Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-05 / 125. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1937. Junius 5. ÖRÖM NÉZNI LIEBMANN szemüvegen lál»téré*t, toioozahüclel. Kelemen u. ÍZ. előfeltételeit saját szűkebb hívei egy részinek felretolásával. — Az egyik ok, amely a koncentráció mellett Sí óh az alkotmányos fejlődésnek az a szakasza, amelyben benne vagyunk. Egy hazug rand&zer fejJödött ki nálunk: i forma szerint sobak ugyan demokratikus intézményeink, do azokat előbb teljesen kiforgattuk lényegükből és szellemükből. Mi Igazán csak most fogjuk éretni az ó'tulános választójog átalakító hatását, ha végre áttérünk^ amint ez halaszthatatlan feladatunkká vált, a titkot vdasztóiogia. Szabadságol kell adni mindenkinek, kivéve ii/okiiak, ukik, ba uralomra jutnak, hatalmukat a sza< bndság megsemmisítésére használták fel. — Az olyan alkotmányos politika, amely doktrlnér okokból nem akarna minden eszközzel szembehelyezkedni azokkal az áram'a'okkal, amelyeknek elterjedése az alkotmányosság végét jelentené, Öngyilkosságot követne el (Nagy taps az ellenzeken.) — A keresztény és a liberális politika között nincsen ellentét. A tiszta humanitásnak és em* befl szolidaritásnak hangoztatása, az erőszakos megoldá;ok kerülése, az égvén mejbeesjíése, a gyengék istápolása, mindez chjan feladat, amelyre egyaránt 1ö:ekszlk as a politika, amely magát keresztény ne'; nevezi és az, amely magái liberálisnak vallja. Elvi ellentét a két irány között nkiesen. Söt igazi liberalizmus másként, mint a keresztény etika és keresztény világfelfogás alapján nem i» alakulhatott ki. Amivel tem a liberalizmus, sem a keresztény eszme nem egyeztethető ősszé, as éppen az az uj rendszer s uj államelmélet, amely az egyéniségnek a keresztény etika által kiformált értékét ulábcesiUl és semmibefeszt. Bár az előadottak után igennel mernék felelni arra a kérdésre, hogy a pártok örszefogáta kívánatos és lehetséges-e, azok a tapasztalatok, amelyeket a koncentrációra való törekvésekkel kapcsolatban az utolsó tiz évben ismételten tettein, nem biztatnak engem sok re nénnyel atban a tekintetben, hogy a pártoknak összefogása sikerülni fog. Nem bizom benne, mert megvalósítására még valamire volna szükség: a politikai erkölcs ama magas fokára, amely az angol parlamentben elért összefogást annyira gyümölcsözővé tudta tenni. Szükség volna az átlagosan meszsze felülenielledő jóhiszeműségre és önzetlen* ségre, két olyan tulajdonságra, amelv a mi közéletünkbon sajnos nem örvend általános elterjedésnek. Dc mégis kötelességemnek tartottam, hogy a koncentráció métlett szót emeljek, mert azon kevesek közé tartozom, akiket nem lehet megvádolni azzal, hogy csak azért hirdetik ezt az elvet, mert kormányképes pártba akarnak jutni, hiszen én annakidején, mint a kormánypárt tagja is, a koncentráció mellett foglaltam állást és a kormánypártból való kilépésein okai között igen nagy szerepe volt annak, hogy enndk a koncentrációs gondolatnak elbuktatásávsl a magyar politika néeetdiu szerint ferde irányt vitt. — Az a párt —- fejezte be beszédét a Polgári Szabadságpárt nevében —, amelyhez tartozni szorencséin van, akár létesíti a konventráció, akár nem és ha léteiül, akár résítveszünk vagy kapunk belőle, akár nem, u legnagyobb táryyih* gomággal és jóindulattal, mindig elvi alapon fóg<ja elbírálni mindazt, amit a kormány a falaiériitt teendőkre nézve javasolni fog. Készséggel elismerjük, hogy a kormány sok