Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-05 / 125. szám

Szombat, 1937. junius 5. Politikai napilap XIII. évfolyam. 125. sz. II minisztertanács pénteken éjszakai ülésén letárgyalta a kormányzói jogkör és a tűzharcos javaslatot Budapest, junius 4. A MTI jelenti: A kormány tagjai Darányi Kálmán miniszterelnök elnöklésével pénteken délután fél G órakor minisztertanácsot tartottak, amely először folyó ügyeket tárgyalt, majd Lázár Andor igazságügyminiszter előterjesztésében letárgyalta és elfogadta a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot, végül Rőder Vilmos honvédelmi miniszter előadásában a tűzharcos törvényjavaslatot. A minisztertanács éjjel fél 2 órakor ért véget. —oO°— Szigligeti szobrát is eltávolították a románok Nagyváradon Nagyvárad, junius 4. Néhány héttel ezelőtt távolították el a nagyváradi Szacsvavszobrot, tegnap sor kcrüít az utolsó magyar emléknek, Szigligeti Kde mellszobrának eltávolítására is. A szobor eredetileg az Ezerévkertben volt felállítva, ahonnan néhány évvel ezelőtt a Bémer-tér egyik parkrészébe helyezték át. A szobrot most innen is eltávolíttatta a város hatósága és azl a városháza egyik pincehelyiségében helyezték el... -oO— IJlabb sulvos német támadások a Vatikán ellen Bécs, junius 4. A német sajtó, élén a »Vőlkischer Beobachterrel« és az »Angriffel«, ujabb támadást intéz a Szentszék, illetőleg a pápa személye és Pacelli államtitkár ellen. A két lap legutóbb cikkeiben azt állitja, hogy a Szentszék azért nem avatkozik bele Mundelein érsek beszéde körüli vitába, inert ^pénzügyileg függ az amerikai katolikusoktól*. Ezután azt irják, hogy a Németorország és a Szentszék közti ellentét a pápa és a biboros-állanititkár személyére vezethető vissza, mert centrumpárti emigránsok befolyása alatt vannak. A Szentszék válasza a második német jegyzékre már elkészült és azt ma adják át a német külügyminisztériumban. A válasz újra megállapítja, hogy a Szentszék nem kíván beleszólni a Mundelein érsek beszéde körüli vitába és kénytelen rámutatni arra, hogy a német kormány sem tartja szükségesnek, hogy tiszteletre oktassa kormányának tagjait, amikor becsmérlői?g nyilatkoztak a pápáról és az eguházró'. Ernszt Sándor, Gratz Gusztáv és Griger Miklós nagy beszéde a megajánlás! javaslat vitájában Crnsit o parlamentarizmusról és az európai heluzetröl - Gratz a Koncentrációs kibontakozásról, a keresztem) es liberólis politikáról — „Szabadságot nem kophatnak azok, akik a szabadság megsemmisítésén dolgoznak1 — Griger a restaurációról n\ vadvizek elvonultak, véglegesen le kell csapolni az ittmaradt mocsarakat" Budapest, junius 4. Érdekes felszólalások hangzottak el a képviselőház pénteki apropriációs vitájában. M a r t s e k é n y i Imre volt az első felszólaló- Beszede elején megemlékezett arról, hogy ma tizenhét esztendeje irtuk alá a trianoni békeszerződést és ezzel egy egész országot borítottak gyászba. Nincs-ii senki ebben az országban, bármilyen párthoz, osztályhoz, felekezethez tartozzék is, aki belenyugodnék a trianoni békeszerződésbe Ernszt Sándor mondott ezután beszédet. Azzal kezdte, hogy a nagy államok fegyverkezése a kapitalizmus megerősödését helyezi kilátásba. Az uj áramlatok vonzó ereje kezd alábbhagyni és az irányzatok lassanként a régi mederbe térnek vissza. A háborús veszedelem elmúlt. Azt liiszi, hogy a népfrontok jelentősége csökkenni fog és valószínű, hogv egv liberálisabb irányzat fog erősödni Európában. — Franciaország csendes forradalmon ment keresztül — folytatta. A Blum-kormány Bluinkrsérletnek nevezi magát, mert a szocialista partnak elsőizben van alkalma arra, hogy kormány tevékenységet fejtsen ki. Sok elhanvagoit teyidőt gyorsan, radikálisan végzett el. Tömegei, különösen a balról álló tömegek, még tovább akartak ennél menni. A