Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-13 / 132. szám

• •ll«|t| ...„I ,|| •• 1.1 .,!.,... .1 GRAFOLOGIA Ai írásból felismerhető tulajdonságok AlkalrajzKodás, elözókrnj sig, tn ájusság: Ivori'k betűk, zökkenés nélküli, Jobbra dűlő, gyco^ij} vastagított írásba^, jó betükapcs0» lásokkal. Ii»s*zú*ág, barag; sietős, gyers Irás, betűk Sószárai töröttek, sorok lefelé menőkIgénj-tclenség, t*eréii)>c$: kk»i, »agy közép nagyságú, egyszerű, megiehelőstij} puha, hurkolá-* sok, tikornyík nélküli irás. Nagybetűk gyakran feltünőeg kiesik. A'áirás aláhúzás nélküli. Merészség, Yuknjejfiség, elbizakodottság, követe. lödzéjíJ toWmyiro nagy, durva irás, cikornyás belük kacskaringós végződésekkel. Merész vonalak. Magas „i" pontok és „I" áthúzások. Ejfyes szokatlanul nagy ftugybe'ük. Kezdőbetűk aláhuzásszerüep vannak kiképezve Tartózkodás, ridegség, hidegség, rfttnilisif: á!lö, vagy balra dülő, száraz, erős egyenletes frús, rsukott „a n, g" belükkel, gondos mondaljeiekkel és ékezetekkel. Fehér Béla. ÜZENETEK: Rovatunkban készséggel állunk olvasóink rendelkezésére beküldött írások elemzésével és vizsgálásával A kéziratokat szerkesztőségünkbe kelj beküldeni, a boritokon „Grafológia" megjelöléssel. A kéziratokra hétröl-hétro jeligés választ adunk Lehetőleg begyes tollal, vooalazatlan papíron é» sorvezető nélkül Irt, legalább 15—20 soros leveleket kérünk. Minden irisbo? 1 darab 20 filléres postabélyeget kelj mellékelni. . Békésestba" és „Vadvirág" elismaro sorúikat hálásan köszönöm. „Idege*-', AHalábin külőnékodo természet. Anva"iakj>aii meglehetősen független, pénzkérdésekből nem óinál nagy problémát. Amit az egyik oldalon szükségtelenül elkölt, utA okos gazdálkodással megtakarítja máshol. Könnyen szeretne nagy összeghez jutni. Mellékes dolgokra is nagy súlyt helyez. Minden tekintetben finom, választékna. r'Ifizékeny, de ezzel párhuzamosan könnyen befolyásolható. Könnyen köt ui barátságot, de épp oly könnyen exponálja magát. Szerencséjében bízik. Munkájában lendületes, gondolatokban Ötletes. ..Május Egyenletesen gyors, sietős. de kitartó, szívót; természet. Gyöngéd ms'é'táre végvik. Nagyon praktjkus gondolkozású egyszerűség* re törekszik. Érzelmeinek nvih'ánttásában <g«n ö*r.inle cselekedeteiben diplomatikus. Megíjclejiér séton nagyon rendes, gyakran fontoskodó. Aa éle'ten körültekintő. Síetésében, munká;ában sokszor kapkodó, bizonyos dol<rokat az utolsó rercre hagy. A szép és hasznos között ügyesen létesített egyensúlyt: s hasznosban mindig a szépet Is keresi. „Titok,"' Minden mozdulatát figyeli. Sokszor Kérdezi önmagától, bogy ezt, vagy azt helyesen tette-e, Nagyon elővigyázatos, óvatos. Számításaiban többnyire rideg. Külsőségekben előnvös megjelenésre, jó hatásra törekszik. Szigorú kritikus. Sokszor elégedetlen. Minden szavának bizonyos nyomatékot akar adni, azonban sokszor olt is hangsúlyos ,ahol nincs rá szükség. Néha alaptalan követelése) vannak, ezek szükségtelenségéről, vagv állításainak helytelenségéről nein akar meggyőződni, Müveit. Pontosságra, rendszerességre törekszik. Jómodoru, udvarias. Hiú. „Marsrarett." Kiforró félben tévfi revén Irén T,clkiélfte csupa éfljckessé-g, képzelődcs. Többnyiír határozgllnn. nem tudja, hogy mit s hogyan r-selekedien. Felfogása s ezáltal ilélökéneméee ijren változó. Jíagyon fontosnak tartja a külsőség peket, miért is kevesebb súlyt brlvez a bejső értékekre. Gondolkozásmódja egyszerű. Minden megnyilvánulásában őszinte. Nagyon finom, gyöngéd Szeretetreméltó, bár bizonyos őnfeiüM'are hajlamos. Könnyen befolyásolható. Meglehetősen tapasztalatlan. Munkája elvész*.'sfrlé) lelkiismeretes. Nagy