Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-10 / 129. szám

DÉI MAGYARORSZÁG Csütörtn^ i^n inn'tis TO. esős ismét a szegcdi érdekeltségek kiküldötteihez fordult, akiket arra kért, hogy módosítsák állás­foglalásukat. A szegedi kiküldöttek: Ábrahám Tmre, Deák Tönos, Masa Miklós, Papii József erre kijelentet­ték, hogy semmiképen sem módosíthatják elha­tdrozásukat. Tomesányl miniszteri tanácsos kiielentette hogy fi nem dönthet, de a tö téntekröl Le fog számolni a földmivelésügyi miniszternek. Az értekezlet utolsó szónoka Vágó Oszkár, a (A Délmagyarország gyulai szerkesztőségé­től.) Érdekes és Gyula közgazdasági életére fon­los bejelentést tett dr. vitéz Márki Barna alispán ;i közigazgatási bizottság tegnapi tilésén. Elmon­dotta, hogy a napokban együtt utazott Salamon Oszkárral, a Columbia rt. vezérigazgatójával, aki közölte vele, hogy a nemrég megállapított textil­ipari minimális munkabéreknél olyan kicsi a kü­lönbözet a budapesti és vidéki munkabérek között, hogy ez a differencia nem ált arányban azokkal a tetemes szállítási költségekkel, amelyeket a nyersan> ignak Budapestről Gyulára és a kész­áruknak (ívuláról Budapestre való szállítása okoz n vállalatnak. Ilv körülmények közt ismét felmerült az a gondolat, bogy ezeknek a költségeknek a redu­kálása céljából az egész gyártelepet Gyuláról Buda­pestre telepítsék át. ami annál könnyebben keresztülvihető, mert a részvénytársaságnak megfelelő gyári helyiségek állnak e célra Budapesten rendelkezésére. A rész­vénytársaság megfe'lebbezte a munkabérminimali­zálást és enftek a fellebbezésnek a sorsától teszi függővé további elhatározását. •—• A gyulai kötszövőgyár — mondotta az al­fSpán — a: egyetlen komoly értelemben számot­tevő gyárvállalata Gyula városának, mely áUan­(A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Ben­zslk Zoltán, a csongrádi villanytelep volt vezetője került szerdán a szegedi törvényszék Molnár-la­nácsa elé felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádolva. Dr. Piroska János csongrádi polgármester tett ellene feljelentést egy levél­ben foglaltak miatt. A levelet dr. Bencsik a Ha­jós és Szántó budapesti cégnek irta és benne töb­bek között a következőket mondotta: ^Lelkiismeretünk szavára hallgatva, azt a frivol játékot. amelyet a város polgármes­tere üz és végrehajtani akar, szó nélkül nem vehetjük tudomásul és kénytelenek va­gyunk 1200 közvetlen és 1'6 ezer közvetve ér­deke't fél érdekében ez ellen a legeré'.yesebb haieot indítani, mert nem nézhetjük össze­tett kézzel azt. hogy a város polgármestere hogyan intézkedik 27 ezer ember zsebére és bőrére as ő egyéni éraekeinek szolgálata mellett.* A szerdai tárgyaláson dr. Bencsik kijelentette,, nogy nem érzi magát bűnösnek, mert a cikket közérdekből és jogos maoánérdekbül irta és ál­szegedi kereskedők nevében azt kérte, bogy bár­miként döntsön is a miniszter a kérdésben, előbb mégegyszer vigye az egész ügyet szűkebb bizott­ság elé. Háromnegyed 2 órakor ért véget az Izgalmas jelenetekben bővelkedő értekezlet, amely után egy ideig még elbeszélgettek a résztvevők és beszél­getés közben Tomesányl miniszteri tanácsos ki­jelentette, hogy a miniszternek teendő jelenté­sében javasolni fogja a malumkorlátozás azon­nali megszüntetését. dóan többszáz munkást foglalkoztat é& így leg­jelentősebb tényezője a város közgazdasági éle­tének. Ha a részvénytársaság megvalósítaná el­határozását és Budapestre telepi ene fel a gyulai gyártelepet, ugy ez beláthatatlan kárral járna Gyula város kereskeáelmi és közgazdasági éle­tére nézve. Azt javasolta az alispán, hogy kérje fel a közigazgatási bizottság a főispán utján a mi­nisztert, hogy tegye lehetővé a kötszövőyyárnak Gyulán való maradását, másrészt pedig a terve­zett ipari decentralizáció során kapjon Békés vár­megye ujabb gyártelepeket, de minden körül­mények közt tartsa meg eddigi gyári vállalatait. Dr. vitéz RicHóy-Uhlarik Béla főispán kijelen­tette, hogy megfelelő módon el fog járni az ügyben az iparügyi miniszternél, bár nem hall­gathatta el, hogy igen rosSz érzéssel fogadja a gyár folytonos fenyegetőzéseit, amelyekkel min­dig valami előnyt kiván magának biztosítani. A kötszövögvár áttelepítésének ügye nemcsak a közigazgatási bizottságban keltett megütközést, ha­nem bizonyára az egész város tiltakozása fogja követni az alispán bejelentését, mert a régi gyárvállalat gyulai pénzen létesült és ha már a gyárat alapító részvényesek az idők folyamán el is vesztették egész be/e'ttetésüket, legalább marad­jon meg áldozatkészségüknek egyetlen eredménye, még pedig az, hogy a gyulai pénzen létesült, de bankkézre jutott nagyipari vállalat továbbra is I gyulai munkásoknak adjon megélhetést. lltásait hnjlandó bizonyítani. Elmondotta, hogy a csongrádi villanytelepet, amely Biró Istváa