Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-17 / 135. szám

Csütörtök, 1937 junius 17, DECMAGYARORSZKG 5 bűncselekmény tényálladéki ismérveit maga a hi lapi közlemény foglalja magában, mégpedig félre nem érthető világossággal és határozott­sággal. Ennek folytán a hirlapi közlemény tartalmába többet nem szabad belemagyarázni, mint ameny­nyit az olvasó abból megérthet. Az előadottakra tekintettel a kir. Ítélőtábla az eTsöbiróság ítéletet részben a felhozott, részben ar, itt kifejtett indokok*alapján a Bp. 123. har­madik bekezdéséhez képest helybenhagyta. Szeged, 1936. évi december hó 22. napján. Dr. Kovács Bókus s. k. tanácselnök, Sáfár Sán­doi s. k. előadó, dr. Yikor István s. k. tanácstag. A kiadmány hiteléül: Lang Antal shiv. igazgató. B. I. 435/26. 1937. szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN A magyar királyi kuria S sajtó becsületsértés vétsége miatt Herczeg Sán­dor ellen indított biinügyet melyben a szegedi kir. törvényszék 1936. évi október hó 3. napjao B 1. 12-11 19. 1936. szám alatt. a szegedi kir. ítélőtáb­la pedig a fömagánvádlónak fellebbezésére 1936. évi december hó 22. napján B. 1410/23 193& szám alalt íteletet hozott, a fömagánvádló részéről használt, írásban is indokolt semmiségi panasz folytán nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vet­te és meghozta a következő ítéletet : A m. kir. kuria a Bp. 381. g. 9. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt elutasítja; azonban mindkét alsófoku biróság ítéletét a Bp. 385. 1. a pontjában meghatározott semmiségi ok­ból a Bpn. 33. clsö bekezdéséhez képest meg­semmisíti; Herczeg Sándor vádlottat mint a St. 33. §-a sze­rinti szerzőt bűnösnek mondja ki a Bv. 2. §-ába (itköző, a 4. §-ának második bekezdéséhez képest a Bv. 3. második bekezdésének 1. pontja sze­' rint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsér­tés vétségében és azért öt a Bv. 4. g-ának 2. bekez­dése alapján a Btk. 92. g-ának alkalmazásával 200 (kettőszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli; ezt a pénzbüntetést 15 nap alatt kell a 45.100— 1931. T. M. sz. rendelet értelmében az 1892. évi "XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célokra befi­zetni és behajthatatlanság esetén a St. 41. g. és a II. Bn. 8—10. g-aí értelmében. 10 (tiz) pengőként egy (1) napi fogházra átváltoztatni; a Bp. 480. £-a alapján köteles a vádlott az es»t­let; felmerül és felmerülhető költségeket a m. kir. Államkincstárnak megfizetni; köteles továbbá a Bp. 4:79., 480. §-ni alapján a fömagánvádlónak a bűnvádi eljárás alalt felme­rült költségek fejében összesen kettőszázötven (250j pengőt 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni; a St. 10. és 42 jj-ai értelmében a pénzbünteté­sért. a bűnügyi költségekért, ideértve a főmagár.­vádló részére megállapított költséget is, elsősor­ban a „Délmagyarország" cimü lap kiadója a biztosítékul ietett összeg erejéig, másodsorban az elítélt, harmadsorban a lap kiadója egész vagyo­nával. végül a .Délmagyarország'' cimü lap nyomdájának tulajdonosa felelős; a St. 43. §-a alapján köteles a „Délmagyaror­szág" cimü lap szerkesztője az ítéleteket indoka­ikkal együtt lapjának a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legközelebbi vagy azt követő szá­mának elején rendes nyomással minden lappélJá­r.yon közzétenni. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen özv. dr. Holzer Gvuláné fömagánvádló jelentett be semmiségi pa­naszt a Bp. 384. §. 9. pontja, továbbá a Bp. 385. {. a. pontja alapján. A kir. ítélőtábla a törvénynek megfelelő indo­kolással tagadta meg dr. Sáray Lajos tanúnak uj­hóli kihallgatását. E határozatával tehát a lör­vénvnek a vád szempontjából lényeges elvét vagv rendelkezését nem sértette meg; a Bp. 384. §. 