tekintetben nyugalmat teremtett a nagy frázisok és kalandos tervezgetések d'tal a-előtt örökösen felkavart és nyugtalanított magyar polltitkál életben. Szeretnők, ha a nagy igércték és kis cselekedeteit korát most a mlntozterelnök ur vezetése alatt a kis ígéretek ós nagy cselekedetek kord váltaná fel. En« nek azonban ezidőszerint csak első fele van megvalósítva, tudniillik a kis ígéretek. A üdniszter* élnók ur függetlenítette magát a hangzatos jelszavak zsarnokságától, de az országot is meg kell attól szabadítania. A javaslatot neui fogad'ta eL Szeder János azt mondotta, hogy a gazdasági liberalizmust el kell eöpörni. Farkas István kifogásolta, hogy a kormány minden évben túllépi a megállapított költiégvetés kereteit. Hadm Arthur hangsúlyozta, hogy az országban mindenkinek magyarnak és magyarul érzőnek kell lennie. Arról beszélt, hogy az uj rendszer alapjait Gömbös Gvula ra'.Ua le és az ő nyomdokain lialud Darányi Kálmán ls. Griger Miklós mondott ezután nagy beszédet és beszédében a restauráció mellett foglalt állást. Az ifjú király megkoronázása vls major foivtán nem történhetett meg — mondotta. Tahy László alelnök Itt félbeszakította és figyelmeztette, hogy az 1920. évi I. tc. értelmében ezidőszerint 'királyról beszélni nem lehet, — ugyanezen kitó elért később ntéa kótlzben figyelmeztette Grigert. Griger Miklós: A Duna völgy kérdését nem lehet elválasztani a magyar királyság kérdésétől. A restauráció végrehajtása szerinte Időszerű kérdés, A restaurációt köve'.ell a nemzet bars'llete, érdeke és létjogosultsága. A kisantant re:zkot a restaurációtól, a restauráció tehát nagy eseményt lelent számunkra. Jelentékeny erőgyarapodást jelentene és a budai királyi vár lenne a Dunamedence Capitóliuma és védekezést jelentene a Harmadik Birodalom imperializmusával szemben. At c'nök Itt megint figyelmeztette, hogy a magyar törvényhozásban na állítsa szembe Német* országot Magyarországgal. Griger: Netn jelenteié a királyság a magosokként feudalizmus restaurálását, mert az Ífju király szerény körülmények között nevelkedve, a szegények ki á'yáiá válna. A szabad királyválasztás szerinte polgárháború előidézője volna. Mihelyt véglegesnek toklntenök a mai ideiglemffl helyze'ct — mondotta —, forradalmi térre lépni tik és nem szolgálnánk a nemzet érdekeit. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Rajniss Ferenc szerint Magyarországon széles népréteg vallja azt, hogy nem aktuális a királykérdés. A legitimisták nem antilegitimistákkal állnak szemben, hanem olyanokkal, akik nem tartják időszerűnek a királykérdést. Rajniss ezután tovább polemizált Griger beszédével, majd a német-kérdésről beszélt. Tahy László alelnök ezután napirencfi Indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését szombaton délelőtt tartsa. Az üléi végén S-échenyi György gróf személyes áiegt-ámadiatás címén szólalt fe!. Antal István közbeszólásával szemben hangsúlyozta, hogy nem előszobázott . mandátumért Gömbös Gyulánál. Mola utóda FideSIo Davila Eltemetteti a lezuhant tóhornohot - A spamrol hormAnq feguzéhlfen tlltahozott Almeria bonütázdsa ellen es nemzefkftzi vizsgálóbizottságot javasolt - A hormánucsapatoh gíjftzeimet íelentenek Salamanca, Junius 4. Ismeretes, hogy Mola tábornok, a spanyol felkelők egyik vezére, tegnap lezuhant repülőgépével és szörnye'balt. A repülőszerencsétlenség okúról most közölt részleteket a felkelők főhadiszállása. Mfcla tábornok sürü ködben indult el