Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-17 / 135. szám

4 011 M A G y A R O R S Z Á (3 Csütörtök, 1937 junius 17. A szegedi kir. törvényszéktől. B. T. 1211/19. 1936. szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! A szegedi kir. törvényszék mint büntető biróság Sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt Herczeg Sándor ellen a főniagánvádlónak B. rili'1936—9. számú vádhatúrozatában fogialt vád felelt megtartott főtárgyalás alapján meghozta a kővetkező Ítéletet: A kir. tőrvénvsaé-k Herczeg Sándor 'JO éves Tsoinbolyai születésű, szegedi (Sziiágyi-ueca 6a.) lakos, magyar állampolgür, nőtlen, katona nem volt, vagyontalan, hírlapíró vádlottat a Bv. 2. §-iba ütköző és a Bv. X 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége mialt ellene emelt vád alól a Bp. 320. 8-ának 1 pontja alapján felmenti. A magánjogi igény felől a Bp. i87 jj-áriak megfelelően a felmentés okából nem határoz. őzv. dr. Ilolezer Gyuláné fömagánvádló köteles a B|». 471). $ a értőimében a védő dija és kiadása fejéiben 45 P-t az itélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével vádlottnak dr. Barta Dezső ügyvéd kezeihez megfizetni. Indokolás Fömagánvádló az 1034. évi XLT. tc 1 g-ábaüttvöző és a 3. g-ának 2. bekezdés 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt azért emelt vádat a vádlott ellen, mert a „Délmagyarország" cimü nanllap 1985. éri november hó 15-én megjelent XI évf 2S>». számában „Alberti S nyilatkozta" cimü cikkben olyan kifejezéseket használt főmagán vádlóval szemben, amolvek reá nézve lealacsonvitóak és megszegyenllöcíc. Vádiolt azzal védekezett, hogy a cikk nem tartalmaz becsületsértő kifejezéseket, az csupán válasz a fömagánvádló által közzétett cikkre. Kérte szükség esetén a valóság bizonyításit, amit a fömagánvádló sem ellenezett. A kir. törvényszék a fötárgvalás adatai alapfán megállapítja, hogv az „Alberti S. nyilatkozata" cimü cikk a Délmagyarország cimü napilap 1985 november 15-én megjelent XI. évf. 255. számában tétetett közzé, azt a vádlott irta. A Délmagyarország cimü napilap felelős szerkesztője és kiadója Pásztor József szegedi lakos, aki egyszersmind a lapot előállító nvomdavállalat résziéről bejelentett felelős személy is. A lap 1 P60 füjérből álló hirlapbiztositckát a szegedi in. kir. pénrügvigazgatóság 64327. sz. letétszámlán 63. naplóféle! alatt kezeli. A magáninditvánvt főm.ipánvádló 1!W> jamrár 15-én terjesztette elő. Vádlott a vádiratot 193*5 április hó 25-én vette át, a valóság bizonyítása iránti kérelmét 1936 május 4-én terjesztette elö (Május 3-a vasárnapra esett.) A kir. törvényszók mindenekelőtt azt vizsgálta, bogy a vád tárgvává telt cikk tartalmaz-e plv kifejezéseket, nelyek a fömagánvádlóra nézve lealacsonyító *.igv megszégyenítő. Fömagánvádló vád tárgyává teszi, illetve sértőnek tarlia azt mindenek előtt, hogv vádlott nem teljes nevét iria ki. hanem csupán Alberti S. név alatt említi. Ez esetleg sértheti a főma®hivád!