kormányelnök erre azzal felelt, hogy nem törődött azzal, hogy meg fogja-e vájjon tartani a politikai hatalmat, hanem nevelni akarta azokat, akik öt támogatták. Ezzel a filozofikus eljárásával világosan és nyugodtan az állam érdekeit tartotta elsősorban szem előtt. Meg kell tehát mondani, hogv a Blum-kisérlet maga semmi egyéb, mint bizonyos tekintetben a forradalom levezetése. Akármilyen lesz is a Blum-kisérlet vége, egészen bizonyos, hogy szocialista szakszervezetek a következő etapokban nagyobb szerepet fognak játszani, mint eddig látszottak — mondotta a kereszténynárt vezéré, aki ezután a választójogi kérdésről beszélt. — Deák Ferenc, óta a kormányok sreje majdnem mindig túlzott erő volt Magyarországon s emiatt nem fejlődhetett ki a parlamentarizmus. Folvton beszélünk Szent Ist áu országáról, pedig Szent István országa a nemzetiségi kérdés megoldása nélkül nem képzelhető el. Nem nyúltak a szociális kérdésekhez sem, mert a párt, amely itt uralmon vo't. nagyon jól érezte magát védett pozicióiában, ezek mialt nem lett isr.azi nolitikai élet, olvan, amilyent nagykultúra ju államokban látunk. Hatalomra szükség van, hogy őrizze az államot és a társadalmat nehéz pillanatokban, de nem arra való, ho"v' né'dául őrizzp és meggvökrresitse a pártokat. — Mi a politikai nevelést tartjuk az^ egyik legfontosabb kérdésnek, mert ha 3 pártoknak nem adják meg a módot arra, hogy saját tömegeiket s irányítóikat politikailag neveljék, akkor a politikai élet ut mindig fejletlen lesz, mindig a Balkánhoz fogunk közelállani. — Mi egyénileg nem gondolunk semmire, nem akarunk hatalomra jutni és ha vo't egy miniszter, aki azt mondotta, hogy mi magunkat minisztereknek képzeljük, ez a beszed gyarló beszéd volt. — A képviselőház kapuzá rás előtt van és a legfontosabb alkotányinánvjogi reformokról nincs kialakult véleményünk. Részletesen beszélt ezután Ernszt Sándor a német evolúcióról, amely nem jött hirtelen. Azt láttuk a német evolúció során, bogy állam keletkezeti az államban és a politikai pártok tulmcntek azon a hatalmi szférán, amilven hatalomra egv politikai párt egy nemzet éieíért belül hívatva van. Az emberek mindig vénei fizetnek az elkövetett- hibáért. Senki >c gr-udolja. hogy a világnézeti problémák véglegesen el vannak intézve. A külügyminiszter álláspont iát a legkorrektebbnek tartja és helyesli, hogy a magyar függetlenség, szuverenitás és effvenjoguság kérdését semilven feltételhez kötni nem lehet. A költségvetést nem fo-, gadla el. Németh Imre zavarosnak tartja a jelen-* leg divatos jobb- és baloldali kategorizálást. A világnézeti kérdés egvetlen kérdésre ko. ccntrálódik: a zsidókérdésre. Ez a parciális beállítottság katasztrofálisan hasonlít azokra nz időkre. amikor a magyar közvélemény többsége minden problémát csak a közjogi kérdések perspektívájából itélt meg. — A zsidókérdés a lcgyjabb közjogi problémánk. Ezután a sajtó kérdéséről beszélt. Amig a közönség rá nem iön arra, hogv saját áldozatkészségével kell eltartania a lapot, amelytől obiektiv hírszolgálatot vár. addig nem tehet esészséges sajtószellemről beszélni. A saj'.óreform leghatásosabb módja, az aránvoi lapárminimálás lenne. Elismeréssel szólt a magvar uiságirótársadalom tagjairól. Az újságíró egyéni szabadságát és nagyobb szociáljs biztonságát meg kell erősíteni a vállalkozó '/>kével szemben. Gratz Gusztáv mondott ezután nagyobb beszédet. , — A vadvizek elvonultak — mondotta —, 'de belőlük itt-ott kisebb-nagyobb mocsarak maradtak hátra, amelyekből még mindig kórokozó miazmák szoktak felszállni. Tekintettel az ország súlyos nemzetközi helyzetére és a megoldásra váró problémák fontosságára, kétszeresen szükséges a ké'értelmüségek maradványainak eltüntetés* is. Angliában a koncentrációt a kormány kezdeményezte és a kormány teremtette meg annak