9. pontjára hivatkozással bejelentett alaki panasz tehát'alaptalan, ezért a Bpn. 36. § -ához képeslel volt utasítandó. Az ügy érdemét illetően a bejelentett panasz alapos. Az alsófoku bíróságok által ismertetett inkrimi­nált sajtóközlemény a maga egészében a fömagán­vádlóra megszégyenítő és lekicsinylő egész irány­zata. tartalma s különösen amaz ismételt, célza­tos fogalmazása által, hogy özv. dr. Iloltzer Gvu­láné szül. Alberti Stefánia fömagánvádlőt a tör­vényes férj nevének elhallgatása mellett követke­zetésen csak Alberti S név alatt emliii. De s ríkk sértő jellege nem csak a fömagánvádlónak ilyen megnevezéséből, hanem abból is nyilvánvaló, hogy a cikk a továbbiakban a főmagénvádlót kö­tekedőnek. a törvénnyel szakitónak mondja. Majd r fömagánvádlónak egy bírósági tárgyaláson tanú sitott magatartására utalva, ahhoz azt nz állaíá­rositó megjegy zést fűzi, hogy vele szemben az iskolában tanítója alkalmazhatta volna a kivezet­tetést mint fegyelmezési eszközt. Ennek a kitétel­nek az az értelme, hogy a fömagánvádló nevelet­len viselkedésű. Egy uri nőnek a lap nyilvánossága által történt "b'e.n kipcTlengérezése a fömagánvádló társadal­mi értékének kisebbítését, tehát a fömagánvádló megszégyenítését jelenti Ezé.rt abban nem e«ak at s bántó él ismerhető fel, nmir° 3 kir ítélőtábla hivatkozik, hanem azt mechaladolaa a közlemcnv a vád tárgyává tett becsületsértés vétségének a törvény váltai megkívánt ismérveit is tartalmazza. Tévedtek tehát az alsófoku bíróságok, amikor a vádlottat a becsületsértés vádja alól a Bp. 326. g. 1. pontja alapján, vagyis bűncselekmény hiá­nyában felmentették. Ezért a kir. Kuria a/, a'só­foku bíróságok ítéletét megsemmisítette és a tör­vénynek megfelelő ítéletet hozott. A büntetés kiszabásánál a 111. kir. kuria a Bp. 92. Sj-át alkalmazandónak" találta, figyelemmel a vádlott büntetlen előéletére, s arra, hogy cz in­kriminált tényállítások egyrésze valónak bizo­nyult. (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes sajtópert tárgyalt szerdán délután a szegedi tör­vényszék Jlfofnar-tanácsa. A per vádlottja Puskih Jenő hírlapíró volt, akit egy városi szellemi in­ségniuukás: Juhéisz Ferenc jelentett lel sajtó ut­ján elkövetett rágalmazásért. Az ügy előzményei a következők: Puskás Jenő a múltév december 6-án cikket irt a „Tanyai Ujság'"-ba arról, hogy különös agitá­torok járják sorba a tanyákat. ..Bibliamagyará­zókként kommunisták lázítják a tanya népét", cz volt a cikk cime és abban megírta Puskás Jenő, bogy egy Juhász Ferenc nevü városi v szellemi szükségmunkás jelent meg Alsótanyán, a Mada­rásztó melletti állami elemi iskolában, hogy az értelmiségre vonatkozó statisztikai űrlapokat ki­Gyártelep BUDAPEST, XI , LENHE UT 11?. töltesse. Az adatok felvétele után — a cikk szerint — Juhász Ferenc beszédet intézett a tanulókhoz. Arról beszélt, hogy a papok és az uruk félreveze­tik a szegény tanyai népet és addig nem is lesz rená. amig a papokat és az urakat a nép megtűri. Ö Jehova tanait hiráeti, aki nem ismer ország­határt, nem ismer államlöt és egyházat sem. Erről szólt a Tanyai Újság cikke, amelyben még arról ís szó volt, hogy Juhász Ferenc ingyen osztogatott füzeteket, „amelyek galádul elrejtett lázító tartalmukkal mételyezik az egyzerü észjá­rású embereket''. A cikk szerint Juhászt előállí­tották az alsóközponli rendörőrszobán is, ahol be­vallotta, liogy Jehova tanainak terjesztésével fog­lalkozik. — Juhász Ferenc az agitátorok primitívebb osztályából való, — mondja végül a cikk. Az. isko­lásgyerekck Ijlkéhez akart hozzáférkőzni, de ki­^>rletén most rajtavesztett . . . A cikk megjelenésé után Juhász Ferenc rá­galmazásért pert indított a cikk szerzője. Puskás Jenő ellen. Ebben az ügyben már volt egyizben tárgyalás, május havában és akkor a törvényszék az ujságiró kérésére elrendelte n valóáiság bizo­nyítását és több tanú kihallgatását. A folytatóla­gos tárgyalást tartották szerdán délután és ezal­kalommal kihallgatta a törvényszék a beidézett tanukat. A tanuk közül elsőnek dr. Balogh István alsó­központi plébánost hallgatták ki. Elmondotta, hogy Balogh Jenőné, a madarásztói iskola tanító­nője először hozzáment a panaszával, hogy az a férfi, aki statisztikiií összeírással volt megbízva, izgató tartalmú rlőaáásl tartott a gyerekeknek és a papok, valamint az nriosztály ellen izgatott be­széáébcn. A plébános, amikor ezl közölték vele, az esetet bcjrientcttc a rendőrségnek is, de el­határozta, bogy meginterpellálja a polgármestert is, hogyan lehet ilyen meggyőződésű ember a vá­rosnál szellemi szükséstmunkás. Később azután Ezekre figyelemmel és súlyosító körülmény hij­ján a ni. kir. kuria a vádlottra kiszabott pénzbün­tetést találta a cselekmény tárgyi súlyával, vala­mint a vádlott alanyi bűnösségével arányban ál­lónak. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott -zaka­szokon alapulnak Budapest, 937. évi április hó 21. napján. Dr. Töreky Géza sk. másodelnök, Szolnok Jenő sk. előadó, dr. Kendi Elemér sk, Kvassay Gyula sk., Medvígy István sk A kiadmány hiteléül: Kováts Matild kir. kúriai főtiszt. Buócz Béla főkapitányhelyettes közölte vele, hogy a szobanforgó fiatalember ellen kiulasitási eljárás van folyamatban. Elmondotta még vallomásában Balogh István, hogy a tanyai intelligencia köré­ben nagy felháborodást keltett a Jehova tanainak' tanításai. Fodor István alsótanyai rendőrőrmester tett ezután vallomást Amikor a rendőrség tudomá­sára jutott, hogy mi történt az iskolánál, 6 utasí­tást kapott, bogy Juhászt állítsa elő. Egy tanyá­ban meg is találta a fiatalembert, aki ugylátszik már tudta, hogy miért kereshetik, mert kérdezés nélkül is büszkén vágta ki, hogy ő Jehova tanuja< Elmondotta még a kihallgatott rendőr, hogv Ju­hász őt is megakarta téríteni és a Jehova tanúi tanításairól beszélt neki. Dr. Ilammel Fidél adóügyi tanácsnokot is ki­hallgatták, ő Juhász alkalmaztatására nézve tett vallomást. Az adóhivatal ötven szellemi szükség­munkást kért a várostól a felszaporodott pót­munkák lebonyolítására. A kijelölt szellemiek kö­zött volt Juhász is, akit többekkel együtt kiküld­tek a tanyára a statisztikai adatok összegyűjtése végett. Denkc Ferenc gazdasági iskolai igazgató tett ezután tanúvallomást és elmondotta, hogy több gyermeken tapasztalta, milyen munkát végeztek a szekták. Egy kisleány azt is elmondotta neki. bogy már külön tanítójuk van, aki Jehova tanúinak ta­nait hirdeti. Klukovics Lajosné tanítónő vallomása szerint Juhász az ő iskolájánál is járt és nála a lakás­ban próbált hangulatot teremteni a tanai mellett; hasonlóképen vallott a tanítónő fia is. 'A tanúvallomások után Puskás Jenő még ujabb két tanú kihallgatását kérte, dc a biróság ezt nem rendelte cl azzal, hogy az ügyet eltudja bírálni jelenlegi íállásóban i.s- A fömagánvádló képviselőjének: dr. Czibula Antalnak vádbeszéde után Puskás Jenő kijelentette, hogy ő mint hírlap­író elsőrendű kötelességének tartotta felhívni a közfigyelmet arra a burkolt izgatásra, amelyet a. szekták tanítása tartalmazott. A tanyán abban aa időben állandóan beszéltek a szekták tanításairól és a szektákhoz tartozók működéséről, ezért fon­tosnak tartotta a cikke megírásit. A vádlott és a fömagánvádló között ezután éles összecsapás keletkezett. Puskás azt mondot­ta, hogy Czibula is szerepet játszott a forra« dalom alatt. Czibula erre hivatkozott Váry Bezső i könyvére, amely megemlíti, hogv minden város­I ban voltak áldozatai a kommunizmusnak, csak Szegeden nem. — Én igy teljesítettem a kötelességemet, —í mondotta Czibula. A biróság ezulán visszavonult ítélethozatalra és hosszabb tanácskozás ulán hirdette ki az íté­letet, amellyel Puskás Jenőt felmentette az ellcna emelt vád alól. Az ítélet indokolása megállapítja, bogy a vádlott hírlapírónak sikerült a bizonyító% és nem követeti el bűncselekményt cikkel meg* Írásával. Megállapítja a törvényszék, bogy a szek­táknak az a törekvése, amellyel a mai egyházi, állami és társadalmi rend ellen agitálnak, jlelem­zik a kommunizmus törekvéseit i.s és amikor vádlott cikkében ezt megírta, be is bizonyította, hogy a Jehova tanúinak törekvései azonosak vol* tak a kommunizmussal. A felmentő ítélet miatt a fömagánvádló képvi-<­selöje fellebbezést jelentett be. Az állami és a társadalmi rend ellen agitálnak a szegedi tanyákon „Jehova tanúi" Felmentették az uiságirót, aki leleplezte az egyik tanyai agitátort

Next

/
Thumbnails
Contents