idealista. Rossz megfigyelő. Sokszor felületes. nem elég alapos. „tTjozeged." Nagvon ijedős, félénk természetű. Mindem anróságból nagv problémát csinál Nehezen kezd bele valamibe. M'iidenfcihez túráimatlan, de saját magában sem bízik. Nagv esnlódásokon ment keresztül, valószínűleg ez az oka ielenleiií bizalmatlanságának és zilált lelkiál'snotának Türelmetlen. Kíváncsi. Fecsegő, egv esennet sem iiloJítarW, Nem elég méllúnvos. nehéz W2ggyő*»" nt, " OECMAR.Y ABORSZSG J ' ' n 1111 i i • „Erztiébet" Kiforratlan egyén Irisa Még maga sem tudja mit s milyeu irányban csekkedjen. KilartásGa igen gyenge. Könnyen fárad. Nagyon indulatu, jóságos bokát bjmt beszélni. Ábrándozó. Kojwyejj befolyásolható. Anyujukhoz egy-, általán nincs érzéke. Nyugtalan természet. Hangulat $ változó. Minden érdekli, Tetszeni vágyik„Tabán." Temperamentumos, iWJ^as wroyomáDarabban-maradíak (A falu bölcse.) Ne képzeljen senki városi formákat. A postát egy kisasszony kezelte — a leveleket pedig az öreg Traján hordta szét, Traján sok mindent megpróbált életében, a múltjából mégse szivárgott ki semmi. Viszont levelet nem kaloltésigy ez a forrásunk is haszontalanná vúik a történelmek szempontjából. — Haggyuk, ami volt, szokta mondani, mikor valaki faggatni próbálta, éijünk a jelennek. A jelennek szentelt életet legszívesebben a ragvkocsmában képzelte el Traján, akit a katonaságnál tökéletesen megbarátkoztattak a magyar nyelvvel. Tele volt humorral és nyakolajnak nevezte a pálinkát ,mivel hogy a torka mindig csikorgott. Az övé volt minden elrongyolódott katona l>luz, a fején vedlett tisztisapkát hordott, amolyan egészen alacsonyai, amilyent n régi monarchiabeli tisztikarnak ir'ak elő szigorú kerüld) parancsnokok. Volt aki viselte is. Azonban Tra iónról -szólván, ne felejtkezzünk meg a lényegről, ő in aga el is olvasta a leveleket az oskolát nem járt parasztságnak. — Édes jó szülő apám, én egészséges vajrvok, amit tiszta szívből kivánok mindnvájoknak, továbbá küldöm tiszteletemet, disznóöléskor i Ksdig ne feledkezzenek meg rólam, jól esik az a szegény katonának. — X| Le bij^s, kiabált a lány után, azt irja a legényed, hogv cifrákat hall rólad. — Azt? — álmélkodott Ana Letitialla nem érlelt a betűhöz, Traján neki js felolvasta. — Nagyon mérge*, sose volt annyira mérges, dugd el, meg ne mutasd senkinek. Egyszer a faluházára idézték, valami hivatalos irasa elkezelt- Az irnok kézbesítette, ma jd a többi dolga után nézett, de Traján csak állt egyhelyben, forgatván a papirt. — Akar még valamit, öreg? — Persze, hogy akarok. Azt mondom, miféle okosság ez? — Ott vau a kezében, olvassa el. — Olvassam, olvassam. Könnyű azt mondani. — Talán csak ért a betűhöz! • — Ért a kis cica, tört ki Trajánból az 5szln» teség. Az irnokgyerek ámelkodva letette a penna— Nem tud olvasni? — Fát már én nern. — De hiszen maga liordja szét a faluban a levelekel! — Az nem kunszt. A kisnt-szonv megmond ji, hogy melyik kié, ép ugv rakom őket az ujjaim közé. Nem lehet azt összetéveszteni, behunyt szemmel is kilalálom— Hó' jól van. ezt még megértem. De azt magyarázza meg Tra ián bácsi, hogyan olvassi fel nekik? Mert felolvassa! Ugv felelt rá az öreg. mintha e/ volna a Mlúg lealermiszelesehb dolga. — Nézze úrfi, éz már az én tudományom, más nem boldogulna vele. Ismerem az egész falut, tudom, boöv kinek-van valakiie idegenben Ki az. akitől izenelet vár. Mit irbatnán<d<? FffvszerA a szegénv r>ara«zt minden levele. A baka télen aprólékot vár, nyáron a mailéherre panaszkodik. Tis^elteti a rokonságot és ha húszszor egymásután ugvimzt mondom nekik, akkor is meü * annak elégedve. Vasárnap, 1937. Tunfus T5; — • su egyén irása, Folyton rohan, siet Nagyra'ftrekvő. So^at törődik másokkal. De a niagu ü^yé.t ís állandóan számon tartja. Fejlett igazsagérzéke vau. krjtikus szellem. Ötletekben igen gazdag. Gyorsasága bizonyos mértékben kárára van, mert miatta sokszor pontatlan, feledékeny. Csapongó lélek ,M)»idv» ino<íuüiítál>aii ujs*wV akar ppodwkáltli.'Kerűí a leányok között is, aki nem tud olvasni- Mi kell egy lánynak? ládös rózsám, mindig rúd gondolok, ne felejts el soha. Az egészben annyi a tudomány, hogy azt kell az embereknek felolvasni, mondani, amit hallani szeretnének. • (A körforgalmi nyúl.) A njulat annak idején úriember csak tömegesen ad'a ti, körvadászat után, amikor százával, meg ezrével — de mindig szakszerűen, a" vadállomány óvásával — ritkították forait. Csupán a véletlenül vadászatba tévedt suszter küldte ki becses nejét, vagy inasát a piacra, árusítani az egyes zsákmányt. Igy történt, hogv akárhányszor fanvar arccal mosolvgoll a háziasszony, mikor fellijnt a szolgalegény. — Istenem, már megint nyulat küldtek! Maga a nyul körforgalma igy eseti!: — A tanár urnák küldjétek el ezt a süldőt, jelentette ki vadászatról hazatérve a gondos apa és ebben a pillanatban különös aggódással gondolt szereteti gyermekére, aki már megint intőt hozott rsaládi teritékre. Tanárné ©nagyságánál énpen két nvul és két koszlnsdiák <>11 pácban. Ezeí a kosztosok fölöttébb haszontalan lurkók voltak, rosszul tanultak, a leckét gyűlölték. E/é>-trtanár ur a2 iskolában büntetést szabott rájuk. — Ma délben nem eszlek a pccsenvéből! Kénytelen \agvok konstatálni, hogy a büntetések a hónap utolsó harmadában vettek élénkebb lendületei. Hü neje konvhapén/i keserveit látva tanár ur, már-már a levestől is hajlandó volt elliitani saíát .táplálású, d* esztelen hajlandóságú, diákjait. Most azonban még a hónap eleje járla < — mondom — két nyul pácban, őnagysága hát azt mondta: — Illenék megajándékozni az adótárnokékat. Ugyanis szivem barátnéiától kaptam legutóbb receoljét annak a kitűnő n.'szeszélyyiitemények. anielvlől. sa'nos, büntetéssel tiltattak el konok kosztosaink. A nyul ezek szerint tanilóéklioz vándorol! s ott buszooriége óráig lógott az ereszel alatt. — Már a könyökömön nö ki, mondta a h.iz ura. Végtére is nem ehetik az ember mindennaonviilat. elkelne nébo a malacpecscnye is. Adjuk Mt oda valakinek. — Tán a patikusoknak, kocká/.lalta mcff aniam«» ^ose fogadnak el pénzt a IloffmaincsenpekértPatikn«ék ípn expediálás! munkában éll.l:, ez a nvul volt aznap (mint olyan') a harmadik aiárdék. Fi"eós gyomrú pépek, csak a szí'nvn'it kultivál iák. Tűnődések, feltörések melvik nyul bova menieo. kit kötelezzenek le velük. A körforgalmi nyul igv kerüli a floktor sírhoz. A doktor ur rendkívül szíves ember, S7én. hosszú recentclo t ir. neki ugvan kiHnl>íl u(esztendőre egv kosárka vegves (van abban narföm, meg konvak, sznnpan és likőr, csokoládé, mider. r>ezsgő>. — de évközben sem árt a barừág ánolás^. A köw<»é«z«égi állapotok i'£?vis botrányosak, az emberek nem hailn"d<S1< me^flegedni, a recept a nyúlnál i? riltcáhb madár. Dnklor nr mosolvgott ugvan az a iá üdék átvételénél, de termeibe vonulva, komor lelt az arca. — p^velöre elég a nyúlból. Ilié- ránk romlik. Hanem tudod mi», i"wny? Küld tl Tanáréknak. ott diákok vannak, bizo nyára mecörülnek neki. 4 Torontáli. r ' .TORNflDO" hajszárító-készülék » üma «91 wwimww naj»anioane»i;uicii porc alatt fcsáiitja n hajat. Minden eddig baszoál«tb«n levő EJ • | V £ ff hütsrycodriizsv'alonbau vájj készüléket felülmúl. Szegedon kizárólag tz ff E k I I K tjas.ioáiaibun. Széchenyi tér 3 TORONTÁLI FAMETSZETEK