Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-13 / 132. szám

• •ll«|t| ...„I ,|| •• 1.1 .,!.,... .1 GRAFOLOGIA Ai írásból felismerhető tulajdonságok AlkalrajzKodás, elözókrnj sig, tn ájusság: Ivori'k betűk, zökkenés nélküli, Jobbra dűlő, gyco^ij} vastagított írásba^, jó betükapcs0» lásokkal. Ii»s*zú*ág, barag; sietős, gyers Irás, betűk Sószárai töröttek, sorok lefelé menők­Igénj-tclenség, t*eréii)>c$: kk»i, »agy közép nagyságú, egyszerű, megiehelőstij} puha, hurkolá-* sok, tikornyík nélküli irás. Nagybetűk gyakran feltünőeg kiesik. A'áirás aláhúzás nélküli. Merészség, Yuknjejfiség, elbizakodottság, követe. lödzéjíJ toWmyiro nagy, durva irás, cikornyás be­lük kacskaringós végződésekkel. Merész vonalak. Magas „i" pontok és „I" áthúzások. Ejfyes szo­katlanul nagy ftugybe'ük. Kezdőbetűk aláhuzás­szerüep vannak kiképezve Tartózkodás, ridegség, hidegség, rfttnilisif: á!lö, vagy balra dülő, száraz, erős egyenletes frús, rsukott „a n, g" belükkel, gondos mondaljeiek­kel és ékezetekkel. Fehér Béla. ÜZENETEK: Rovatunkban készséggel állunk olvasóink ren­delkezésére beküldött írások elemzésével és vizs­gálásával A kéziratokat szerkesztőségünkbe kelj beküldeni, a boritokon „Grafológia" megjelölés­sel. A kéziratokra hétröl-hétro jeligés választ adunk Lehetőleg begyes tollal, vooalazatlan pa­píron é» sorvezető nélkül Irt, legalább 15—20 so­ros leveleket kérünk. Minden irisbo? 1 darab 20 filléres postabélyeget kelj mellékelni. . Békésestba" és „Vadvirág" elismaro sorúikat hálásan köszönöm. „Idege*-', AHalábin külőnékodo természet. Anva­"iakj>aii meglehetősen független, pénzkérdésekből nem óinál nagy problémát. Amit az egyik olda­lon szükségtelenül elkölt, utA okos gazdálkodás­sal megtakarítja máshol. Könnyen szeretne nagy összeghez jutni. Mellékes dolgokra is nagy súlyt helyez. Minden tekintetben finom, választékna. r'Ifizékeny, de ezzel párhuzamosan könnyen be­folyásolható. Könnyen köt ui barátságot, de épp oly könnyen exponálja magát. Szerencséjében bí­zik. Munkájában lendületes, gondolatokban Öt­letes. ..Május Egyenletesen gyors, sietős. de ki­tartó, szívót; természet. Gyöngéd ms'é'táre vé­gvik. Nagyon praktjkus gondolkozású egyszerűség* re törekszik. Érzelmeinek nvih'ánttásában <g«n ö*r.inle cselekedeteiben diplomatikus. Megíjclejiér séton nagyon rendes, gyakran fontoskodó. Aa éle'ten körültekintő. Síetésében, munká;ában sok­szor kapkodó, bizonyos dol<rokat az utolsó rercre hagy. A szép és hasznos között ügyesen létesített egyensúlyt: s hasznosban mindig a szépet Is ke­resi. „Titok,"' Minden mozdulatát figyeli. Sokszor Kérdezi önmagától, bogy ezt, vagy azt helyesen tette-e, Nagyon elővigyázatos, óvatos. Számítá­saiban többnyire rideg. Külsőségekben előnvös megjelenésre, jó hatásra törekszik. Szigorú kri­tikus. Sokszor elégedetlen. Minden szavának bi­zonyos nyomatékot akar adni, azonban sokszor olt is hangsúlyos ,ahol nincs rá szükség. Néha alaptalan követelése) vannak, ezek szükségtelen­ségéről, vagv állításainak helytelenségéről nein akar meggyőződni, Müveit. Pontosságra, rendsze­rességre törekszik. Jómodoru, udvarias. Hiú. „Marsrarett." Kiforró félben tévfi revén Irén T,clkiélfte csupa éfljckessé-g, képzelődcs. Többnyi­ír határozgllnn. nem tudja, hogy mit s hogyan r-selekedien. Felfogása s ezáltal ilélökéneméee ijren változó. Jíagyon fontosnak tartja a külsőség peket, miért is kevesebb súlyt brlvez a bejső ér­tékekre. Gondolkozásmódja egyszerű. Minden meg­nyilvánulásában őszinte. Nagyon finom, gyöngéd Szeretetreméltó, bár bizonyos őnfeiüM'are hajla­mos. Könnyen befolyásolható. Meglehetősen ta­pasztalatlan. Munkája elvész*.'sfrlé) lelkiismeretes. Nagy idealista. Rossz