Bizáncban egyidőben lovas csapatokkal 2—.100 szinész jelenik meg. A technikai kivitel kiváló és példát adó. Az előadá­sok nívója magas fokon áll, a főbb szerepekben a legkiválóbb magyar szinészek szerepelnek. I MEGNYÍLT Terézköruti Szinpad a szezon legnagybb sikere SIILIA IMA felléptével Dr. Kerekes Mária Irta: Cászló Miklós azonkivill a szenzációs válogatott miisor, molv­ben fellépnek: Itatna Al'ce. Herendi Manci, Kőváry. Peti. Cászló M., Beiczv, Fenyő, Náray Teri. FUlöp. Elek Zsuzsa. Heg\l. BataErzsl, Jankovlcs és Pán Konferanszierek: Corcnx Márta és Bartók Ibi Rendező: Kőváry Gyula Minden ünnep- és vasárnap délután fél 5 óra­kor olcsó helyárakkab Tel.: 12-92-54. Kezdete 9 órakor — Ebben az évben tizenegy előadást tartottak mintegy nyolcvanezer néző előtt — folytatja a cikk. — Az előadásokra hatalmas vonatszerelvé­nyek szállították a közönséget. Az ünnepségek megszervezése kiváló volt. Nevesebb szinészek szereplésükért fejenként 50 ezer dinár tisztelet­díjat kaplak, a látogatottság valóban óriási volt. A városnak a rendezéssel nem volt célja anyagi hasznot szerezni, hanem, hogy a nemzeti kuliu­rát előbbi c vigye, valamint a kereskedelmi cs gazdasági helyzeten a forgalom fokozódása foly­tán lendítsen. Ugy számítják, bogv az idegenek tizennégy nap alatt tiz millió dinárt hagytak Szegeden. — Herczeg Ferenez Bizánca szüzséjét Bizánc és Konstantin császár bukásából meríti. Mig Ma­dách mottója: „Ember küzdj és bizva bizzál!" —, addig Herczeg, az elsőrangú magyar revizionista iró Giovannin keresztül igy kiált: „Egy nemzet addig él. amig meg nem ássa a maga sírját.!1 Az ünnepi játékok repertoárját ugv Ítélik meg, hogy katolikus szellemű karaktere van. Az utóbbi hat év alatt Szegednek nagyobb szinházi közön­sége lett, mint az utóbi hatvan évben. A magyar nacionalizmus nem üres frázisokból, nem szóvi­rágokból ált, — irja a belgrádi lap, hanem szív­vel dolgozik a jövendőn. Magyarországon külön­féle társadalmi, szociális és politikai kérdések vannak — irja végül a Vremc cikke —, de mi­dőn a nagy magyar érdekekről van szó. midőn ki­emelődik a magyar ügy, azonnal egységes a ma­gyar nép, minden személyi cs anyagi elleniét megszűnik. NEM VÉLETLEN sogwezatetsmégafegnaguobb veszély ben is ellenáll, merte törv. védj. éter rút azbesztcement pala tűzgátló ETERNIT MÜVEK Budapest, VI., Andrássv-út 33. Soksies Josző cikkében érdekesen számol bc Szeged nevezetességeiről és annak az impresszi­óinak ad kifejezést, hogy a szegedi ünnepi játékok nagy kulturális célt szolgálnak. A szegedi légszeszgyár incidense Tápé községgel A község egyelőre lemond a villanyvilágításról (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes incidens történt Tápén a község helyetles vezető jegyzője és a szegedi légszeszgyár mérnöke kö­zött. A kormány versenypályázatot hirdetett meg néhány környékbeli község elektrifikálására, a programban szerepelt Tápé község is, amelynek nagyobb mennyiségű ipari áramra van szüksége, a területéhez tartozó kotrótelep kétszáz lángot' igényel. Amikor megjelent a pályázati felhívás, a sze­gedi gázgyár érdeklődni kezdett a község uccai világítása iránt, kiküldte egyik mérnökét, aki kö­zölte a község vezetőségével, hogy a gyár be­adja pályázatát Tápé világit(ására. A községben, érdeklődtek a vd-ható egységárak felöl, de a kiküldött azzal tért ki a konkrét fel* világositás elöl, hogy »majd a minisztériumnak megírjuk«. A községben eddig kétszáz magános jelentkezett és közölték, hogy igénybe kívánják venni a vil­lanyvilágítást. A község uccáira 32 láng van ter­vezve és a vezető jegyző most már az uccai vi­lágítás pausálösszege iránt érdeklődött, mire azt a választ kapta, hogy évi 1500 pengőért kaphatja meg a kivánt lángokat. Miután ezt az összeget túlzottan magasnak találták, felhívták a kiküldött figyelmét, hogy aránylag sok a magánfogyasztó és jelentékeny mennyiségű ipari fogyasztásra van kilátás, azonfelül a középü­letek fogyasztása is külön üzleti bázist nyújt, mél­tányos tenne, ha a 32 uccai lángot nem számítaná fel a gyár, vagy minimális árat szabna meg. Ekkor a gyár megbízottja fölényes kijelentést tett, mire a község vezető jegyzője közölte vele, hogy ilyen körülmények között — hogy a községet ne terhelje tul — nem kiván bekapcsolódni a. megyeközt e'ektromos vezetékbe. Néhány évet niéa vár a község, mert aránylag ki­csi pótadófeleslegét más beruházásokra kell for­dítani. Szó volt arról is, hogy csak a magánfo­gyasztók kapnának áramot, mire a gyár megbí­zottja fé're nem érthető célzást tett arra. hogy ez nem a községtől, hanem a minisztériumtól függ. Az érdekelteket meglepte a kijelentés és nyom­ban felterjesztést intéztek az iparügyi miniszté­riumba, amelyben kérték, hogy Tápé községre! meghirdetett pályázati felhívást tekintse tárgy­talannak. Előadták a kérvényben, hogy ű község ezidöszerint nem tudja költség­vetésbe i leszteni a villamosvilágitásl hozzája,u'ást. •— A minisztérium bizonyára honorálni fogja a község nehéz helyzetét — mondotta informáfo* runk — és kiveszi Tápét a mostani programbóL Sajnd juk, hogy olyan könnyű gesztussal akar elv nézni a szegedi légszeszgyár a fejünk felett. Kü4 lönüsr.ck kell tekinteni, hogy esetleges leendő szer* zödéses üzlet/etünk, aki 40 éves koncessziót akar a község területére, egy kézlegyintéssel intézzen cl minket. — Azt fogjuk csinálni, hogy egy ideig még vá­runk, ha lehet és utána maga a község fog koncessziót kérni. A koncesszió megszerzése után megvesszük nagy* ban az áramot és magunk osztjuk el. Arról —• mondotta tovább —, hogy megfizessük a csatla* kozó vezetéket, adjunk kamatmentes kölcsöpt óva* dék cimen, vagy megvegyük az órákat és a Község maga ilyen pausdl összeget fizessen, szó sem le­het. Ezt aligha érheti el Tápéra vonatkozólag * szegedi légszeszgyár. olcsó és ió Szendrényl Gtzo e« rér»« ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, fele fon 19—82. 1 Szeged, Dugonics-tér 11 BÚTOR

Next

/
Thumbnails
Contents