ó érzékenységét, de a kir. törvénvszék álláspontja szerint nem meríti ki a Bv. 2. §-ában megkívánt megszégyenítés, lealacsonvitás fogalmát, mert az íwm 1 eliet senkire sem megszégyenítő —, ha a kánynevén emlékeznek meg róla. A cikk második bekezdésében foglaltak értelme az, hogy a fömagánvádló, amikor a helvreigazitő nyilaikozatát a „Délmagvarország közzétenni nem akarta, nem lépett a törvénvadta útra és nem igyekezett birói uton a lapot a helyreigazító nvilatkozit közzétételére kényszeríteni, hanem azt egvszerüei más ..lapokban saját uiaga tette közzé Tehát a „szakított a törvénnvel" kifejezés ezt irja le, erre utal. Fz a kir. törvényszék álláspontja szerint szintén nem lealacsonyító, mert azzal, hogv valaki nem AI a törvénve-s jogával, még nem teszi ki mását embertársai megvetésének, nem alncsonvitin la magát, a*, hogy valaki egv uisággal ..kötekedik'* tálán kissé erősebb kifejezés, de s*rntér» nem mescszégyenitő. A cikk nem tartalmaz olv kifejezést, hogy a fömagánvádló „pénzsovár," ,jrigy,H ..fösvény" lenne, amint azt « vádirat előadja, az -hoíiv a fömaí»ánvádló ezeket látja a cikk egres kitételeiben elrejtve. nem alkalmas a törvényben meffkivár.t lealacsonyító fogilom megállapítására. mert az á'landó birói gyakorlat szerint a kifeiezésnek határozottnak" keM lennie, amelyből bárki felismerheti azt, hogy a kifejezés megszégyenítő. Ellenben a kir törvénvszék álláspontja szerint az már megszégyenítő egv urinöre nézve, hogv ha alaptalanul azt állítják róla. hogy ugy viselked'k egv bírósági főtárgyaláson, hogv a tárgvalást vezető elnök kivezettetését helyezi kilátásba Ezért egverlüJ arr<t rendelte cl a valóság bizonyítását, hogy tényleg megtőrtént-e ez az elnöki figyel' meztetés. | A kihallgatott dr. Barta Dezső, dr. Vinkler Elemér, dr. Sáray Lajos, Vaday Karoly és Klamár Gyula tantik vallomásának egybevetése alapján bizonyítottnak vette és tényállásként megállapította, hogy fömagánvádló az 1995. május 7-én tartott főtárgyaláson, ahol mint fömagánvádló volt jelen, elnöki figyelmeztetés dacára közbeszólt, amire a főtárgyalási elnök azt mondotta, hogy ,,ha mégegyszer közbeszól, kivezettetem." A kir. tőrvényszék álláspontja szerint az nem lényeges, hogy „megmukkan" vagy ..közbeszól" kifejezés hangzott-e el az elnök szájából, mert nem ez a megszégyenítő a fömagánvádlóra nézve, hanem magában az a tény, hogy kivezettetését helyezte kilátásba. Minthogy pedig a fenti tényállás szerint a főtárgyaláson a fömagánvádló tényleg oly magaviseletet tanúsított, amelynek folytán az elnök kénytelen volt a kivezettetését kilátásba helyezni, illetve ily figyelmeztetés az elnök részéről elhangzott. Igv e tekintetben a kir. törvényszék a valóságot bizonyítva látta. A cikk 3. bekezdésének az a további megjegyzése. hogv ily eszköze csak az iskolában a tanítónak van t. i. a kivezeltetés, ez szintén nem lealacsonvitó .mert az való. hogv » bírósági tárgyalás elnökén kivül más nem távolithatja el egv teremből a rendzavarót, mint az iskolában a tanitó. Minthogy tehát a fentiek szerint egyrészt a cikkben foelalt kifejezések nem alkalmasak a vád tárgyává tett bűncselekmény ténjálladéki elemeinek a megállapítására, másrészt a fenti kifejezés, amely alkalmasnak látszik a bűncselekmény megállapítására, valóban megtörtént tényt irt le, tehát e tekintetben a valóság bizonyítva lett, már pedig a Bv. 16. §-a értelmében a kifejezés valóságának bebizonyítása ki/árja azok miatt a becsületsértés megállapítását, ezért a kir. törvényszék a vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentette. Az itélet egyéb rendelkezése a felhívott, g-on I alapul. Szeged, 1936 október hó 13 Dr. Nóvák Jenő s. k. t. elnök, dr. Bónav Dezső S. k. t. tag, Ur. Szalav Zoltán s k. előadó. A kiadmány hiteiéül: Horváthné ir. segédtiszt. A szegedi királyi Ítélőtábla'ól. B. 14KV23.1936. szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN? A szegedi királyi Ítélőtábla Sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt Herczeg Sándor ellen folyamatba lett bűnügyet. melvben a szegedi kir. törvényszék 936. é> j október hó 13. napján B. I. 124119. 