Vitorlából Valladolidba. Kíséretében volt Pozas alezredes kél másik tiszt és egy repülőmester. A gép Gastjn de í'cones falutól mintegy ,*1 kilomélerr<" i köd miatt beleütközött a sziklába és pozdorjává zuzód\a, lezuhant. A leítlhanás Mola tábornokot valósággal darabokra tépte; lábai elváltak a törzstől és a feje tíssze morzsolódott. A tábornok halála a felkelők kezén levő területen hagy megdöbbenést kelteit; általános gyászt rendeltek el. Molát, akit Franco a Szent Ferdinánd-rend nagykeresztjével tűntetett ki, Burgosba szállították és teljes katonai pompával temetik el Pampelunáhan- A repülőszerencsétlenség áldozatait a bufgosi tartományi kormányzóság székházának a dísztermében ravatalozták fel. Mola utóda F i d e 1 i o Davila tábornok lelt. A polgárháború frontjairól kormánycsapatok győzelmiről érkeztek jelentések pénteken. \ oaszk fronton győzelmet aratott a milícia, amelvtiek általános offenzíva lát Aq u í r r c elnök is végignézte. A támadás csütörtökön líezclődölt, ii Leinona-hegycsúcsot rnitunKoSzerüen \isszafo«lalták. Innen tüz alatt lehet tartani á. bilbaói és a durangóí utal és Le mmi a vá-osát. A felkelők háromszor is megkísérelték visszafoglalni a magaslatot, de vereséget szenvedlek. Megfelelő tüzérségi előkészült Mlfln az Kraltgo-magaslutot is kénytelenek voltak a felkelők átengedni a kortuányesapn toknak. A Ywrfe-Vilario vonaltól délre nz etíész terület n baszkok kezére került A felkelők a bilbaói jelentés szerint nyolc kilométerrel húzódtak vissza. Salamnnrából az a jelentés érkezeti, hogy visszaverték a milícia cabeza—standéi lámadását. Mola temetése Burgo«. junius 4. Mola tábornok temetése alkalmából nagyszabású tűn teles fejlődött ki. A koporsók nem is voltak láthatók, olyan tömegben borítottak el azokat virágokkal és koszorúkkal. A templomból jövet, FraniO megállott hadvezérének koporsója előtt. A hadsereg, az önkéntes alakulatok diszszázadai diszmenetben vonultai; cl előtte. A koporsót ezután Burgosból I'amplonába vitték. A közbeeső városokban • és falvakban mindenütt gyászlobogók lengték. A valenciai kormány jegyzéke az angol kormányhoz Valencia, junius 4. A spai.yol kormány Lehe angoí ügyvivőhöz jegyzéket juttatott el, amelyben mindenekelőtt tiltakozik az ellen, hogy Alinériát a német hadihajók bombázták. Hangsúlyozza a jegyzék, bogv az ágyúzás Alméria városában igen nagy kárt okozott, épp ezért a valenciai kormány kéri az Ügyvivőt, hógy erről haladéktalanul értesll3e a londoni semlegességi bizottságot. Azt állítja ezután a jegyzék, hogv Olaszország és Németország sorozatosan megsértette a benemavalkozá.sl egyezményt. A spanyol kormány az ellenőrzésben résztvevő hatalmakat arra kér', hogy az ellenőrzés gyakorlása folyamán a snanyol vizeken tartózkodjanak a háborús cselekményektől. Végül felajánl ia, liogy nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésére hocsálja azokat az adatokat, amelyeket a , Dcutscliland" támadásáról beszerzelt. London és Róma tárgyalásai Bóma, junius I Gróf Ciano olasz külügyminiszter ma délután fogadiák Sir Et ic D r u m in o n d angol nagykövetet és Vrlo egyült áttanulmányozta az angol jnvaslátol. Ez alkalommal Sír Erié Drummond bővebben is kifőjtclte kOrlnártva álláspontját. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint az olasz-aticol álláspont köíótt QJég technikai természetű eltérések \annak, amelyek-elsimítása erdekében tovább fojvuak a diplomáciai megbeszélések London és Rómti között.