tu­lajdona volt, a Hajós és Szántó-cég szándékozott megvenni és ennek érdekében a cég akciót kezdett oly irányban, hogy a város és Biró István között létrejött szerződés feltételeit változtassa meg Pi­roska János oly módon, amely mód a cégnek hor­rbUis hasznot jelentett volna. A cég vele ts ad hoc megállapodást kötött, amikor azonban ő azt látta, hogv a megállapodásnak a célja az volna, hogy ő, mint az egyedüli szakértő, hallgatásá­val elősegítse a tranzakciót, visszalépett as ügytől. Ezután btzonyitóftnkut ajánlott fel arra vonatko­zólag, bogy az uj szerződés következtében a köz terhei növekedtek, mig az azelőtti szerződés elő­nyös volt a vár is a; Piroska János minden ren­delkezésre álló eszközzel arra törekedett — mon­dotta —, hogy a régi vá.lalatnak nehéz Mig eket okozzon, a telep alkalmazottait oly iránybaji akarták befolyásolni, hogy azokat a vádlott ellen izgatták, — bizonyítani kívánta továbbá, hogy a rágl szerződés aj ország legelőnyösebb szerző­dése volt Piroska .láno* mégis áUs: pc cV:< Indított, majd alaptalan fal jelentéseket tett ugy a vádlott, mint a telep ellen, Piroska azon volt, hogy a vádlottat elmozdittassa a telep éléről és ez esetben kilátásba helyezte, hogy a város állás­pontja nyomban meg fog ixftozni a telep irá­nyában. Végül is Biró István Piroska János tény­kedései következtében kénybelen volt a telepet el­adni. A vádlott ezenkívül még egész sereg pont-4 ra nézve felajánlotta a bizonyítékait. Dr. Kleitteh Imre ügyész kijelentette,, hogy az a köztisztviselő, aki igénybe veszt a törvény védelmét, az helyt kell hogy álljon és nem. tér­het ki a valódiság bizonyítása alól, de ebben 4» ügyben mégis kénytelen ellenezni a bizonyitás el­rendelését, mert szerinte a vádlott semmi olvan bizonyítékot nem jelölt meg, amelyből kiderüln e hogy Piroska János mindezt a saját érdekei miatt tette volna. A törvényszék rövid tanácskozás után telfes terjcde'mébcn elrendelte a valódiság bizonyítását ugy közérdek, mint fogos magánérdek címén és a tárgyalást uj határidőre elnapolta. A törvényszék megállapítása szerint közérdek az, hogy a városi villanyszerzödés megkö.'óse a közérdek szem előtt tartásával történjék. A vád­lott olyan tényeket jelölt meg, amelyek alkalma-í sak megvilágítani az ügy kifejlődését és hátterét és ezekből a tényekből majd következtetést lehet levonni Bencsik inkriminált állításaira nézve Ezért a bíróság teljes egészében elrendelte a bi­zonyítást és az ellenbizonyításra 8 napi határidőt tűzött ki. Neurath német külügyminiszter o belőnie!! fárgiidlások ulán Szófiába repüli Belgrád, junius 9. Tegnap fejeződlelt be Bel­grádban azok a tárgyalások, amelyeket Neu» rath német külügyminiszter és Sztojadi­novics jugoszláv miniszterelnök folytatott Általában a diplomáciai események tlőtiiében ebben a pillanatban a német külügyminiszter balkáni utja áll; Neurath a belgrádi tanácsko­zások után szerdán Szófiába urazott. Neurath utolsó belgrádi napján a néruet követség tagjainak kíséretében Opleneába ment, ahol koszorút helyezett Sándor király sírjára, majd az ismeretlen katona emlékműjé­re tette le koszorúját. Délben díszebéd volt, aa ebéden a jugoszláv kormánv valamennyi tagja résztvett. A külügyminiszter délután 3 órakor ült repülőgépre és Szófiába utazott. Szófiából jelentik: Neurath külügyminiszter Belgrádból jövet, szerda délután repülőgépen meg­érkezett a szófiat repülőtérre. A repülőgépből ki­lépő Neurath bárót a bolgár miniszterelnök üd< vözölte. Suránvi Unger professzort meghívta a losangelesi egyetem vendégtanárának Dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi tanárt, a szegedi egyetem jogi és államtudományi karának ezidei dékánját a losangelesi Unlversity oi Southern Callfornia meghívta vendégtanárul. A meghívás értelmében Surányi-Unger professzor a kaliformat egyetem 1037-i nyári félévén több hónapon ái heti 5 órában nemzetgazdaságtant és heti 5 órá­ban vi'ággazdaságtant fog előadni. Azonkívül ves­zetni fogja az egyetem közgazdaságtani szeml* itáriumát. A losangelesi egyetem hallgatóinak száma meg­haladj* a lfl ezret, ezidei nyári félévének tanrendje szerint egyetlen európai vendégtanára Surányi­Unger professzor, aki ezúttal már hatodszor uta­zik Anwikába egyetemi előadások tartása cél­jából. Meghívásának alapjául az szolgál, hogy a közgazdaságtan történetéről szóló egyik német­nyelvű könyvének Newyorkban, Edwin R- A Se­linyman-tfil, a Columbia-egyetem tanárától ki­adott angolnvelvü fordítását már több év óta tankönyvként hasznánál a tnsanaelesi eauetemsn Beszünteti gyulai gyártelepét a Columbia textilárugyár ? A szegedi törvényszék elrendelte a teljes bizonyítást a csongrádi villanyharc perben »Közérdek az, hogy a városi villanyszerződés a közérdek szem előtt tartásával történjék"

Next

/
Thumbnails
Contents