Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-30 / 120. szám
Vasárnap, 1937. május 30. Politikai napilap XIII. évfolyam. 120. sz. Szeged hősei A város népe könnyes sziwel borul ma le hősei előtt. S az emlékezés ünnepén disszel és fénynyel gondol azokra, akiknek nincs más díszük, mint korhadó fejfán hősi nevük s csillogó szemükből kihunyt minden fény. S ezen az ünnepen a halott hősökkel szembenéz — az élő hős. Magyarország kormányzójának megjelenése teszi ezt az ünnepet a bősö'höz méltóvá. A város hálája és kegyelete felépítette ti Hősök Ka púját s benne megragadó szépségű, monumentális hatása, századokra szólóan nagyszerű festői alkotással állított emléket a világháború szegedi hőseinek, — a város ünnepét az ország ünnepévé emeli Magyarország dicsőséges kormányzójának megjelenése. Az élő bős megjelenik a halott hősök emléke előtt s kifejezi előttük a nemzet örökélő háláját. Elmentek közülünk, felpántlikázva s dallal ajkukon s a Hősök Kapufán keresztül elértek a halhatatlanságba „Szivet cseréltek aranyat vasért". Nem kérdezték : mi é r t, nem hallották: mivégre, teljesítették azt a parancsot, amit hazájuk nevében adtak ki es elmentek meghalni. A szerelemnek menynyi tüze lobbant ki, mennyi ölelésre, munkára termett kar szakadt ki a tövéből, menynyi szépségek bámulására teremtett szem hunyt le örökre, szülők mennyi reménye foszlott szét, — apák és testvérek hullottak bele a meszes gödörbe a pusztulásnak és gyilkolásnak négy évig tartó rettenetes farsangiéban. Gyerek, apa, testvér hőssé vélt, emlékét megszenteli az emlékezés s életük példává magasztosul, kiapadhatatlan és kimeríthetetlen forrásává az áldozatkész kötelességtudásnak. Számolgatják, hogy mennyi nemzeti vagyonunk van a magyar földben. De talán sóba nem kellene megfeledkezni azokról a halottakról sem, akik ezt a véráztatta földet gazdagítják. Gazdagabbá és termőbbé íe- » szik ezt a földet azok is, akik idegen rögök ! alalt pihennek s akiknek drága testét szikla- I sírba temette a gránáttüz. Mennyivel gazda- I gabb az élet vetése, hisz az engedelmes rögöt magyar hősök drága teste tette termékennyé. A magyar pantheon föl sem tudja jegyezni ennek a hősi regimentnek regrutáit. Milyen csodálatos hadsereg volna, ha egyszer a magyar hősök csatasorba állnának s élhetnének azért,, amié r t meghalta k. Ki tudna ellenállni rohamuknak, ba egyszer megindulna a véres határok felé o magyar bősök birnámi erdeje. Nekünk azért kell élni, amiért ők meghaltak. Álljon csak a Hősök Kapuja örök bizonyságaként örök kegyeletünknek, de nem gondoljuk azt, bogy ezzel a megkupóan szép és megrázóan hatásos művészi emlékkel leróttuk minden kötelességünket. Ők szegények a legtöbbet áldoztak, fiatal, örömre és munkára termett életüket, de a mi kötelességünk az, bogy önfeláldozásuk hiábavaló ne legyen. Tőlünk azt várja ez a szerencsétlen ország, bogy hűséges lélekkel teljesítsük o hősök életének és halálának tanulságait. Amikor a kötelességteljesítés véres ideje eljött, nem kérdezte őket senki, hogy harmadik, vagy negyedik felmenőlüket milyen pnp anyakönyvezte, nem vizsgálta senki, hogy milyen társadalmi osztályból származnak-e, senki nem kereste, hogy honnan indultak el, — ugyanazt a parancsot kapta kereskedő és birtokos, keresztény és zsidó, paraszt cs ur. És a maguk életét áldozták fel mindnyájan, amikor a kötelesség teljesítése ezt az áldozatot követelte tőlük. Az emberi élet mindenkinek sokat ér s mindenki egyforma s egyformán megrendítő áldozatot hoz, aki életét áldozza fel. S ha nem volt különbség a halál országútján, ha nem válogatott a srapnell és a flektifusz, ha egyforma áhítattal és kötelességtudóssal emlékezünk mindannyiunk hőseiről, akkor ne