1936. szám alatt ítéletet hozott, — a fömagánvádlónak a vádlóit felmentése miatt bcjelontett és Írásban is indokolt fellebbezése folvtán tartott nyilvános fellebbviteli főtárgyaláson vizsgál ít alá vette és a következően itélt; A kir. Ítélőtábla az elsőbirőság Ítéletet helyberhagyia. , Özv. dr. Holtzer Gyulámé szül. Albert Stefánia főmagánvádlót a Bn. 182. 5. második bekezdése értelmében arra kötelezi, liogy llercz->g Sándor vádlottnak a fellebbviteli főtárgyaláson caló védelmével felmerült bűnügyi költség fejében 30 pengőt 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen me&. Indokolás: I. A fellebbviteli főtárgyaláson a főmagánvádlő képvsielője a bizonyítás kiegészítéseként dr. Sáray Lajos tanu ujabb kihallgatásának a/, elrendelését kérte arra nézve, hogy a kir. tnrvénvszék eiött tartott főtárgyaláson a tanú ezeket vallotta: „a fömagánvádló magatartása semmi körülménvek kőzött nem volt bántó és a tárgyalás méltóságát sértő." llven formán a „nem bántó" jelleg nem a főtárgyalási elnök által történt rmdreutasitásra. hanem a fömagánvádló magatartására vonatkozik. Kérte annak a megengedését is, hogy a fömagánvádló a valóság bizonyítására vonatkozó észrevételeit ellenbizonyitékai keretében személyesen terjeszthesse elő A kir. ítélőtábla a bizonyításnak a fömagánvádló képviselője részéről inditvánvozott irányban való kiegészítését a Bp. 393. harmadik bekezdi'.' ;nek 1. pontja alapján megtagadta, mert ha a főtárgyalási jegyzőkönyv a tanúvallomás iénye1 gcs tartalmát nem vtnreritően és 'eljf\:. hűséggel tünteti fel, — ez a hiánvosság a Bp. 33!. J-a értelmeben a jegyzökonw helyesbítése, vocv kiegészítése utján orvosolható. A tanuk kihallgatásának uiabb elrendelésére azonban indokul ne>» i szolííál. De emellett az a körülménv. amstvnek a bizonyítására dr. Sáray Lajos tanú kihallgatásának a megismétlése kéretett, — nem is ügydöntő. Ügydöntő csak az, elhangzott-e, vagy seni a lő tárgyalást vezető elnök részéről a vád alapjául tett kijelentés. Az pedig a tanúnak a főtárgyalási jegyzőkönyvben foglalt vallomásábo! is kitűnik, hogv a réndrentasitás bár nem bántó formában, de tényleg megtörtént. A kir. törvényszék előtt tartott főtárgyaláson a fömagánvádló személyesen felszólalt. Az ügyre vonatkozó észrevételeit, nyilatkozatait megtette. Ezek után a kir. Ítélőtábla a fömagánvádló ujabb személyes felszólalásának a megengedését szükségesnek és lényegesnek nem találta. II. Az ügy értelmében: a kir. ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletében foglalt tényállást ugv a cikkért felelős egyén személye, valamint a hírlap törzskönyvi adatai és a niagáninditvány előterjesztésének időpontja tekintetében valónak fogadta el. Kiegészíti a tényállást azzal, hogy fömagánvádló a szóbanforgó hírlapi cikkben foglaltak közű! a következőket tette vád tárgyává: 1. a sajtóközleményben íöinagánvádlóról 121 Ízben akként történik megemlékezés, hogv a cikls irója főmagánvádlót teljes ncvéneik mellőzésével, további özvegyi mivoltának elhagyásával mindij „Alberti S."