megfigyelő. Sokszor felüle­tes. nem elég alapos. „tTjozeged." Nagvon ijedős, félénk természetű. Mindem anróságból nagv problémát csinál Ne­hezen kezd bele valamibe. M'iidenfcihez túráimat­lan, de saját magában sem bízik. Nagv esnlódáso­kon ment keresztül, valószínűleg ez az oka ielen­leiií bizalmatlanságának és zilált lelkiál'snotának Türelmetlen. Kíváncsi. Fecsegő, egv esennet sem iiloJítarW, Nem elég méllúnvos. nehéz W2ggyő*»" nt, " OECMAR.Y ABORSZSG J ' ' n 1111 i i • „Erztiébet" Kiforratlan egyén Irisa Még maga sem tudja mit s milyeu irányban csekkedjen. Ki­lartásGa igen gyenge. Könnyen fárad. Nagyon indulatu, jóságos bokát bjmt beszélni. Ábrán­dozó. Kojwyejj befolyásolható. Anyujukhoz egy-, általán nincs érzéke. Nyugtalan természet. Han­gulat $ változó. Minden érdekli, Tetszeni vágyik­„Tabán." Temperamentumos, iWJ^as wroyomá­Darabban-maradíak (A falu bölcse.) Ne képzeljen senki városi formákat. A pos­tát egy kisasszony kezelte — a leveleket pedig az öreg Traján hordta szét, Traján sok min­dent megpróbált életében, a múltjából mégse szivárgott ki semmi. Viszont levelet nem ka­loltésigy ez a forrásunk is haszontalanná vú­ik a történelmek szempontjából. — Haggyuk, ami volt, szokta mondani, mi­kor valaki faggatni próbálta, éijünk a jelen­nek. A jelennek szentelt életet legszívesebben a ragvkocsmában képzelte el Traján, akit a ka­tonaságnál tökéletesen megbarátkoztattak a magyar nyelvvel. Tele volt humorral és nyak­olajnak nevezte a pálinkát ,mivel hogy a tor­ka mindig csikorgott. Az övé volt minden elrongyolódott katona ­l>luz, a fején vedlett tisztisapkát hordott, amo­lyan egészen alacsonyai, amilyent n régi mo­narchiabeli tisztikarnak ir'ak elő szigorú ke­rüld) parancsnokok. Volt aki viselte is. Azon­ban Tra iónról -szólván, ne felejtkezzünk meg a lényegről, ő in aga el is olvasta a leveleket az oskolát nem járt parasztságnak. — Édes jó szülő apám, én egészséges va­jrvok, amit tiszta szívből kivánok mindnvá­joknak, továbbá küldöm tiszteletemet, disznó­öléskor i Ksdig ne feledkezzenek meg rólam, jól esik az a szegény katonának. — X| Le bij^s, kiabált a lány után, azt irja a legényed, hogv cifrákat hall rólad. — Azt? — álmélkodott Ana Letitia­lla nem érlelt a betűhöz, Traján neki js felolvasta. — Nagyon mérge*, sose volt annyira mérges, dugd el, meg ne mutasd senkinek. Egyszer a faluházára idézték, valami hiva­talos irasa elkezelt- Az irnok kézbesítette, ma jd a többi dolga után nézett, de Traján csak állt egyhelyben, forgatván a papirt. — Akar még valamit, öreg? — Persze, hogy akarok. Azt mondom, mifé­le okosság ez? — Ott vau a kezében, olvassa el. — Olvassam, olvassam. Könnyű azt mon­dani. — Talán csak ért a betűhöz! • — Ért a kis cica, tört ki Trajánból az 5szln» teség. Az irnokgyerek ámelkodva letette a penna­— Nem tud olvasni? — Fát már én nern. — De hiszen maga liordja szét a faluban a levelekel! — Az nem kunszt. A kisnt-szonv megmond ji, hogy melyik kié, ép ugv rakom őket az ujjaim közé. Nem lehet azt összetéveszteni, behunyt szemmel is kilalálom­— Hó' jól van. ezt még megértem. De azt magyarázza meg Tra ián bácsi, hogyan olvas­si fel nekik? Mert felolvassa! Ugv felelt rá az öreg. mintha e/ volna a M­lúg lealermiszelesehb dolga. — Nézze úrfi, éz már az én tudományom, más nem boldogulna vele. Ismerem az egész falut, tudom, boöv kinek-van valakiie ide­genben Ki az. akitől izenelet vár. Mit irbat­nán<d<? FffvszerA a szegénv r>ara«zt minden levele. A baka télen aprólékot vár, nyáron a mailéherre panaszkodik. Tis^elteti a rokon­ságot és ha húszszor egymásután ugvimzt mondom nekik, akkor is meü * annak elégedve. Vasárnap, 1937. Tunfus T5; — • su egyén irása, Folyton rohan, siet Nagyra'ft­rekvő. So^at törődik másokkal. De a niagu ü^yé.t ís állandóan számon tartja. Fejlett igazsagérzéke vau. krjtikus szellem. Ötletekben igen gazdag. Gyorsasága bizonyos mértékben kárára van, mert miatta sokszor pontatlan, feledékeny. Csapongó lélek ,M)»idv» ino<íuüiítál>aii ujs*wV akar ppodw­káltli.'