legyen különbség az élők között sem, akik a halott hősök élő tradícióinak szolgálatára vállalkoznak. Ha a h alál demokráciájában mindenki egyforma volt, akkor az élők demokráciájában se le>gyen különbség. Nem pprcellázzuk a halottakat, ne parcellázzuk és ne osztályozzuk az élőket sem. Minden halott hősnek szivünkben forró áhítattal, szemünkben forró könnyel áldozunk, értünk hullottak el, akármelyik temető őrzi is azt, ami golyó, tüz és láz drága testükből meghagyott. A magyar nemzet glóriás hősei ők, milyen kegyetlen kegyetlenség volna különbséget tenni közöttük, akik testvéri láncban hullottak el. Mindenki mindenkiért harcolt, mindenki mindenkiért esett el, senki nem küzdött osztályáért, felekezetéért, — a magyar nemzetéi 1 küzdöttek a magyar nemzet hősei. S ba nem is tudjuk követni életük örökké fénylő példáját, legalább életük és haláluk, kötelességtudásuk és önfeláldozásuk megható egyenlőségét és testvériségét igyekezzünk utánozni. Nem egy faj, nem egy osztály, nem egy felekezet adta a hősöket s nem egy faj, nem egy felekezet, nem egy oszu'.ly ünnepli gyászfátyolos szivében drága emléküket. Magyarország nagy kormányzója a nemzet báláját rójis le a szegedi hősök eiőtt. S rójjuk le mi a magunk háláját. Nincs közöttünk senki, aki nem gyászol valakit a szegedi hősök között. Mindannyiunk gyásza a város gyászává szélesedik s összedobbanő szivünk szegedi hősök gyászindulóiát dübörgi el. A Hősök Kapuja körül épitsék' ki a Hősök Városát azok a polgárok, akik az életük odaadásával is teljesitik kötelességüket és hivatásukat. Necsak ünnepeljünk, hasonlítsunk is hozzájuk s akiknek neve és szétroncsolt teste békén fér meg egymás mellett a veszteségi listák lapjain, vagy a sir mélyében, azoknak testvérei és gverekei is férjenek meg egymással békén sz élet frontján, a polgári kötelességteljesítés csatamezeién. Idézzük emléküket, gyászoljuk halálukat, de ne feledkezzünk meg életükről sem. Haláluk egysége teremtse meg számunkra az élet egységét s ba meg tudtak testvérként halni, tudjuk mi elvégezni azt, ami ezerszer ezerszerte könnyebb' testvérként élni. „Fény nevükre, áldás életükre!" De legyen' áldás hazátokon is, drága gyerekeink, édes testvéreink, fiaink és apáink, — szegedi bősök. Angol~francia~belga megállapodás az uj locarnoi egyezményről London, május 29. Az Exhange Telegraph jelentése szerint Eden külügyminiszter Delbos francia külügyminiszter és Spaak belga külügyminiszter tegnap este Genfbea megállapodott abban, hogy az ui locarnoi egvezménv ügyében Németországgal és Olaszor-zuggal folytatandó megbeszélés során Eden Anglia. Franciaország és Belgium nevében fog szólani. A három külügvminiszter ezután olyan szervezet felállításáról tanácskozott, amolv megkönnyítené a nyugateurópai bizto^ági egyezménynek a keleleurópai hasonló egyezményhez való kapcsolatát. Londonban és Gcníücn fárüpUiah a spanyol fcépersziinctröl \ baszkok folytatják az ellenállási London. május 29. A Barletta olasz segédcirkálót Palma kikötőjében a spanyol kormányrepülögépek bombázták. A bombázás következtében a hajó parancsnoka és a legénység tizenöt tagja életét vesztette Ezt az ügyét a tenemavatkozási bizottság hosszasan tárgyalta és sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a hajót bombázták, de afölött is sajnálkozott, hogy más külföldi, igy német és angol hajókat is értek légitámadások. I Genfből az a jelentés érkezett, hpgy a Népszövetség szombat délelőtti ülését váratlanul el kellett halasztani De Vayo spanyol megbízott bejelentése miatt. A spanyol delegátus azt követelte, a népszövetségi tanács tegyen lépéseket, hogy a valenciai kormány által panaszolt beavatkozások külföldi hatalmak részéről orvosoltassanak.