-nék nevezi; 2. azt állítja a cikk, hogy n fömagánvádló ai beküldött helyreigazitási nyilatkozattal „kötekedni'' akart, „szakított a törvénnyel": 3. a cikkben emiitett törvényszéki tárgyaláson, amikor már minden mérték betelt, a főtárgyalási elnök azt mondta fömagánvádlónak, „kivezetteti, ba megmukkan"; I. a cikk ugy tünteti fel főmagánvádlót, mintha „zsidóiskolába járt volna," ahol ellene olvan eszközt alkalmazott a tanitó, mint a tárgyaláson aa elnök: 5. a cikk főmagánvádlót penzsóvár. Irigy, fösvény jellemű embernek kívánja feltüntetni, aki magatartásával a „Délmagyarország" szerkesztőséget és a „Szabadtéri játékok" rendezőségét kihasználta volna; 6. a cikk főmagánvádlót gúnyosan „jelentékeny egyén iség"-nek nevezi. A kir. ítélőtábla a cikk egész tartalmát vizsgálva, arra a meggyözdésre jutott, hogy abbari kétségtelenül van bizonyos fokú bántó él a fomagánvádlóval szemben és hogy adott esetben -M cikknek ilyen terjedelemben és hangon való megírására szükség egyáltalában nem volt. Azonban azt nem találta megállapíthatónak, hogy n vádiolt a fömagánvádló ellen olyan becstelenitő, lealacsonyító, vagy megszégyenítő kifejezést használt volna, amely magában foglalná a vád tárgyává tett becsületsértés vétségének a törvény által megkívánt ismérveit. Alkalmas lehetne a vádbelí bűncselekmény megállapítására a közlemény következő része:_ „a törvényszéki tárgyaláson, amikor már minden mérték betelt, az elnök figyelmeztette Albertit, hogy kivezetteti, ha megmukkan," — mert kétségtelenül megszégyenítő, ha azt irjnk valakiről, hogy a főtárgyalási elnök ki akarta vezettetni. Ámde annak, hogy a vádlott ezt írhatta cs irta, — kétségtelenül bizonyos előzményének kellett lenni, aminthogy volt is. A cikkíró nem részletezi, hogy mi volt ez az előzmény, csak azt mondja: „mikor már minden mérték beteli." Ebben a kifejezésben nincs becsületsértés, aminthogv nem foglaltatik abban sem, lia ízt irta volna, "hogy az elnök a fömagánvádlónak előzete'en történt figyelmeztetése ulán emiitette a kivezellclést. A becsületsértés vétségének a megállapítására alkalmas ennek a kifejezésnek a használata, azonban az idevonatkozóan kihallgatott tanuk vallomása alapján bizonyítást nyert. De bizonyítási nyert az is. hogy az elnöki re.ndreutasitásra a fömagánvádló izgatott, ideges viselkedése és a tárgyalásba engedély nélkül történt oeleszólásal adott okot. Minthogy a szigorúbb elnöki rendreutasítja megtörténtnek valóságára nézve elrendelt bizonyítás ezek szerint eredményre vezeteti; ilyen esetben pedig a Bv. 16. §-a kizárja a becsületsértés vétségének a megállapítását; minthogv a cikkben foglalt, egyéb kifejezések a kir. ítélőtábla megítélése szei int sem alkalmasak a vád tárgyává "tett bűncselekmény megállapítására: .helyes az elsőbiróságnak az az ítéleti dön'ése, amely szerint vádlottat a vád alól a Bp. 326. 1. póntia alapján felmentette. A fellebbviteli fötárpvaláson a főmagánvádlő képviselője azt adta elö. hogy a főmagánvádlő sérelmére nem az szolnál, hogv a vádlott a*t irta róla, miszerint a főtárgyalási elnök a kivezettetését helyezte kilátásba, mert az a kjielentés tényles! megtörtént, —, hanem mert azt irtai róla: ..amikor már minden mérték betelt," — vagyis, hogv a fömagánvádló ugv viselkedett, amely ö esetleges kivezettetését vonhatta volua maga után. A kir. Ítélőtábla a fömagánvádló képviselő jenek ezt az érvelését nem tehette magáévá, mert eltekintve attól, hogv a vádlott ellen nem is emeltetett ilyen iránv u vád, — a főtárgyalás adataiból a fömagánvádló képviselője is csak részletes indokolásból •leszűrt következtetés alapján vélt ilyen becsületsértést kiolvasni. Már pedig al sajtódelikluni csak akkor létesül, ha a vádbell