­Kerűí a leányok között is, aki nem tud olvas­ni- Mi kell egy lánynak? ládös rózsám, min­dig rúd gondolok, ne felejts el soha. Az egész­ben annyi a tudomány, hogy azt kell az em­bereknek felolvasni, mondani, amit hallani szeretnének. • (A körforgalmi nyúl.) A njulat annak idején úriember csak töme­gesen ad'a ti, körvadászat után, amikor szá­zával, meg ezrével — de mindig szakszerűen, a" vadállomány óvásával — ritkították forait. Csupán a véletlenül vadászatba tévedt susz­ter küldte ki becses nejét, vagy inasát a piac­ra, árusítani az egyes zsákmányt. Igy történt, hogv akárhányszor fanvar arccal mosolvgoll a háziasszony, mikor fellijnt a szolgalegény. — Istenem, már megint nyulat küldtek! Maga a nyul körforgalma igy eseti!: — A tanár urnák küldjétek el ezt a süldőt, jelentette ki vadászatról hazatérve a gondos apa és ebben a pillanatban különös aggódás­sal gondolt szereteti gyermekére, aki már me­gint intőt hozott rsaládi teritékre. Tanárné ©nagyságánál énpen két nvul és két koszlnsdiák <>11 pácban. Ezeí a kosztosok fö­löttébb haszontalan lurkók voltak, rosszul ta­nultak, a leckét gyűlölték. E/é>-trtanár ur a2 iskolában büntetést szabott rájuk. — Ma délben nem eszlek a pccsenvéből! Kénytelen \agvok konstatálni, hogy a bün­tetések a hónap utolsó harmadában vettek élénkebb lendületei. Hü neje konvhapén/i keserveit látva tanár ur, már-már a levestől is hajlandó volt elliitani saíát .táplálású, d* esztelen hajlandóságú, diákjait. Most azonban még a hónap eleje járla < — mondom — két nyul pácban, őnagysága hát azt mondta: — Illenék megajándékozni az adótárnoké­kat. Ugyanis szivem barátnéiától kaptam leg­utóbb receoljét annak a kitűnő n.'szeszély­yiitemények. anielvlől. sa'nos, büntetéssel tiltattak el konok kosztosaink. A nyul ezek szerint tanilóéklioz vándorol! s ott buszooriége óráig lógott az ereszel alatt. — Már a könyökömön nö ki, mondta a h.iz ura. Végtére is nem ehetik az ember minden­naonviilat. elkelne nébo a malacpecscnye is. Adjuk Mt oda valakinek. — Tán a patikusoknak, kocká/.lalta mcff aniam«» ^ose fogadnak el pénzt a Iloffmain­csenpekért­Patikn«ék ípn expediálás! munkában éll.l:, ez a nvul volt aznap (mint olyan') a harma­dik aiárdék. Fi"eós gyomrú pépek, csak a szí'nvn'it kultivál iák. Tűnődések, feltörések melvik nyul bova menieo. kit kötelezzenek le velük. A körforgalmi nyul igv kerüli a floktor sír­hoz. A doktor ur rendkívül szíves ember, S7én. hosszú recentclo t ir. neki ugvan kiHn­l>íl u(esztendőre egv kosárka vegves (van ab­ban narföm, meg konvak, sznnpan és likőr, csokoládé, mider. r>ezsgő>. — de évközben sem árt a barừág ánolás^. A köw<»é«z«égi állapo­tok i'£?vis botrányosak, az emberek nem hai­ln"d<S1< me^flegedni, a recept a nyúlnál i? riltcáhb madár. Dnklor nr mosolvgott ugvan az a iá üdék át­vételénél, de termeibe vonulva, komor lelt az arca. — p^velöre elég a nyúlból. Ilié- ránk rom­lik. Hanem tudod mi», i"wny? Küld tl Ta­náréknak. ott diákok vannak, bizo nyára mecörülnek neki. 4 Torontáli. r ' .TORNflDO" hajszárító-készülék » üma «91 wwimww naj»anioane»i;uicii porc alatt fcsáiitja n hajat. Minden eddig baszoál«tb«n levő EJ • | V £ ff hütsrycodriizsv'alonbau vájj készüléket felülmúl. Szegedon kizárólag tz ff E k I I K tjas.ioáiaibun. Széchenyi tér 3 TORONTÁLI FAMETSZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents