Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-13 / 132. szám

Vasárnap, 1937. Junius 729. OÉCM AG7ARORSZAO 13 KOCSAGOK ÉS KANALASGEMEK A SZEGEDI FEHÉRTON Irta dr. BEHETZK PÉTER Az idei tavaszí vonulásban ritka, rég nem lá­tott előkelő vendégeket kapott a szegedi Fehértó. A madárvilágnak e fejedelmi látogatói többször is megtisztelték ezt a nevezetes szikes vizét aZ­-zal, hogy átutaztukban pihenőt tartottak pár órá­ra. A nemes kócsagnak egy-két darabból álló; a kanalas gémeknek nagyobb csapatát csaknem minden egyes kintlétem alkalmával sikerült ész­lelnem a Fehér tón. Az ilei áradásos, esős tavasz, meg főleg a le-, zárt tiszai zsilip megőrizte a Fehértó vizét. A boldog idők Fehértava most megcsillogtatta ezen a tavaszon régi aranykorának tavaszi pompáját. Egy kis ízelítőt adóit a régi világból. Buja pom­pában díszlik a széki sás és megjelentek a rég nem látott vendégek is. A vadvizekkel, meg az algyői Tisza-csatorna felől sok apróhal került be a Fehértóba. Meg van tehát a gémeknek és csér­féléknek a bőséges táplálkozási lehetősége. Hul­lámzó sürü sásrengetegei, éppen ugy, mint a buja buzavetés néhol megdőlten fekszik s ezek alatt a kacsák boldogan, félig behunyt szemmel és nagy reménységgel, a ragadozók éles, fürkésző szemei ;löl biztonságban ülik tojásaikat. Valóságos Tündérkert most ez a Fehértó, .V szabad vizfoltokon a bárányfelős ég tükörké­pe délbiáb módjára reszket. Csodálatos, bogy ez a szűrkeviz mily tisztán adja vissza a tükörképet. A hullámzó sásrengetegek felett sirályok, szerkők, csérek lejtik gyönyörködtető táncjátékukat. Egy­egy szitakötő után ugyancsak meg kell előre­4rátra bukfencezni a levegőben. A nap tikkasztó heve lassanként szívja fel a tó vizét. Sík zátonyok, porondok emelkednek kl a sik víz közepéből. Biztonságos megszálló he­'yel a messzi utról jött vándoroknak. Kedvenc tartózkodási és fészkelési helyei egyszersmint a .-ík tengerpartokhoz és zátonyokhoz szokott ten­geri madaraknak. Volt is átvonuló partfutó, ran­kó annyi, hogy 5 év alatt nem láttam ennyit. A szürke és kormos cankóknak óriási tömegei ven­dégeskedtek hosszasan itten. Ezekből ma már egy hírmondó sincsen. Ezóta már az északi ten­gerek szigetein ülnek fészkeiken. Bár a halastó gátvédelmi céljaira sástermésé­töl tavaly lecsupaszított, majd a vadvizze] szí­nültig megtöltött Fohórtó a korai fészkelöknek­neni volt alkalmas terület, a fölös viz le­eresztése után a kiemelkedő porondok és a növő­sás egyes késői fészkelök számára alkalmas le­hetőségeket teremtettek (gulipán, kis csér, haiász­fsér, egyes kacsafajok, gólyatöcs, fütyülő cankó stb. Sajnos a. költésekből alig lesz valami, mert a tojásrablók eredményesen garázdál­kodnak. 3—1 ember is csavarog ko. f.árrHl a kezében, kik a réti liéjákka] versenyre kelve fosztogatják a fész­keket. A sástengerben is könnyű a fészek fellelése, mert a kotló madár közvetlen közelből rebben fel és így elárulja fészkének helyét. Sok szép tervemet hiúsították meg ezek a tol­vajok. A kontinens belsejében csak ritkán, ott is csak a szikes zátonyokon fészkelő szép fehér-fe­kete kékláÍHj gulipánnak, népies nevén pörgeorru sneffnek több fészekalját találtam meg. Ez a ma­dár bár aszfaltsimaságu helyre rakja le a tojá­sait, nem egykönnyen lebet fészekalját megtalálni, mert a tojás színe beleolvad a környezetb;. Az volt a tervem, hogy megfelelő nádleshelyet épít­tetek a fészek közelébe és felvételeket készítek a gulipánról, a kikelő fiókákat meg a Madártani Köpont gyűrűjével fogom ellátni. Midőn pár nap múlva a tervem kivitelére szántam el magamat, már minden a szigeten lévő fészek ki volt foszt­va. Tojáshéjak nem voltak a kórnvéken. tehát nem ragadozómadár pusztított. Na dehát ez igy volt és ugylátszik igy lesz, amig ember lesz a világon. Az ember túltesz mindenféle ragadozón. Az idén bár többször figyeltem meg a szép nagy fehér madarakat, a kócsagot, meg a kanalas gémet, az egyik halőr által gyakorta emlegetett, a gémekkel járni szokott fehérgémet még n£m si­került meglátnom. Elhatároztam, hogy a szegedi városi muzeum­ban lévő fehértói gyűjteményemet kiegészítem ezekkel a fajokkal. Persze ez csak jámbor óhaj formájában motoszkált bennem, mert hiszen nem elegendő ezeknek a védett madaraknak a lövésé­hez a szükséges hatósági engedélyt megszerezni, hanem azokat meg is kell lőni. A törvény ugyanis mint pusztuló fajokat, védelem alá helyezte eze­két a madarakat. Kivételt tesz azonban a tudomá­nyos gyűjtés esetében és módot ad arra, hogy a hatóság engedélyével meghatározott idő alatt (mely nem lehet több, mint 14 nap) meghatározott számu madár lőhető legyen. Igy kértem és kaptam egy kócsag cs ket kanalas gém lövé­sérc engedélyt. A kócsag esetében bár izgatott a vadászat lehe­tősége, az is nyugtalanított, hátha én a mi kisba­TIR(ÜN(KIHA1H iv PROHÁSZKA 0.-U8; vi.TERÉZ-KRT.8. 1LDIK.BE METMA KEPJE S/OVEIHINTAINI^ Gjártelep PIPAPEST, XI., LENKE UT 1IT. latoni kócsagtelepünk egyik anyamadarát fogom meglőni. A kócsag ugyanis, mely Közép és Dél­ázsiában honos, a dunai államokban, Olasz- és Spanyolországban már csak ritkaságképpen költ. Szép disztolla kedvéért még néhány évtized előtt is korlátlanul pusztították ezt a gyönyörű álla­tot. Mig Í830 körül 500 páron felül fészkelt a kó­csag hazánkban, ma a kisbalatoni telepen éven­te átlagosan 8—10 pár fészkel. 100 év előtt Sze­ged, Hódmezővásárhely, Horgos vidékén is köl­tött cca 30 pár. Ma már a magyarországi fészke­lés pusztulás előtt áll, mert a Kisbalaton lecsa­polását vették tervbe. Arra nem lehet gondolni, hogy a kócsag Szeged környékén (arra még ke­vésbé, hogy a Fehértóban) fészkel, mert sajnos, megfelelő fészkelési terület nemcsak, hogy Sze­ged határában nincsen, dc az egész országban a Kisbalatonou kivül nem található. A kócsag fész­kelési ideje április—május. Inkább arra gondol­tam, hogy ez a „fehér gém" a fészkelésből kima­radt öreg példány lehet Napok óta hallom ugyan­is a halastó egyik emberétől, bogy a gémek között egy fehér gém is van. Ezt a magányos fehér gé­met nekem még nem sikerült megiátnorn, Kócsa­got többször figyeltem meg párosával vagy 4—5-ös csapatokban, de ezek rövid tartózkodjál után mentek is tovább. Izgatott tehát a fehér gém és csak nagy elbi­zakodottsággal és merészséggel gondolhattam ar­ra, hogy valamikor itt a fehértó sík, vizes lápi világában puskavégre kapom. Óvatos, vigyázatos, » Lampel és Hegyi öllelpályáz alának eredménye *c Az előzetesen kiválasztott 12 pályamunka kö­zül a legtöbb szavazatot nyerték: 1. dij (763 szavazat) 1 drb finom tiszta gyapjú nöi, vagy férfi fürdőruha. Színei a nap hl nem szlvia Elhoplatnl sosem bírta Tiszta gyapiu megveheti Telel érte L/ltPEl HEGYI! Ra|z illusztráció Szerző: PYG, Szeged. II. dij (642 szavazat) 1 drb finom tiszta gyapjú férfi, vagy női fürdőruha. Tampel Hegyi lUrdöruna drága kincs OlcsOsdgban, minőségben pária nincs S:e-ző: Simon Kálmán Kiskundorozsma, Bras­sói-ucca 2. III. dij (540 szavazat) 1 drb finom tiszta gyapjú férfi, vagy női fürdőruha. Piahát terv: TrambollnrOl ugrő nöi aiah. Szöveg: Ne ugorion bet Rajz. rardóruháf csah Lampel es Hegyi ccgnei vegyen. Szerző: Steiner István Szeged, Kigyú-ucca 1. Mindazoknak, kik »ötletpályázatunk* sikerét fá­radozásaikkal elősegítették, ezúton fejezzük ki há­lás köszönetünket. Igen sajnáljuk, hogy oly sok; kitűnően sikerült és a bíráló bizottság által di­csére tel kitüntetett pályamunka mindegyikét —> tekintve, hogy három dijat tüztünk ki — nem' volt módunkban honorálni. LAMPCT es HEGYI Szeged, püspohbazár ravasz madár, mint a többi gémfajta. A magyar földnek, a szabad természetnek melegszívű, igaz­lclkü lírikusa Bársony István irja ezi a ne­mes kócsagról: „A lápi jaraflan világ királya ö. A nagy csendesség, a legnagyobb elhagyatottság az ő kívánsága, a susogó nádas, amerre oz em­ber sohasem járés a vad madárnak ls zord már a világ." Kinti kóborlásaim alatt nem hagyott nyugodni a titokzatos fehérgéni. Hátha egyszer utamba- hozza őt a végzeté. Meleg juniusi nap. Egész ruházatom egy fürdő­nadrág, egy erős gununitalpu vászoncipö, egy l>e­bujós, rossz, darabokra hasogatott vászonzub­bony, amelynek ar legfontosabb része a elpzáras töltényes zseb még ép A fejemen egy zöld motor sapka. Vállamon a kipróbált, viharedzett „vízi* puskám. Bent járok a környéktanyybeli kama­szodó Ferkó gyerekkel mélyen a sásrengetegben és a fészkelő madarak fészkét fényképezem. To jásaikat féltő riadt madarak fájdalmas szólamaik­kal keringélnek a fejem felett. Minden lépésünknél a szitakötőknek ezernyi raja zörög, menekül kf a sásból, bogy pár méterrel odébb megint a sürü sás hűvösébe menkeüljenek. Vannak egyszínű, bronz vannak tarka, világoskék, tengerzöld szin ben játszó karcsú szitakötők, melyeknek szárnya­in csillogva nyargalászik a relhötelen égből szi porkázó juniusi nap. Eltelik egy óra is, mig lövés esiK. Lelketlenség volna most ezekéi a tojásaikat fellő ABBAZIA QUI/lfANA és EDEN BUDAPESTEN strandélete ideális. nagysz.AHod.ik Sterk Imre, « CIT Páratlan központi fekvés. Tökéletes mo- utszisi trod&ií'ban Vt., Andr&oy »t S.9. dern kényelem Kitűnő konyha. Az összes '^^'baníth-t diéták. Mérsékel árak. Széchenyi 5.

Next

/
Thumbnails
Contents