Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-30 / 120. szám

délmagyarország Vasárnap, 198? május 80. Ne vigye pénzét BUDAPESTRE* merl kelengyét <=s fehérncmüeket olcsóbban szerzi b«fcégünknél. Vászon árukból nagy raktár, olcsó árakon. Pollik Testiférek Cseko"iMK.^ar8g lm? Talán azt mondom el, amellyel kapcsolatban az akkori lapok töbizben Írtak'. Abban aa időben történt a darabont-főispán, körüli tüntetés. Sokan emlékeznek még ni bizonyosan. A főisoánt tünte­téssel fogadta a szegcdi nép, amikor az insta'lá­ciórfl érkezeit. A Széchenyi-tér zsúfolva volt tün­tetőkkel és nekem jutott az .1 felalat, hogy a te­ret .1 huszársaswat megtisztítsam. Mondhatom, ezt a feladatot anélkül vittem véghez, hogy a tünte­tők közül akárkinek még csak a tyúkszemét is megsértettük volna... A lnpok akkor nagy cik­keket irtak rólam és elneveztek „a tapintatos ka­pitánvká" nak .., Akkor mondtak1, hogy ha megje­lenek huszáraimmal, ha nincs is a téran senki, prrcek aUtt tele lesz «s éljeneznék a huszárjai* ntat... Zimmer ezredes mft ls olyan, mintha békében élne: ma is épugy rejong a lóért, a lviszárvirtu­si'rt, a lovasságért, inint valaha. Iiu Talán nem lenne teljes a visszaemlékezés, egynéhány nevel fiein említenénk meg a szegedi huszárok kö­zül Barluska Miksa nyugalmazott altábor­nagy 1898-ben mint alezredes a szegedi hu­szárok parancsnoka volt; Csécsi Nagy ím re al­tábornagy mint szegedi huszárhaduagy kezdte katonai pályafutását, ugyancsak Szegeden in­dult el Desehún Benő altábornagy karrierje, is 1.S98-ban; Jóny László ul tábornagy szintén Szegeden kezdte katonai pályáját: Ríedi Mik­lós altábornagy 1013-ban, mint őruagv került a szegedi huszárokhoz és Cserépv ezredpa­rancsnok hősi halála után 1911-ben ó lett a huszárok parancsnoka, a szegcdi huszárság háborús leltei az ö nevével forrtak össze; Bro­kés tábornok mint pótszázadparancsnok Mii­ködölt a huszároknál lQH-ben; Piós/eghy Aladár ezredes is a szegedi buszároknál kezd­te és velők vonult a harctérre is; Tliouika Zoltán ezredes is a szegedi huszárokkal vet e­kedetl 10lő októberéig; Vargyas Andor alez­redes egvik legvitézebb tisztié \o!t az ezred­nek, nevéhez sok bravúr fűződik, Icgemlékeze­Iesehh az, amelyik huszárjait n kolera P'isz­titásaától megmentette Mosoeuiában; Beláu­szkv Deiukó Pál ügvvéd, fobadnasv a szege­diekkel verekedett a Brus- Iov -uf t maivában, vitéz dr. Gárgvau Imre hadnagy. Biró Jenő kereskedő, hadnagy, mint önkénles vonult he. és mint hadnagy szerelt le: dr. Csernúlh Jó­zsef főhadnagv. Csermvss Lukács Lajos, vitéz Darvas Lajos főhadnagv, dr. Fenyves M. Kor­nél ezredorvos, Fridvalszkv Jenő hadapródőr­inesler. Lázár "Dezső százados, dr. Peregi !s»­vín ezredfőorvos, dr. Buffv Kálmán főhad­T'agv, Salncz Oszkár főhadnagy. Vad Imre hadnagy, Weher Róbert főhadnagy. Farcza Mihály tiszthelyettes, a kiváló lovas,"v. Czi­Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. Ká­véházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vités Sörözőben a rádióból közismert Csóka Feri és tempós cigányai ját­szanak esténként. A gyönyörű Téli kertben délután és esto tánc. Viránv amerikai rádió­zenekara. A Télikertben és a Sö­rözőben SfiBO MIKLÓS rádióénekes énekel T amink olvasóinak lomérséke't pzohaéspenzióárak. Te . 1-880-50 rok Mátyás, Darázs István, Gera János, v. Gu­lácsi Mátyás, Győri Gyula, Hajós Mihálv, v. Hulainav Tivadar, Hegedűs István, v. józsa István. Juhász Károly, v. Kajtat György. Ka­tona György, Kohajda Márton. Lázi István, v. Molnár Gyftrgv, v. ördögh István, Ráca Imre, v. Szabó Sándor, Szépfalusi Ferenc, Szir-ivicza Islván, Tukarcsv Mihály, Varga József, Varga Lajos, Vass Islván, Vízhányó János, v. Vörös Téter... « A fehércsákós szegedi' huszárok emléke elélt az egész ország meghal* a tiszteleg. K. Gy. Mátyásföldi repülőtéri megállónál hatéves részletfizetésre 20,0 • öles telkek 7-től 13 pengőig. Azonnal birtokbavehető. Központi iroda: Bpest, 11., Bem József u. 22. I. 3. Telefon: 15-57-45. Érdeklődés hétköznap á. e. 10—6-ig. Vasárnap a helyszínen 4—6- g. Igazgató Horvátit Jenő GRAFOLOGIA ÜZENETEK: Rovatunkban készséggel állunk olvasóink ren­delkezésére beküldött írások elemzésével és vizs­galásaval. A kéziratokat szerkesztőségünkbe kell beküldeni, a borítékon „Grafológia" megjelölés­sel. A kéziratokra hétről-hétre jeligés valaszt adunk Lehetőleg hegyes tollal, vonalazatlan pa­píron és sorvezető nélkül irt, legalább 15—20 so­ros leveleket kérünk. Minden íráshoz 2 darab 20 filléres postabélyeget kell mellékelni. „Fehér rózsa''. Jellemrajza lapunk csütörtöki számában megjelent. „Előre". Igcp élénk, de természetes m°gjelené­S'i egyén írása. Nyugodtan megelégedhetne azzal, amit eddig elért, de ennek elleuéro elégedetlennek érzi magát. Sokat látott, tapasztalt. Uondo'atok­ban teljesen önálló önkritikájában túloz. Nagyon ferge, folyton keres, folyton kutat valami után. Az az egyéniség, aki minden adott helyzetben jól {eltalálja magát. Nagyon önérzetes. Szereti a vál­tozatosságot, hosszabb dolgok gyorsan megszo­kottá válnak előtte. „ti. 8." Zárkózott, titoktartó, csak ritkán, s ak­kor is csak a legszükségesebb esetekben nyijt. Nagyon lovagias és udvarias. Nem elég kitartó, néha szokatlanul ideges. Takarékos, jó beosztó szeretne lenni, de nem tud. Egyéni célok elérésé­ért küzd. Nem elég előrelátó. Könnyen exponálja magát. Nem tud niérsékletes lenni. Nyomott han­gulatából oak ritkán tud kiemelkedni. Általá­ban nyugtalan természet. Még nagv változások előtt- áll, egyelőre nem tudja, hogy mllyea irány­ba haladjon. ,.K. A." Megjelenését, gondolkozásmődját bi­zonyos könnyedség jellemzi, bár nem elég ter­mészetes. Meglehetősén különcködő, kü'ső csi­nos formával, választékossáögal igyekszik ma­gára vonni a fisveimet. Feltűnésre, érvényesü­lésre törekszik. Fejlett szép iránti érzéke, van. LegloJwyire lelki problémák foglalkoztatják. Egyéként mindent Iul aprólékosan szeret kidol­gozni, elintézni. Gondolataihoz hü. Kitartó, ál­landó jellem. Rendszerető. Mások meeitélésében szigorú, magival szemben sokszor elnéző. Ked­ves, előzékeny, dc sokszor önző elvek ragadják magukkal. „Május 2fi." Gondolatait nehezen hídja kon­centrálni. Tudását nem kénes megfelelően érvé­nyesíteni. Türelmetlen. Többnyire érzelmei ve­zetik Nehezen tud uralkodni magán. Nem elég választékos. Feledékeny. A szellemi munka meg­lehetősen nehezére, esik. Egyébként életerős. Pon­tos szeretne lenni, ió benyomást szeret.ie elérni, de ebhez hiányzanak a hosszabb előkénzettsipel. .Tó fellépésű, bátor magatartási). Sokszor dicsek­vő. Alantermészeteben nvugtalan, elégedetlen. „1937." Félénk, szűkkeblű estvén írása. Nehezen 'li^.tinffvál. Általában nehézkes természet. Gon­d'Mkozáí-móHia darabos. Egvéni ötletei nincsenek. Nehéz munkát végez, szerény és énpen ezért j könnyen megelégszik kisebb eredményekkel is. Dc inkább csak megértésre, jó indulatu támoga­tásra törekszik. Munkájában előforduló kisebb akadályokat is nehezen tudja elhárítani. Ugyanígy van az életben felmerült problémákkal is: iukább lemond valamiről, mint sem a számára nehéznek látszó kérdéssel foglalkozna. Egyenlőtlen. Atte­kintöképessége gyenge. Másokkal szembeu jóin­dulatú, türelmes. „Szegcdi,*' Bőbeszédű, vlg, kellemes társalgó. Sokat igér, de keveset aíj. Pénz tekintetben zsu­gori. Nagy látókörrel rendelkezik. Tapasztalt, erős akaratú. Másokkal szemben közvetlen, ba­rátságos. Érzelmekben még kiforratlan. Később elégedetlen és szeszélyes lesz. önuralma egyelő­re kiegyensúlyozott. Jó üzleti érzéke vao. ötletes. Ügyes. ..Hivatalnok.'' Megtört egyén írása. Sok leik! baja, bánata van. Szomorú, lehangolt. írását Irft­inkúbb a lemondás és elhagyatottság jellemzi. Kevés erővel rendelkezik áhhoz, hogy összeszed­je magát. Ha nem vet gátat ennek a tendenciá­nak, akkor könnyen mclankóliába eshet. Bendki­vül kifinomodott és érzékeny. Minden apró külső behatásra érzékenyen rragái. Sok mindent söté­tebben lát, mint a valódi tényállás. Egyes dol­gokat nagyon a szivére vesz. Nehezen felejt. Lcl­kivletc felzavart. Fimflíett áru áfalcfeniifazáiis Passaufta .t* Első Dunagözkajózá*i Tdrsnsdn az 1937. ha­józási idény alatt a Budapest—Wien—Passau között közlekedő személy-, illetve gyorshajói­val Budapestről junius 27-től augusztus 29-ig minden vasárnapi és junius 29-től szeptember 7-ig minden keddi indulással mérsékelt áru átalánv-hajóutazásokat rendszeresít a csodá­. latos szépségű és vadregényes Felső-Dunán Passauba kirándulási lehetőséggel Sahkam­mcrgutbct- — Az átaláwjutazások ára: a) az t osztályon P 105.— b./ II. osztályon: P 88 — Ar árakban b'ínn foglaltatik" I. OS?*, menet­jegy Budapest ~Passu—Budapest, T. oszt. 4gV 2 személyes fülkében Budapest—Passau és \ issza, napi háromszori étkezés az utazás tar­tama alatt — b) II. oszt. menetjegy Buda­pest—Passau—Budapest, I oszt. ágy fedélzet alatti fülkében Budapest—Passau és vissza, napi háromszori étkezés az utazás tartama alatt. — A kirándulás 1937. junius 27-től augusztus 29-ig . vasárnap, illetőleg kedden kezdődik és hat napig tart. — Az utazáshoz érvényes U*levé? szükséges. Az ut tetszés sze­rint megszakítható és ugv Passiuban, mint Ausztriában tetsjés szerinti ideig lehet tartóz­kodni- Bővebb felvilágosítást nyújt az Első DunagózhajózAsi Tfirsaség Ul»zí»»i , Irodája. V,. Rudoli-rakpart 3. Telelou: 1-372-45

Next

/
Thumbnails
Contents